2003. MÁRCIUS

  RAS - RHYTHMIC ALTERED STATE - CD/3LP (BEST SEVEN/SONAR KOLLEKTIV)
  COLUMN ONE – THE AUDIENCE IS SLEEPING - CD (90% WASSER)
  BLACKALICIOUS - BLAZING ARROW - CD/2LP (MCA)
  V/A – COSMIC SOUNDS REMIXED - CD/2LP (COSMIC SOUNDS)
  ELECTROACUSTIC - UNIVERSAL - 12" (OUTER)
  BONOBO - PICK UP - 10" (NINJA TUNE)
  THE CINEMATIC ORCHESTRA - MAN WITH THE MOVIE CAMERA - 12" (NINJA TUNE)
  AMON TOBIN - VERBAL REMIXES - 12" (NINJA TUNE)
  HEXSTATIC - TELEMETRON - 10" (NINJA TUNE)
  TOKYO SKA PARADISE ORCHESTRA - THE AFRO ART REMIX E.P. - 12" (AFRO ART)
  BATHYSPHERE – DAYLIGHT SHRUBBERY EP – 12” (DEEP-WATER)
  DEODATO – THE BOSSA NOVA SESSIONS VOL.2 – CD (IRMA)
  ARKESTRA ONE - ARKESTRA ONE - CD/LP (COSMIC SOUNDS)
  V/A – GROOVY VOL.6. – CD/2LP (IRMA)
  BREAKNECK - UPLINK - 12" (TCR)
  KARSH KALE – REDSIGN – CD (SIX DEGREES)
  CONSOLE – RESET THE PRESET - 2CD/2LP (VIRGIN)
  TENNIS - FURLINES – 2 CD (BIP-HOP)
  WAX FACTOR – THE BATTLECAKE EP – 7” (7 HILLS)
  MAPSTATION feat RAS DONOVAN – VERSION TRAIN - MCD/MLP (STAUBGOLD)

RAS - RHYTHMIC ALTERED STATE - CD/3LP (BEST SEVEN/SONAR KOLLEKTIV)
Két igen súlyos tavalyi restanciával kell elszámolnia a lelkiismeretemnek: eddig elmulasztottam az ismertetõk megírását a tavalyi év élvonalbeli albumairól. A RAS kollektíva Robert Galic multiinstrumentalista (D.Zs. kedvenc kifejezésével élve) zeneszerzõ köré épül és eddig elõttem csak zseniális remixeirõl volt híres (l.d. Dom U Romao remix project legjobbja!). Galic frankfurti illetõségû gitárosként kezdte pályafutását, majd Londonba ment basszust és ütõsöket tanulni. Itt hallotta az utca igazi zenéjét, elkezdett dj-zni, producelni. Saját kiadója adta ki elsõ E.P-jét, de a következõ már a Jazzanova labeljénél jelent meg. Eddig a rövid, de viharos életút, nézzük a zenét, mely kitûnõen illeszkedik a kiadó szellemiségéhez. Alapvetõen élõ, improvizatív, rengeteg ütõs és fúvós hangszert felvonultató, lüktetõ-sûrû elegyet rakott össze Robert, melyben számos vokális track is helyet kapott. Nagyon erõs – talán legerõsebb – az afro hatás, de a reggae, hip-hop, jazz és nu-jazz is jelen van. Minden stílusban elejtenek egy-egy gyöngyszemet, de kiemelkedik a reggae Areas Of Perception, vagy a nyitó Do Your Dance törzsi, perkusszív üteme, az afro-hop This Is Ours, de még downtempo-exoticában is killer soundtracket raktak a hordozóra (Beat de la Romantique).
fonetik

