2010. FEBRUÁR
2010. JANUÁR
2009. DECEMBER
2009. NOVEMBER
2009. OKTÓBER
2009. SZEPTEMBER
2009. AUGUSZTUS
2009. JÚLIUS
2009. JÚNIUS
2009. MÁJUS
2009. ÁPRILIS
2009. MÁRCIUS
2009. FEBRUÁR
2009. JANUÁR
2008. DECEMBER
2008. NOVEMBER
2008. OKTÓBER
2008. SZEPTEMBER
2008. AUGUSZTUS
2008. JÚLIUS
2008. JÚNIUS
2008. MÁJUS
2008. ÁPRILIS
2008. MÁRCIUS
2008. FEBRUÁR
2008. JANUÁR
2007. DECEMBER
2007. NOVEMBER
2007. OKTÓBER
2007. SZEPTEMBER
2007. AUGUSZTUS
2007. JÚLIUS
2007. JÚNIUS
2007. MÁJUS
2007. ÁPRILIS
2007. MÁRCIUS
2007. FEBRUÁR
2007. JANUÁR
2006. DECEMBER
2006. NOVEMBER
2006. OKTÓBER
2006. SZEPTEMBER
2006. AUGUSZTUS
2006. JÚLIUS
2006. JÚNIUS
2006. MÁJUS
2006. ÁPRILIS
2006. MÁRCIUS
2006. FEBRUÁR

2006. JANUÁR

2005. DECEMBER

2005. NOVEMBER

2005. OKTÓBER

2005. SZEPTEMBER

2005. AUGUSZTUS
2005. JÚLIUS
2005. JÚNIUS
2005. MÁJUS
2005. ÁPRILIS
2005. MÁRCIUS
2005. FEBRUÁR
2005 JANUÁR
2004. DECEMBER
2004. NOVEMBER
2004. OKTÓBER
2004. SZEPTEMBER
2004. AUGUSZTUS
2004. JÚLIUS
2004. JÚNIUS
2004. MÁJUS
2004. ÁPRILIS
2004. MÁRCIUS
2004. FEBRUÁR
2004. JANUÁR
2003. DECEMBER
2003. NOVEMBER
2003. OKTÓBER
2003. SZEPTEMBER
2003. AUGUSZTUS
2003. JÚLIUS
2003. JÚNIUS
2003. MÁJUS
2003. ÁPRILIS
2003. MÁRCIUS

 

2004. JANUÁR

  GHOST – GHOST STORIES – 12” (BREAKIN BREAD)
  BACKINI – COMPANY B-BOY – 12” (LUMENESSENCE)
  V/A – VINTAGE BEATS FOR THE TRUE CONOISSEUR – 12” (JACQUES LAVERNE)
  INNOCENT SORCERERS – BELIEVE & SEE – 12” (FLUID OUNCE)
  CLAUDIA BONARELLI – MAY ’68 – 10” (NO TYPE)
  BOOKS ON TAPE – HEY TYPICAL! – 10” (NO TYPE)
  MONTA – MESSAGE FROM ISTANBUL – 12” (CITRONA)
  PIANA – SNOW BIRD – CD (HAPPY)
  TOLCHA – STREET VIBES – 2x12” (P-PACK)
  PATCHWORKS – IMMO EP – 12” (Q-TAPE)
  BENJAMIN WILD – WIE ES SEIN SOLLTE – CD/2LP (SOURCE)
  MOKADI – CHICA DA ICI – 12” (PERFECT TOY)
  HIRD - I LOVE YOU MY FRIENDS – 12” (DNM)
  V/A – TV TOWER EP – 12” (PULVER)
  FOCUS – EXAGR8 – 12” (4 LUX)
  FUNCKARMA REMIX EP: DEMSONGZBYWE – 12” (ON RECORDS)

