ONLINE RADIO
PARTINAPTÁR
| Hosted by: |
|
| DUSTY (D, Jazz&Milk Records) |
 |
 |
 |
|
Von Yodi: Hogyan és mikor kezdtél zenével foglalkozni? Dusty: Hét évesen mindenképpen zongorázni szerettem volna, és pár évig tanultam is játszani jazz-zongorista nagybátyámtól. 13 évesen aztán jobban izgatott a hiphop és a gördeszka, akkor kezdtem lemezeket is venni. Aztán 2003 körül nekiláttam saját zenéket farigcsálni. Von Yodi: Kik voltak rád nagy hatással? Zenei példaképek? Dusty: Kiskoromban apám szinte minden este zenét hallgatott, úgyhogy az ágyból én is hallgattam a dolgait, főleg Keith Jarret kölni koncertje maradt meg bennem. Később nagy hatással volt rám Yusef Lateef, Cannonball Adderley, Idris Muhammad és Steely Dan zenéje. Mára nagyon kitágult az ízlésem, jöhet mindenféle elektronikus zene, és van néhány producer, akiknek a munkássága a személyes hangzásomat is nagyban meghatározta. Von Yodi: Mi volt az első lemez életedben, amit vettél, és mikor? Dusty: Keith Murray „Enigma”-ja volt, valamikor 1998 körül vettem, amikor nagyon sok hiphop-pot hallgattam. Máig egyik kedvenc hiphop albumom. Von Yodi: És akkor a lényegre térve: hogy jött az ötlet a Jazz&Milk-hez? Dusty: Tim Schmitt barátom, aki ma az összetéveszthetetlen Jazz&Milk design-ért felelős, akkoriban dolgozott a grafikus diplomáján. Ismerte a zenéimet, és megkérdezte, nincs-e kedvem megjelentetni egy lemezt, amihez ő a diplomamunkájaként összehozná a borítót. Csináltunk kézzel 300 szitanyomott borítót, és ahelyett, hogy nekiálltunk volna kiadót keresni, kapcsolatba kerültünk egy terjesztővel, aki Jazz&Milk néven megjelentette az EP-t. Ezután pillanatok alatt alapítottunk egy kiadót, és névnek átvettük az első EP címét. Az első 300 kézzel gyártott lemez végül mind Japánba került, majd elkezdtük az utánnyomást a világ többi részére. Von Yodi: A kiadónál tevékenykedő alkotók – Romanowski kivételével – teljesen ismeretlenek voltak számomra a megjelenéseik előtt. Hogy találtál rájuk? Dusty: Az internet és a Myspace korában ez már egyáltalán nem gond. Az első kiadványunk óta ennek ellenére rengeteg klasszikus demó-cuccot kapunk, aminek persze mindig örülünk! Dusty: Köszi a bókot! Természetesen olyan zenéket próbálok megjelentetni, amik megfelelnek a saját elvárásaimnak. Velem is gyakran előfordul, hogy ott vagyok a lemezboltban, de egy lemezt sem viszek haza, és amúgy sem vagyok nagy rajongója a „funky breaks” típusú zenéknek. Ennek az az oka, hogy attól, hogy benne van hogy „funky”, számomra még nagyon messze van a „funk”-tól. Amúgy nálam a dallamvilág az elsődleges, legyen szó bármilyen zenéről. Von Yodi: Itt Magyarországon sokszor azt érzem, hogy az emberek nem elég nyitottak, nem elég kíváncsiak, ha zenéről van szó. Mindenki megy a maga stílusa szerinti buliba, d’n’b, breakbeat, hiphop stb. Felétek hogy van ez? Hogy fogadták a ti brutálisan eklektikus hangvételeteket? Dusty: A havonta jelentkező Jazz&Milk esteken elég komoly stílus-kavalkád van: hiphop, funk, balkán, drum&bass, jazz, afro, szóval nagyjából minden stílus és tempó előkerül. Ahogy mondtam is már, a dallamvilág és a groove az, ami igazán meghatározó. Sok mindent szeretek, de egy egész estén át ugyanazt játszani, és főleg hallgatni nem csak unalmas, de teljességgel mellőz minden innovációt is. Mindemellett szívesen játszom progresszívebb dolgokat, havonta egyszer játszom is egy „Fungle Junk” nevű klubesten, ahol keményebb drum’n’bass, breakbeat, grime és dubstep ütemek szólnak. Ezzel együtt