COLUMN ONE – THE AUDIENCE IS SLEEPING - CD (90% WASSER)
A német elektronikus színtér egyik legizgalmasabb csoportosulása a Column One, már több mint egy évtizede munkálkodik egyéni arculatának kialakításán. Bemutatkozó albumukkal, a 2001-es Electronic Pleasure-rel sokak érdeklõdését felkeltették. A Kraftwerk és a Psychic TV zenei örökségét felhasználva az ötvenes évek robotos, földönkivülis fantáziavilágában tettek egy felejthetelen kirándulást. Ez volt saját cégük, a kompromisszummentes, kisérletezõ mûvészeket tömörítõ 90% Wasser elsõ megjelenése, ahol azóta több válogatás, szerzõi album és DVD is napvilágot látott. Az új lemez ismét különös érzéseket generál a hallgatóban. Ez egy napló a jövõ nyelvén írva, a ma világáról. Elektronikus ütemekre épitkezõ, zajokkal, szövegfoszlányokkal operáló hangkollázs, ahol még Björk is felbukkan egy telefonhívás erejéig. A közremûködök gárdáját ezúttal Marc Wannabe, a nagyszerû Rechenzentrum és a Public Sphere alkotják.
suefo

BLACKALICIOUS - BLAZING ARROW - CD/2LP (MCA)
A Blackalicioust sem kell bemutatni, tekintve a DJ Shadow-hoz fûzõdõ régi barátságot, a Quannum kiadót, a korábbi évek néhány „slágerét”. Ez az album a multi MCA-nél jött ki, de ez semmit nem von le az értékébõl: továbbra is azoknak nyújthat csemegét, akik a hip-hop intellektuális ágát szeretik. Chief Excel és Gift of Gab mindent megtesz az ortodoxia elkerülésére, bõdületesen szóló, extravagáns alapokat dobtak össze, melyek gyakran nem is hip-hop sémákra épülnek, ugyanakkor van modern r&b, soul, funk és oldschool is a fõzetben. A közremûködõk sora impozáns: Zach De La Rocha (Rage Against The Machine), Ben Harper, ?uestlove (The Roots), Chali 2Na and Cut Chemist (Jurassic 5), Saul Williams, Gil Scott-Heron, Money Mark, Sean Lennon, Miho Hatori (Cibo Matto) és a Quannum tagok: DJ Shadow, Lyrics Born, Lateef the Truth Speaker. Vannak nagyon kellemesen elszállt pillanatok, hangképek (pl az egyik Shadow outro), és experimentális zúzások is (Chemical Calisthenics), szerintem mindenki megtalálhatja a számítását.
fonetik

V/A – COSMIC SOUNDS REMIXED - CD/2LP (COSMIC SOUNDS)
A jugoszláv és egyéb kelet-európai dzsessz zenék újrakiadására és a régió mai tehetségeinek bemutatására szakosodott kiadó elsõ remixgyûjteményét csak dícsérni tudom. A nemzetközi nu jazz közösségbõl itt van a zágrábi Eddy & Dus duó, akik elég gyorsan tettek szert nagy népszerûségre finom muzsikákikkal és az általuk szervezett Kontrapunkt Fesztivállal, az identitásukat nevükben is örzõ Belgradeyard Sound System, az olasz mesterek Gak Sato és Nicola Conte, az ausztrál Ennio Styles, Tom Wieland a Les Gammas-ból, a kiadóvezér Zeljko Kerleta na és a magyar szellem képviseletében a Crate Soul Brothers. Az Arkestra One, RTB Big Band, Dusko Gojkovic, Coxless Pair, SHQ és Jerome Richardson átiratokat tartalmazó lemez tele van kivételes pillanatokkal, érdekes megoldásokkal és legfõképpen igen jó zenékkel. A remixerek többsége már ismerõs lehet a budapesti partiközönség számára, de akinek mégsem az ne keresgéljen tovább.
suefo

ELECTROACUSTIC - UNIVERSAL - 12" (OUTER)
Egy meglehetõsen ismeretlen, de nem új londoni kiadó tavalyi lemeze elõkelõ helyet foglalt el az akkori listámon. A labelt ’99-ben alapította egy londoni kanadai, de azóta nem sok vizet zavart. Azonban egy hirtelen ötlettõl – vagy inkább egy jól elkapott jam sessiontõl – vezérelve megkezdték az Electracoustic széria piacra dobását. A sorozat a Nothing Hill Arts Clubban havonta megrendezett sessionök remixeit tartalmazza. A jammelés nagyjából az ex-brand new hevy Simon Bartholomew köré épül, és elõképének a Parliament szabad-funkját tekinti, de igen erõs a szupergroup feel, mert van itt Primal Scream, Roots Manuva és James Taylor, de még JK session-zenész is. A bulik hanganyagát eddig 11 „international producer” keverte át Meat Katie-tõl a Block 16-on át az Alpinestarsig. A jelenleg tárgyalt maxin egy vokális Funky Lowlives rmx van, mely egy kicsit tech-es, hûvös hangzású, és egy meglehetõs meleg, pumpáló funkos-trombitás Auric&DJAMM mix kap még helyet a fonákon. A brutál megszólaláshoz egy kifejezetten exkluzív borító társul, mely megmagyarázza a borsos árat.
fonetik

