2010. FEBRUÁR
2010. JANUÁR
2009. DECEMBER
2009. NOVEMBER
2009. OKTÓBER
2009. SZEPTEMBER
2009. AUGUSZTUS
2009. JÚLIUS
2009. JÚNIUS
2009. MÁJUS
2009. ÁPRILIS
2009. MÁRCIUS
2009. FEBRUÁR
2009. JANUÁR
2008. DECEMBER
2008. NOVEMBER
2008. OKTÓBER
2008. SZEPTEMBER
2008. AUGUSZTUS
2008. JÚLIUS
2008. JÚNIUS
2008. MÁJUS
2008. ÁPRILIS
2008. MÁRCIUS
2008. FEBRUÁR
2008. JANUÁR
2007. DECEMBER
2007. NOVEMBER
2007. OKTÓBER
2007. SZEPTEMBER
2007. AUGUSZTUS
2007. JÚLIUS
2007. JÚNIUS
2007. MÁJUS
2007. ÁPRILIS
2007. MÁRCIUS
2007. FEBRUÁR
2007. JANUÁR
2006. DECEMBER
2006. NOVEMBER
2006. OKTÓBER
2006. SZEPTEMBER
2006. AUGUSZTUS
2006. JÚLIUS
2006. JÚNIUS
2006. MÁJUS
2006. ÁPRILIS
2006. MÁRCIUS
2006. FEBRUÁR

2006. JANUÁR

2005. DECEMBER

2005. NOVEMBER

2005. OKTÓBER

2005. SZEPTEMBER

2005. AUGUSZTUS
2005. JÚLIUS
2005. JÚNIUS
2005. MÁJUS
2005. ÁPRILIS
2005. MÁRCIUS
2005. FEBRUÁR
2005 JANUÁR
2004. DECEMBER
2004. NOVEMBER
2004. OKTÓBER
2004. SZEPTEMBER
2004. AUGUSZTUS
2004. JÚLIUS
2004. JÚNIUS
2004. MÁJUS
2004. ÁPRILIS
2004. MÁRCIUS
2004. FEBRUÁR
2004. JANUÁR
2003. DECEMBER
2003. NOVEMBER
2003. OKTÓBER
2003. SZEPTEMBER
2003. AUGUSZTUS
2003. JÚLIUS
2003. JÚNIUS
2003. MÁJUS
2003. ÁPRILIS
2003. MÁRCIUS

 

2003. OKTÓBER

 JOL – MOODY AOW – CD (APRIL)
  AL-HACA SOUNDSYSTEM – INEVITABLE (DIFFERENT DRUMMER)
  SIDEWINDER – RESOLUTION (FENETIK)
  DA LATA – SERIOUS (PALM PICTURES)
  LONESOME ECHO PRODUCTIONS – SILVER OCEAN (DISORIENT)
  V/A – PARIS LOUNGE 3 (WAGRAM)
  MATT FLORES – METAWORLD (COMBINATION)
  GUTHER – I KNOW YOU KNOW (MORR MUSIC)
  V/A – BE ARISIONABLE (ARISION)

JOL – MOODY AOW – CD (APRIL)
Mostanában nem múlik el hónap anélkül, hogy fel ne bukkanna egy újabb kiemelkedõ zenész az északi lankákon. Nem mintha bánnám, sõt lenyûgöz, ahogyan ezek a fiatal tehetségek egymást segítve, meghódítják a világot. A Gonkyburg kollektíva egyik alapítója, Joel Erickson, azaz JOL bemutatkozó albumát, a Moody Aow-t hallgatva sem gondolná az ember, hogy ez egy 24 éves alkotó mûve. Érett jazz, funk és elektronika egyveleg, érdekes, pulzáló alapokkal, finom hangszínekkel és rengeteg jól megkomponált dallammal. A lemezrõl, a Hubba Ghost címû szám az egyik kedvencem, ami a hetvenes évek Herbie Hancock-ját idézi meg egy elég futurisztikus környezetben, de mondhattam volna bármilyiket, az anyag egyáltalán nem átlagos. Számítógépes játékokhoz is készített már zenét és a Similou néven futó duónak is õ az egyik fele, de ez a történet még csak most kezdõdött …
suefo