eltartott egy darabig, amíg beindult a Jazz&Milk-es estünk, és az emberek megimerték, befogadták a hangzásunkat. Mára viszont mindig sokan vannak, és a legkülönbözőbb zenékre ugrálnak a népek. Kulcsfontosságú szerintem, hogy a DJ mennyire találja meg az átmenetet a különböző stílusok között. Ha két teljesen eltérő zene ügyesen van összerakva, az emberek gyakran csak utólag, vagy egyáltalán nem vágják le, hogy most éppen olyan zenére táncolnak, amire amúgy eszükbe sem jutna. Von Yodi: Amúgy ismersz valamilyen régi vagy új magyar zenét? Dusty: A legfrissebb lemezünkön ott van a „Pepita” Vono Box-tól, akinek a munkáit már régebb óta figyelem és becsülöm. Suefo a Vono Box DJ’s-től legutolsó találkozásunkkor pedig adott egy régi Mini lemezt, ami nagyon tetszett. Remélem a jövőben sokkal több magyar zenével ismerkedhetek meg. Von Yodi: Eddig csak maxikat adtatok ki. Terveztek albumokat is? Dusty: Mindeneképpen! Áprilisban jelenik meg az első válogatás CD-nk „Jazz&Milk Breaks” címmel, amolyan „Best of Jazz&Milk” jelleggel. Nem sokkal utána pedig tervezünk egy színtiszta jazz-kiadványt Christian Doepke -től, én személy szerint pedig a bemutatkozó albumomon dolgozom. Von Yodi: És mik a kiadóval kapcsolatos általános terveid? Dusty: Hamarosan jön egy Mr Chop szóló Ep, aztán szerénységem első nagylemeze szerepel a tervben. Természetesen folytatjuk a „Jazz&Milk Breaks” sorozatot is, és játszadozom a gondolattal, hogy Christian Doepke-n túl további jazz produkciókat is meg kellene jelentetni. Amúgy eléggé spontán ez a tervezés dolog nálam, meg hát nem olyan egyszerű olyan innovatív zenéket találni, amik beleillenek a koncepciónkba. Dusty: Nehéz kérdés. Szerencsére a kiadó bakelit eladásai egyelőre több mint kielégítők, és remélhetőleg így is marad ez sokáig. Mégis azt gondolom, hogy a hagyományos hanghordozók, úgymint a vinyl vagy a cd, szép lassan eltűnnek a süllyesztőben, és helyüket átveszi a digitális piac. A Serato és társai egyre nagyobb teret hódítanak. Én egyelőre nem tudom elképzelni, hogy ilyesmiket használjak, de szerintem a jövőben lesz még pár érdekes találmány, amik tovább ássák az analóg technológia sírját. Ez persze szomorú, de nem feltétlenül kell minden újdonságtól ódzkodni, sok még a kihasználatlan lehetőség. Köszi az interjút! WWW.JAZZANDMILK.COM HTTP://JAZZANDMILK.ITHINKMUSIC.COM
Und jetzt auf deutsch: Wie hat es bei Dir mit der ganzen Musik-Geschichte begonnen, seit wann legst Du auf, bzw machst selber Beats? Im Alter von 7 Jahren wollte ich unbedingt Klavier lernen und bekam von meinem Onkel, einem Jazz Pianist ein paar Jahre Unterricht. Mit 13 waren dann Skateboard fahren und Hip Hop Musik interessanter und ich begann meine ersten Platten zu kaufen. Circa 2003 begann ich dann meine ersten Versuche mit eigenen Produktionen. Als ich klein war hörte mein Vater fast jeden Abend in seinem Zimmer Musik. Ich konnte dann Abends während ich im Bett lag in meinem Kinderzimmer nebenan mithören. Vorallem ist mir immer das Köln Konzert von Keith Jarret in Gedanken geblieben. Desweiteren prägte mich der Sound von Yusef Lateef, Cannonball Adderley, Idris Muhammad oder Steely Dan. Heute habe ich einen sehr breiten Msuikgeschmack bis hin zur elektronischen Musik und es gibt etliche Produzenten, die meinen eigenen Sound mitgeprägt haben. Das müsste in etwa 1998 gewesen sein, als ich sehr viel Hip Hop hörte. Die Platte hieß „Enigma” von Keith Murray und ist für mich immer noch eines ger großen Hip Hop Alben.