BONOBO - PICK UP - 10" (NINJA TUNE)
Bonobo, aki az "Animal Magic" címû lemezével, és a Future Sound of Jazz 7-esen található "Dismantling Frank"-kel tört be a köztudatba, elkészült új nagylemezével, aminek címe "Dial M for Monkey". Bonobot - polgári nevén Simon Green-t - sokan majomfiúként emlegetik, innen eredhet a cím. Ezen a kislemezen ízelítõt kaphatunk a nagylemezbõl, két szám formájában. A Pick Upban a fõszólamot fuvola játssza, amire igen hamar ráépül egy nagyon kellemes breakbeat kaliberû dob is, amitõl az embernek még ülve is mozogni van kedve. Elsõ hallásra talán Quantic számnak tûnhetne, azonban annál sokkal tisztábban, kifinomultabban szól, lehet hogy a kattogó, zajos hangzás csak a Tru Thoughts lemezek és számok sajátja, és a Ninjáék jobban odafigyelnek a hangminõségre. Ne az elõzõ lemez nyugodt, belassult hangulatát várjuk tõle, sokkal inkább táncolható slágernek ígérkezik, amit lehet, hogy elõbb-utóbb mindenki játszani fog. Gondolom velem együtt sokan kíváncsian várják a nagylemezt, fõleg egy ilyen ígéretes elõzetes után.
echo

THE CINEMATIC ORCHESTRA - MAN WITH THE MOVIE CAMERA - 12" (NINJA TUNE)
A legújabb nagylemezük túrnéja után a Jason Swinscoe által vezetett csapat újabb áttörést ért el a stílusban. Végre kibontakozhattak abban a mûfajban, amire a nevük is utal, ami létük értelme lehetne: filmzenét írtak. Ez még önmagában nem is lenne olyan meglepõ, de a Cinematic Orchestra élõben játssza ezt a számot egy klasszikus, 1929-ben készült orosz néma dokumentumfilmre, ami a Szovjetunióról szól. Az elsõ elõadást a Portoi Filmfesztiválon 3500 ember hangos ovációja követte. Ezek után nem túl meglepõ módon a produkcióval más városokban, szinte minden nevesebb filmfesztiválon részt vettek. A szám az elõadók állítása szerint sokban befolyásolta az "Everyday" címû nagylemezüket is. A szám stílusát tekintve zenekari jazzként írható le, komplex dobja, perkussziója meglepõen jól passzol a hangszerekhez, fúvósokhoz. A maxin található Domu remix eléggé megbolondítja az eredeti számot, breakbeat dobalappal megfûszerezett erõteljes basszusvonallal kísért alkotás. Hamarosan DVD-n is megjelenik az elõadás a Ninja Tune kiadásában, hogy még közelebb hozza az emberekhez a Cinematic Orchestra varázslatos világát. Akinek még ez sem elég, az várhat a "Man With A Movie Camera" címû nagylemezre is, ami májusban jelenik meg.
echo