AL-HACA SOUNDSYSTEM – INEVITABLE (DIFFERENT DRUMMER)
Az Al-Haca, a németországi nu dub törekvések egyik legfontosabb kollektívájává vált az évek során. Szikár, sötét hangulatokkal terhelt zenéjükbe minden modern stílusból beolvasztanak elemeket, így a fõ irányt adó dub mellett hallhatunk benne house-t, breakbeat-et és hip-hop-ot is. Az albumon nem kevés énekes tette tiszteletét, feltûnik a brooklyni Mr Dead, a jamaicai Sizzla és a new yorki RQM, a legtöbbet pedig Ras MC Tweed szerepel, aki a bulikon is gyakran a csapattal tart. A lemezt semmiképpen sem ajánlanám fóbiákra hajlamos embertársaimnak. Leginkább egy korrekt horrorfilmzenéhez hasonlítanám, amihez ha egyszer tényleg filmet készít valaki a jövõben, az nem egy vicces Sikoly féle dolgozat lesz. Érdemes utánanézni a Microfish alteregó alatt készült munkáiknak és a Korai Öröm számára készített remixüknek is.
suefo

SIDEWINDER – RESOLUTION (FENETIK)
Mint a legtöbb skót elektronikus zenész, a Sidewinder mûvésznéven alkotó Alan Bryden is a glasgow-i Soma Records-nál, illetve annak alkiadójánál, a Fenetik-nél kötött ki. 1998 óta négy kislemezt készített náluk és most végre összeállt az elsõ album anyaga is. A Resolution tartalma leginkább downtempo, erõsen átitatva jazz és funk hatásokkal. A hangminták használata nem annyira jellemzõ, inkább a programozott alapok és az ezekre feljátszott gitárok, fúvós- és billentyûszólamok dominálnak. Fiatalabb korában a Reading Youth Orchestra tagjaként, mint csellós, sók nívós színpadon megfordult, komolyzenei múltja helyenként tettenérhetõ a számokban is, fõleg struktúráltságukban. A színvonal egységesen jó, de van néhány igazán kiemelkedõ dal is, ilyen például a The Adventre, finom kongáival, csilingelõ hangjaival és a visszafogott, mégis hatásos nõi vokállal. Megigézõ!
suefo

DA LATA – SERIOUS (PALM PICTURES)
A három évvel ezelõtti debütáló lemezük, a Songs From The Tin és a tavaly megjelent gigantikus remixgyüjteményük után egy új albummal jelentkezett a britek egyik legjobb latin zenei megfejtõje, a Da Lata. A népszerû rádiós lemezlovas, Patrick Forge és a Smoke City-bõl már jól ismert stúdióguru Chris Franck kettõse most is kitett magáért. A legfinomabb latin balladáktól, az õrült tempójú szambáig és az átlagosnál érdekesebb broken beat-ig tartó széles skálán igyekeztek elkápráztatni a hallgatóságot. Az énekesi posztokra olyan illusztris vendégeket hívtak, mint a Smoke City és az Arkestra One énekesnõje, Nina Miranda, vagy a szenegáli Baaba Maal, akit tavaly a Szigeten is hallhattunk. A mutatvány a fentieknek megfelelõen ismét jól sikerült, bár lehetett volna egy nyúlfarknyival hosszabb az alig több, mint fél órányi anyag.
suefo

LONESOME ECHO PRODUCTIONS – SILVER OCEAN (DISORIENT)
Ami elsõre feltûnt, már a lemezborítón, az a rengeteg rangos közremûködõ szerepeltetése. Minden számra jutott egy olyan ász, mint Osunlade, Pharoah Sanders, U-Roy, vagy Byron Stingily. Ezzel szemben a Lonesome Echo név nekem nem sokat mondott, míg jobban utána nem néztem. Nyomozásom eredményeként kiderült, hogy az általam is nagyra becsült japán dj és producer, Yasushi Ide áll a dolgok hátterében. Ezt az új formációt egy Yoko Ota nevû hölggyel közösen hozták össze. A korongon többnyire deep-house van terítéken, helyenként a dub, máshol a jazz, vagy a funk irányába elmozdulva. U-Roy interpretálásában felhangzik az Ain’t No Sunshine is, úgy ahogyan még sohasem hallhattuk, de az igazi csemege szerintem a jamaikai Mutabaruka segítségével készült dancehall gyöngyszem. A Disorient-nél továbbra sem tudnak hibázni.
suefo