GHOST – GHOST STORIES – 12” (BREAKIN BREAD)
A Norwichbõl elszármazott, Ghost álnéven üzemelõ fiatal producer elsõ megjelenésén, különbözõ stílusú MC-k garmadáját mozgósította a megfelelõ hatás érdekében. A maxin 3 szám és ezek instrumentális verziói szerepelnek. A nyitó Flip It-ben, a Receptor kiadónál tevékenykedõ Kashmere és a másik szólamot hozó DPF nyomja. Utóbbit már hallhattuk a Breakin Bread-nél korábban is, egy Rob Life kislemezen. Amúgy masszív kis szám, remek hangmintákkal, bólogatni kötelezõ. Csakúgy mint az ezt követõ Exactly-re. Ebben Verb T & Asaviour vokalizál. Kellemes jazzy darab. A 42-ben Tommy Evans a szövegfelelõs, a scratch betéteket pedig DJ IQ intézte, aki a 18 éven aluliak DMC-jének nyertese. Ez egy szép belassult szám, már inkább downtempo, mint hip-hop. A másik oldalon van még egy ráadás, a Dedication, afféle tisztelgés a mesterek elõtt, hátborzongató zongora-loopra építve. Ghost a produceri munka mellett, a stílus terjesztésébõl is kiveszi a részét. Az Itch FM-en saját rádiómûsort vezet szerdánként, ahol természetesen a hip-hop a fõ téma.
suefo

BACKINI – COMPANY B-BOY – 12” (LUMENESSENCE)
A dél-angliai Brighton tiszta, tengeri levegõje valószínûleg jó hatással van a kreativitásra, hiszen az onnan származó zenék szinte kivétel nélkül, új ízekkel fûszerezik, újra és újra felrázzák a világ kissé megfáradt, nagyüzemben termelõ downtempo szintereit. Gondoljunk csak a Tru-Thoughts, vagy a Catskills kiadó mûvészeire. Nos, a Backini és a mögötte álló Rob Quickenden nyilvánvalóan a város legújabb büszkesége. Zenéjében a downtempo és hip-hop ütemek, a filmzenei betétek és gyermekkórusok a legnagyobb természetességgel olvadnak egymásba, valami egészen megkapó összképet alkotva. Thread címû, elsõ nagylemezének veleje bakeliten három kislemezen látott napvilágot. Ezek közül a Company B-Boy maxin három számot találunk. A címadó egybõl egy húzós boogie-woogie hip-hop, amit személyes kedvencem, a Who's Mad @ Who követ. Ez egy gyönyörû downtempo, amiben a fent említett gyermekkórus mellett egy szerelmes párbeszéd is fontos szerepet játszik. A Where R U pedig tökéletes, elszállt hétvégi zene. Maximum respect!
suefo

V/A – VINTAGE BEATS FOR THE TRUE CONOISSEUR – 12” (JACQUES LAVERNE)
A Jacques Laverne ötödik maxija megint egy válogatás, mégpedig a Beatphreak és a Blue Foundation számaiból. Elsõként a Beatphreak hallható egy nem is akármilyen funk-break-hip-hop képzõdménnyel. Már önmagában ezért érdemes lenne beszerezni a lemezt, de a folytatás, ha lehet még meggyõzõbb. A Soul Power szintén tõlük, az egyik legkomolyabb party-funk, ami mostanában az utamba akadt. Görcsmentes, pörgõs darab, Hammonddal, sikítással, ahogy illik. A másik csapat, a Blue Foundation Koppenhágából terjeszti az igét. 6 fõs alkotóközösségük '98-ban alakult, azóta egy nagylemezt jelentettek meg az April kiadónál. Most a sötétebb, elszállós és a bulizós oldalukat is bemutatják egy-egy mestermû segítségével.
suefo

INNOCENT SORCERERS – BELIEVE & SEE – 12” (FLUID OUNCE)
Az Ártatlan Varázslók négy varsói dj formációja, akik nagyon jól elkapták azt a zenei vonalat, ahol a nu jazz, a house és az electro összegabalyodik. Hangzásuk elég szikár, ebben nem különböznek újdonsült kiadójuk többi mûvészétõl, a Zero dB-tõl, vagy Carmel-tõl. A nyitó Believe & See a fenti összetevõkön kívül élõ berimbau-val és a Compost-os Joseph Malik vokáljával is ékeskedik. A szám instrumentális verzióját követõ The Lick egy-két árnyalatnyival zordabb, dubos, technos elemekkel operáló track, trombitával, MC-vel. A Walcyzk pedig frankó zárótétel. Teljesen más jellegû, mint az elõzõek, szép zongoraszólójával inkább filmzeneszerû, modern jazz, szóval biztosan tartogatnak még meglepetéseket.
suefo