AMON TOBIN - VERBAL REMIXES - 12" (NINJA TUNE)
Hmmm. Amon Tobin személyes kedvencem, mióta a Bonobo - Scuba remixe után felfigyeltem munkásságára, és minden létezõ számát, lemezét begyûjtöttem. Ezen a korongon a Verbal címû, Palotai által is agyonjátszott indusztriális house-breakbeat négy remixe található. A Prefuse 73 által elkövetett remix hozza a papírforma szerint is elvárt szanaszét csapott, bugyborékoló, kicsit már-már erõltetett stílust, ami kevéssé alkalmas otthoni hallgatásra, még kevésbé partyn történõ pörgetésre. A Kid 606 "Dancehall Devastation" remix ezzel ellentétben nagyon tetszik, összességében még az eredetinél is meggyõzõbb számomra. Meglepõen finoman kidolgozott, túlvilági szintivonal követi az eredetihez nagyban hasonló alapot, de természetesen azért a már agyonfilterezett vokált még neki is továb kellett filtereznie, hogy kicsit másképp szóljon. Túlvilági, sokkal inkább filmzene-szerû, mint az eredeti, kifejezetten táncolható. A Topo Gigio remixet a 20 éves Adrien Rodes alkotta meg, eleinte szintén nem nyújt sok újat az eredetihez képest, de hamar bedurvul, filterezés mellett még meg is vokóderezte csöppet a vokálfoszlányokat, és szanaszét darabolta a perkussziót is. Erõteljes, többszöri hallgatásra kifejezetten tetszetõs darab. A Boom Bip remix szakít az elõzõ három remix modorával, és a vokált alig felhasználva inkább az alapra gyúrt rá, kevésbé túlvilági, szerintem talán túl nyugisra sikerült filmzenét gyártva le ezzel. Mindent összevetve érdemes beszerezni, fõként a Kid 606 remix miatt. Remélem várhatóak még remixek Amon Tobin új lemezérõl, például kiváncsi lennék, ki hogyan értelmezné át a Rosiest, vagy akár a Searcherst. (ha nincs jelentkezõ, én is szívesen remixelem ám :))
echo

HEXSTATIC - TELEMETRON - 10" (NINJA TUNE)
A Solid Steel mixsorozat legutóbbi darabjához készült limitált példányszámú kislemez elérkezett immár. Elsõ számként a mixen is elsõként hallható Hexstatic mû, a "Telemetron" vár ránk, ami egy igazán ûr-hangzású, ultraretro, hip-hop-szerû alappal, gitárokkal megspékelt zene, eszméletlenül igényesen elkészítve. A lemezen megtalálható akapellaként a "Solid Steel Scratch School", és a "Solid Steel Rock School" is, amit minden Solid Steel-lel szimpatizáló scratcher felhasználhat végre, hogy ezzel is hozzájáruljon a világ leigázásához - persze csak zenei értelemben. A lemezen megtalálható még a múlt hónapban általam elkövetett kritikában már egekig magasztalt szám, az "Ike & Tina Turner - Funky Mule", aminek a dobalapja szerintem a mai elektronikus mûvészeket is erõsen elgondolkodtatja, annyira jól el van tördelve.
echo

TOKYO SKA PARADISE ORCHESTRA - THE AFRO ART REMIX E.P. - 12" (AFRO ART)
Most került a táskámba ez az elsõre nehéz hallgatmányt tartalmazó Afro anyag. 4 remix a japán alapanyagból, melybõl kettõ (Paul Murphy /Marc Woolford Project és Hakan Lidbo) hasonló: easy, batucada, ütõs hangorgia, némi dub effektekkel megspékelve, jazz hangmintákkal. A másik oldal szintén magas fordulaton kezdõdik: a Big Hair remix a régi Quantic mixek izgága, felezõs modorában indít, majd kiegyenesedik és 4/4-ben iszonyatosan pumpálós-filteres tech lesz belõle. A Winston Hazel & Marc Woolford remix pedi igazi csemege, bár kemény az avatatlan fülnek: dub, space jazz, breakbeat orgia, mintha az Audio Active vette volna kezelésbe a Prodigyt. Különleges darab.
fonetik

BATHYSPHERE – DAYLIGHT SHRUBBERY EP – 12” (DEEP-WATER)
A Deep-Water egy olyan ritkaságszámba menõ kiadó, ahol még nem adtak ki rossz, vagy unalmas lemezt. Nem hagyják, hogy a biznisz elsodorja õket, bár sikeresek, de nem sétálnak be a mennyiségi zenegyártás csapdájába. Lelke van minden kiadványuknak és ez nagyon jó. Amikor úgy rakod fel a tût egy új lemezre, hogy tudod biztosan le fog nyügözni, az az élet sója. A három tagú Bathysphere zenekar hozta össze a kiadót ami már önmagában is nyomós érv mellettük. Ez a mostani a második kislemezük, négy fantasztikus dub orientált downtempo mestermûvel a fedélzetén. Finom, ûrsétás hangulat, Bonobo-val oltott Fila Brazillia hajtások. Az utolsó szám, az Augusta címû szerzemény Leggo Beast variációja pedig annak az iskolapéldája, hogyan kell egy remixet úgy megcsinálni, hogy értelme is legyen. Nagyon komoly dobritmusok, egyáltalán nem szokványosan használt gitárhangok és gyönyörû melódiák állnak össze egy örvénylõ látomássá.
suefo