V/A – PARIS LOUNGE 3 (WAGRAM)
A Wagram lounge sorozata, amely a világ fõbb zenei központjainak – úgymint Berlin, London, New York, Párizs – finomzenei újdonságait hivatott bemutatni, harmadízben érkezett a francia metropoliszba. A koncepció szerencsére nem változott, a dupla válogatás „By Day” címre keresztelt elsõ korongja a lassabb, nyugodtabb muzsikákat, míg a „By Night” a tánczenéket gyûjti csokorba. A szelekció sokadjára is rendben van. Friss, értékes és nem utolsó sorban kellemes zenéket találunk mind a két CD-n, például olyanokat, mint a Troublemakers számára készített Quantic remix, vagy Chet Baker és a Gotan Project közös dala, de említést érdemel a Mondae Mode Zimpala remixe is. Akinek mindez nem elég azt talán meggyõzi a matematika, a kompiláció ugyanis 35 számot tartalmaz és ebbõl 11 exkluzív, csak itt hallható különlegesség.
suefo

MATT FLORES – METAWORLD (COMBINATION)
Matt a nyolcvanas évek vége óta aktív lemezlovasként mûködik. Az eltelt másfél évtized alatt kipróbálta magát a zenei stílusok széles skáláján. Játszott reggae, dub, hip-hop, 2-step, breakbeat és drum’n’bass bulikon is, így érthetõ hogy elsõ saját albumára ezekbõl gyúrt egy érdekes masszát. Persze produceri munkássága nem ezzel a lemezzel kezdõdik. Már 1998 óta készített zenéket a Gush Collective tagjaként, bár akkoriban leginkább a breakbeat és a 2-step érdekelte. A most megjelent debütáló lemeze, a Metaworld érettebb, sokszínûbb munka, ami nem csak címében, de hangzásában is igencsak futurisztikus, cyberpunk filmzeneként például jól mûködne. A komoly hangvételt, elõbb human beat-box, késõbb pedig egy tangóharmonika-spoken word duó oldja fel rövid idõre, valamint a Nu Tactix címû dal, ami rádióbarátsága ellenére sem tingli-tangli.
suefo

GUTHER – I KNOW YOU KNOW (MORR MUSIC)
Amikor elösször végighallgattam ezt a lemezt arra gondoltam, hogy Magyarországon ilyesmivel próbálkozni mekkora bukás lenne. Egy finoman háttérbe szorított dobgépre, akusztikus és helyenként teljesen betorzított villanygitárok adják meg a zene lényegét, az összképet pedig egy szolid, teljesen nyugodt nõi hang teszi teljessé. Közben azt olvastam a sajtóanyagban, hogy Julia, az énekesnõ nem tulajdonít túl nagy jelentõséget a szövegeinek, inkább a szavak hangzása érdekli. Adott tehát egy zenekar, amiben nincs semmi harsányság, semmi trendkövetés, még a szövegeikkel sem céloztak meg senkit, a berlini Morr Music mégis popzeneként adta ki a lemezüket. Nincs is ellentmondás, az egy másik ország. Nem fognak csõdbe menni, sõt eladnak ebbõl is annyit, mint itt egy ismertebb zenekar lemezébõl. Egyszerûen azért, mert érdekes, igényes és jó.
suefo

V/A – BE ARISIONABLE (ARISION)
Az idei nyár folyamán a nu jazz / broken beat szcéna számos érdekes, meghatározó figurája fellépett Budapesten, a Bomb The Jazz bulikon. Közülük az egyik legaktívabb, Simone Seritella volt, aki Big Bang nevû projektje mellett, Pete Herbert-tel közös zenekarából, a Cuica-ból is ismerõs lehet. Saját cége az Arision, a Be Arisionable pedig az elsõ válogatás a kiadó eddigi megjelenéseibõl, feltuningolva néhány kiadatlan felvétellel. A korongon nyolc remek számot találunk olyan fontos elõadóktól, mint a Dharma One, Domu, a Consequences, vagy a már említett Cuica. Külön kiemelném a japán billentyûvirtuóz, Hajime Yoshizawa munkáját, amiben az egykori Smoke City énekesnõje, Nina Miranda vokálozik. Már ezért is érdemes utánajárni a lemeznek, na meg azért az öt exkluzív számért, amit máshol hiába is keresnénk.
suefo