Mein Freund Tim Schmitt, der heute für das unverkennbare Jazz&Milk Artwork zuständig ist, machte damals sein Abschlußarbeit an der Graphikschule. Da er meine Produktionen kannte, fragte er mich, ob ich nicht eine Vinyl-EP veröffentlichen wollte, für die er dann das Artwork als Ablschlußarbeit gestalten könnte. Wir bastelten 300 siebgedruckte Cover per Hand und und anstatt ein Label zu suchen, kamen wir schließlich mit einen Vertrieb in Kontakt, bei dem die EP dann unter dem Namen „Jazz&Milk” veröffentlicht wurde. Bevor ich mich versehen konnte, hatten wir ein Label gegründet und übernahmen den ersten Plattentitel Jazz&Milk als Labelnamen. Schließlich ging die komplette handgemachte Auflage nach Japan und wir pressten mehrere Kopien für den weltweiten Verkauf nach. Ich freue mich über das Kompliment und natürlich betreibe ich das Label, um innovative Musik zu veröffentlichen die meine eigenen Ansprüche an die Musik erfüllt. Oft stehe ich selbst im Plattenladen und gehe leider ohne eine einzige Scheibe wieder nach Hause. Generell bin ich kein großer Fan von funky breaks, denn nur weil das Wort „funky” drinsteckt, hat das für mich noch lange nichts mit „Funk” zu tun. Der wichtigste Aspekt ist für mich immer die Melodik, egal um welche Musikrichtung es sich handelt. In Zeiten des Internets und myspace ist das heute nicht mehr allzu schwer. Jedoch bekommen wir seit unserem ersten Release auch viele Demos zugeschickt. Die sind natürlich immer willkommmen.
Auf jeden Fall. Im April erscheint unsere erste Label Compilation „Jazz&Milk Breaks”, eine Art „Best of Jazz&Milk” auf CD. Kurz danach veröffentlichen wir ein pures Jazz Release von Christian Doepke und ich arbeite gerade an meinem eigenen Debut-Album. Und was sind die Plaene so allgemein? Als nächstes kommt eine Solo EP von Mr Chop und danach ist eine EP und ein Album von Dusty, meiner wenigkeit geplant. Natürlich werden wir auch die Compilation-Reihe „Jazz&Milk Breaks” fortführen und ich spiele ich mit dem Gedanken auch mehrere Jazz Releases zu veröffentlichen. Allgemein bin ich bei der Planung jedoch sehr spontan. Außerdem ist es nicht gerade einfach, neue und innovative Musik zu finden, die in unser Konzept passt. Auf den monatlichen Jazz&Milk Parties mixen wir Stile, wie Hip Hop, Jazz, Funk, Afro, Balkan, Breakbeat und Drum’n’Bass. Alle Tempos und Stile sind erlaubt. Ausschlaggeben ist wie gesagt lediglich die Melodik und analoge Grooves. Ich mag vieles gerne, jedoch einen ganzen Abend lang das gleiche zu hören, finde ich definitv langweilig und alles andere als innovativ. Jedoch spiele ich gerne auch progressivere Sounds und lege monatlich an einem Clubabend namens „Fungle Junk” auf, bei dem wir härtere Breakbeats, Grime, Dubstep und Drum’n’Bass auflegen. Jedoch hat es auch seine Zeit gedauert, bis wir den Jazz&Milk Abend etabliert haben und die Leute den Sound kennengelernt haben. Heute sind die Parties sehr gut besucht und die Leute tanzen zu verschiedensten Musikrichtungen. Aber ausschlaggebend für einen abwechslungsreichen Abend, ist für mich wie gut ein DJ die Brücke zwischen den verschiedenen Stilen schlagen kann. Wenn zwei verschiedene Tracks gekonnt gemixt werden, merken die Leute oft erst hinterher dass sie auf einmal zu einer Musik tanzen, zu der sie eigentlich sonst nicht tanzen würden. Schwierig zu sagen. Glücklicherweise sind die Vinyl Verkäufe bei Jazz&Milk noch sehr zufriedenstellend und hoffentlich bleibt das auch noch lange so. Jedoch glaube ich, dass CD’s und Vinyl Schritt für Schritt verschweinden werden und der digitale Markt immer mehr ansteigt. Die Techologie ist ja sehr weit und Serato immer mehr im kommen. Ich könnte mir noch nicht vorstellen damit aufzulegen, aber ich denke in Zukunft wird es noch einige andere Entwicklungen geben. Der analoge Datenträger wird aber bestimmt bald aussterben und man wird wohl an der digitalen Technologie nicht vorbeikommen. Natürlich ist das schade, aber ich finde jedoch, anstatt alles zu verteufeln, sollte man sich auch mit der neuen Technik auseinandersetzen, denn diese bietet auch viele neue Möglichkeiten. Auf unserer neuesten Platte ist ein Track von Vono Box aus Budapest enthalten, dessen Produktionen und Remixe ich schon deslängeren kenne und schätze. Suefo von den Vono Box DJ’s, gab mir bei unserem letzten Treffen eine alte ungarische Platte von der Gruppe „Mini”, die mir sehr gut gefallen hat. Ich hoffe jedoch in Zulunft noch viel mehr ungarische Musik kennzulernen. danke für das Interview!
WWW.JAZZANDMILK.COM |
| LAST_UPDATED2 |