DEODATO – THE BOSSA NOVA SESSIONS VOL.2 – CD (IRMA)
Antonio Carlos Jobim, Marcos Valle és Joao Gilberto mellett Eumir Deodato volt a bossa nova megteremtésének egyik kulcsfigurája. Maga a bossa nova a tradicionális brazil zenék és a jazz fúziója, megtisztító új hulláma, a 60-as évek egyik legnépszerûbb irányzata, tv sorozatok és rádiójátékok, éjszakai bárok és kaszinók háttérzenéje volt. A stílusteremtõk rendesen ki is használták a lehetõséget és lemezek tucatjait készítették gyakran ugyanarra a pár számra építve, mint ahogyan pár évtizeddel korábban ez a szwing-gel is megesett. A Deodato munkáit bemutató sorozatot tavaly indították útjára. Az elsõ rész két 1964-es instrumentális albumot tartalmaz, a második pedig nem túl meglepõ módon továbbviszi a történet fonalát. 24 darab 2-3 perces felvételt hallhatunk, köztük néhány jól ismert melódiával, mint a Gente, vagy a Tristeza. Akit nem zavar az ének hiánya andaloghat a Hammond orgona finom hangjaira, vagy kapkodhatja a fejét, amikor a fúvósszekció beindul. Házibulikhoz is erõsen ajánlott!
suefo

ARKESTRA ONE - ARKESTRA ONE - CD/LP (COSMIC SOUNDS)
2002 egyik leggyógyítóbb albumát a Finnországban született, ápolói végzettségû Matthew Timoney-nak és a Smoke City-bõl ismert Nina Miranda-nak köszönhetjük. Pillanatnyilag csak a Bonoboval, a Cinematic Orchestrával és az Air-rel tudnám egy lapon említeni. (Egyébként az utóbbi, francia duó Moon Safari c. albuma adta Matthew-nak a végsõ lökést az egyszemélyes Arkestra One formáció létrehozásához.) A friss szellõként ható album erõsen javallott álmodozásra (és egyébként a kamillatea sem esik rosszul mellé, amit éppen most szürcsölök). A nyitó Into The Light elsõ ütemeinél már biztos voltam abban, hogy ez a zene sokszor fog - ha csak néhány pillanatra is, de - menekülést jelenteni a szürke hétköznapokból. Nina Miranda lágy hangja az I Really Want You-ban köszön be elõször, néhol gyenge francia akcentussal énekel angolul, néhol pedig (brazil) portugálul. A következõ számban, a magával sodró, lendületes Train To Matchu Pitchu-ban tovább dalol néhány madár társaságában. A hátradõlõs, fennkölt Filling It With Sound c. közjátékban néhol már olyan erõs a madárcsicsergés, hogy akár a Magyarország madárhangjai c. lemezt sem kell feltennem mellé egy-egy meggyötört estén. Egyelõre a könnyfakasztóan légies Shine a kedvencem. (Néhány év múlva valószínûleg ezzel fogom megnyugtatni a gyerekemet, miután átesett élete elsõ komolyabb krízisén.) Mondjuk a következõ darab, a Man From The Audience sem marad el sokkal mögötte. Ebben - ha jól értem - egy fanatikus evangélikus pap ordibál arról, hogy be akar tépni Jézustól. Nagyon komoly... . Ezután jön a The Sirens, ami elrepít Keletre. Úgy érzem magam, mintha mezítláb sétálnék a Taj Mahal felé, de egy pillanat múlva már messze van Agra, ugyanis az emelkedett hangulatú How Could I Love You More sejtelmes atmoszférájának köszönhetõen egy vadvirágos réten találom magamat gyermekláncfûvel játszó hippik között. A Seu Paraiso ütemei alatt ez az életkép kellemes tengerparti sziesztává alakul. (És milyen jó remixet készítettek belõle a Crate Soul tesók!) A Hot Sand naplementekor megindít egy bulit a változatlan helyszínen. A Compost Community c. válogatáson már korábban megjelent Skydiving pedig tökéletesen zárja az albumot, organikus egésszé varázsolva a 39 percnyi megunhatatlan tömör gyönyört.
tomanek

V/A – GROOVY VOL.6. – CD/2LP (IRMA)
A Groovy sorozat régóta fontos szerepet tölt be azok életében, akik a jazz és a funk múltját is szeretnék tüzetesebben megismerni. A válogatás ráadásul azokra a számokra összpontosít, amiket még külföldön is a nehezen beszerezhetõ kategóriában tartanak számon. Az eredeti bakelitekért nem ritkán 50-60 fontot is elkérnek, ami nálunk még sajnos a csillagászati kategóriába tartozik, ezért nagy segítség lehet egy jó kompiláció. A Groovy hatodik részét Luca Travesi válogatta, akit LTJ Experience nevü projektjébõl talán többen ismernek. A számok nagyobb része a hõskorból, a 70-es évekbõl villant fel pár fantasztikus pillanatot. Ilyen a bársonyosan símogató Trying Hard To Look Inside a Waters-tõl, vagy Freddie Hubbard Neo Terra-ja. Mai future jazz ikonok elég nagy kanállal merítettek ebbõl a számból. Meg kell még említenem a Fever, 1969-es Patti Drew féle interpretációját, ami mindössze két és fél ördögi perc, a többi pedig maradjon meglepetés.
suefo

BREAKNECK - UPLINK - 12" (TCR)
A Breakneck trió ujra nyomul. Ez már a 4. megjelenesük a 10. évfordulóját ünneplõ TCR-nál a Chapter 1.-2.-3. után. Vlad, Pete és Tamsin újra igen sok elismerést kapott Meat Katie-tõl Rennie Pilgremen át a Plump Djs-ig, akik a Fabricban már többször pörgették a promót (Plumpék szerint jól lehet tesztelni a track-el a mélyeket..), fõként az A oldalas Uplink-kel, amiben súlyos basszus frekikkel operálnak. A szám követi a Breakneck hagyományos basszus orientált vilagát de érezhetõ a könnyedebb, letisztultabb hangzás is amit az utóbbi idõben úgy tûnik sikerûlt kiérlelniük. A másik oldalon lévõ Chinese Burn inkább grúvosabb, Tamsin (a trió nõi tagja) énekhangjával kisérve.
Borsiczky Andras / Balance

KARSH KALE – REDSIGN – CD (SIX DEGREES)
Karsh Kale, eredeti nevén Kursh Kah-lay, indiai származású szülõk gyermekeként, az Egyesült Államokban nõtt fel. Érdeklõdése természetes módon fordult gyökerei, az indiai kultúra, elsõsorban a zene felé. Tablán és más hagyományos ütõshangszereken kezdett tanulni, késõbb az elektronikus dobok is foglalkoztatni kezdték. 2000-ben Bill Laswell és Zakir Hussain válogatáslemezén, a Tala Matrix-on debütált, ennek sikerén felbuzdulva szerzõdtette a san franciscói Six Degrees kiadó. 2001-ben itt jelent meg elsõ albuma a Realize, ami szerencsés fúziója az indiai hagyományoknak és a nyugati technikának. Ennek remixeit tartalmazza a tavaly év végén kiadott Redesign. Barátain kívûl olyan hírességek készítettek átiratokat Kale úr zenéibõl, mint DJ Spooky, Banco De Gaia, vagy a fentebb említett mentor Bill Laswell. Ezen remixek közös vonása a hallucinogén jelleg, a zenei stílusok közül, pedig a drum’n’bass és a breakbeat van tulsúlyban.
suefo

CONSOLE – RESET THE PRESET - 2CD/2LP (VIRGIN)
Január végén került a boltokba a Console új, számszerint ötödik nagylemeze. A megjelenés hetében sikeres audiovizuális koncertet adtak a Petõfi Csarnokban. Akik a fellépésen jelen voltak valószínûleg megszerették ezt a kedves és pozitív német zenekart, álljon itt néhány szó azok számára akik még nem ismerik õket. A zenekar vezetõje Martin Gretschmann az elektronikus zenei élet aktív személyisége. A Console-on kívûl, van még egy másik népszerû formációja, a Notwist, de dolgozott Björk tavalyi Vespertine albumán és remixelte a Depeche Mode-ot is. Munkáiban ötvözi az elektronikus, az alternatív és a pop mûfajokat, valami egészen újszerû muzsikát hozva létre. Martin az elektronikus alapokat készítí, míg társai a hagyományos hangszerekkel és az énekkel színesítik a képet. A Reset The Preset gondosan szerkesztett duplaalbum. Az elsõ lemezen populárisabb, táncolhatóbb, a másodikon pedig az elvontabb, ambient számok találhatóak. Az összekötõ kapocs a minõség.
suefo

TENNIS - FURLINES – 2CD (BIP-HOP)
Douglas Benford, mint si-cut.db, Benjamin Edwards pedig Benge néven ismert a brit elektronikus zenei színtéren. Mindketten nagy újítóként, kisérletezõként vannak számontartva, de a közönség legnagyobb elismerését közös zenekarukkal a Tennis-szel váltották ki. A Furlines, együttmûködésük harmadik gyümölcse, tovább vezet minket az elõzõ két lemezzel megkezdett úton. Ez nem más, mint egy végtelenül letisztúlt, lassú, egyszerre csak néhány hangot, illetve hangmorzsát használó megközelítése az elektronikának. Az új album már megjelenésében is igen impozáns látványt nyújt. A bézs színû borítón a nyuszi, a vakond és társaik nem véletlenûl szerepelnek, a lemez ugyanis a kis erdei állatok életéhez készûlt háttérzene. A Furlineshez még egy ajándék diszk is tartozik, a 2001-es Europe On Horseback számszerint 15 remixével, olyan mesterek, mint Taylor Deupree, Warmdesk, Kim Cascone, vagy Scanner tisztelegnek a Tennis muzsikája elõtt.
suefo

WAX FACTOR – THE BATTLECAKE EP – 7” (7 HILLS)
A nemrégiben indúlt sheffieldi 7 Hills kiadó már a harmadik kislemezét préselte ki az év elejére. Az angol hip-hop, downtempo színtér igéretes, új hangjait bemutató sorozatban, ezúttal a Wax Factor, azaz Pete Gleadall négy számát hallgathatjuk meg. Sötét tónusu, súlyos ütemek, szöveges szkreccsek, kicsit Herbalizer szerü fúvós szempling és hangulat jellemzi a Battlecake EP-t. Angliában már bekajálták, Jon Kennedy és Mr.Scruff is játssza többek között, a Wax Factor pedig gyakran vendégszerepel lemezlovasként, olyan meghatározó rádiómüsorokban, mint a Solid Steel. Egyébként Pete-nek nem ez az elsõ korongja, az Apeman Records-nál debütált a Bedroom Twiddling címû kislemezzel, azt is érdemes begyûjteni.
suefo

MAPSTATION feat RAS DONOVAN – VERSION TRAIN - MCD/MLP (STAUBGOLD)
Ez a lemez egy igazán érdekes kezdeményezés a zenei határok tágítására. A csapat fõ alakja Stefan Schneider, aki sokaknak ismerõs lehet a To Rococo Rot nevû zenekarból is, a német poszt-rock és elektronikus színtérrõl. Õk egyszer már majdnem felléptek Budapesten, egy autóbaleset miatt azonban Ferihegyrõl vissza kellett fordúlniuk. A Mapstation-ben Stefan írja bensõséges hangulatu dalait akusztikus gitáron és szintetizátoron, a zenekar többi tagja pedig lemezenként cserélõdik. Ezúttal Ras Donovan és Scallo kerûlt elõtérbe az énekesi posztokon, jamaikai énekbeszéddel színesítve az összképet. Rajtuk kívûl a bécsi Radian dobosa Martin Brandlmayr vett részt a Version Train megalkotásában. A To Rococo Rot-tal sokban nem hasonlítható az anyag. Míg ott a 10-15 perces lassan kifejlõdõ, improvizációgyanús szerzemények a megszokottak, itt inkább a rövidebb, lényegretörõbb dalforma az uralkodó. Nyugalmat sugárzó hallgatnivaló.
suefo