CLAUDIA BONARELLI – MAY ’68 – 10” (NO TYPE)
A svéd mûvésznõ felvételei korábban a Mitek és a Mille Plateaux kiadóknál láttak napvilágot. Mûfajváltás nem történt, tehát ezen a kislemezen is minimal-house és electronica párosítása érhetõ tetten. Bár otthoni hallgatásra ajánlják az anyagot, a nyitó tétel, a Consumer Culture enyhén szólva is zaklatott világa erre kevésbé alkalmas, a mély hangoktól még kisebb hangerõn is minden mozdítható berendezési tárgy beindult a szobában. A címadó May '68 sokkal lassabb, dub orientált, mély zene. A fonákon pedig újra a sodróbb, lendületesebb, de azért nagyonis atmoszférikus zenéké a terep. Akinek bejönnek Kit Clayton, vagy a Tennis munkái, ezt is csípni fogja.
suefo

BOOKS ON TAPE – HEY TYPICAL! – 10” (NO TYPE)
A Todd Books által életrehívott Books On Tape formáció mindenképpen kielégíti a kiadója által támasztott feltételeket, miszerint alkotásai elég nehezen skatulyázhatóak be. A kanadai mûvész beatpunk néven jellemezte saját számait, ami nagyjából fedi is a valóságot, de ezzel együtt valami elektronikus dologra gondoljunk és akkor már képben is vagyunk. Helyenként a Kid 606 ugrik be, a váltások és a gegek terén, de itt azért nincs akkora zúzás, sõt az Oceania címû szám már majdnem downtempo, lehet rá bólogatni is. A 120 grammos, strandpapucskék bakelit 3 figyelemreméltó dalocskát tartalmaz a többit pedig a hamarosan megjelenõ, második Books On Tape nagylemez rejti.
suefo

MONTA – MESSAGE FROM ISTANBUL – 12” (CITRONA)
A floridai Citrona kiadó legutóbbi megjelenésén egy török telefonüzenet megzenésítése hallható a Monta, azaz a Moore testvérek eloadásában. Az eredeti verzió nyugisabb dzsesszes downtempo, amit Greg Long a Citrona tulajdonosa kissé begyorsítva, dubosítva tálalt saját remixében. A B oldalon az On The Fly címu szám eredetije és remixe található. Itt is a remix a beindultabb. Ezt Lars Behrenroth követte el, aki a Perfect Toy kiadó Talk projektjébol is ismeros lehet, egyéb remixei mellett. Az eredeti változat furcsa, filmzeneszeru, lassú broken beat. A kiadó és a zenekar is megérdemli a figyelmet, magas minõség.
suefo

PIANA – SNOW BIRD – CD (HAPPY)
Taylor Deupree a new yorki minimalista komponista Happy néven újabb alkiadóval gazdagította saját cégét, a 12k-t. Az eddigi vonaltól némileg eltérõ, ritka, japán popzenéket szándékozik a Happy címke alatt kihozni. Az elsõ megjelenés a Piana debütáló lemeze, amit Japánban a Cubic Music adott ki. Nos, a j-pop, azaz a japán popzene valóban elég sokrétû, de ez idáig inkább olyan elõadókat illettek a jelzõvel, mint a Pizzicato Five, vagy Kahimi Karie. A Piana sokkal inkább az electronica vonalon mozog, nyugodt, kissé melankolikus muzsikájában, csak a japán nyelvû kislányos nõi vokál mutat némi j-pop hatást. Inkább a Tomlab, vagy a Morr mûvészeihez hasonlítanám. Ettõl függetlenül a Snow Bird érdekes, kedves lemez, amit az ember simán elhallgatgat egy egész hétvégén át, úgy hogy csak teát fõzni mászik ki az ágyból.
suefo

TOLCHA – STREET VIBES – 2x12” (P-PACK)
A Tolcha egy nemrégiben alakult négytagú zenekar Berlinbõl. Muzsikájuk hûen reprezentálja a mai német underground egészét, hiszen mindenféle stílusból felhasználnak elemeket. A dub, az electro, a kisérleti elektronika, a punk és a hip-hop egyaránt tettenérhetõ náluk. Elsõ kislemezük, ami egybõl duplára sikerült, szintén errõl a sokszínûségrõl szól. Az címadó szám eredetije mellett egy nagyon erõs, táncos, elektrós remixet hallhatunk a Bungalow kiadó dj fenoménjaitól, a Le Hammond Inferno-tól, egy különös hangzású broken beat / hip-hop egyveleget Seidemann-tól és hip-hop-ot Mellowmark-tól. Az utolsó lemezoldalon ismét egy eredeti Tolcha szerzemény szerepel, a Planet Fuki aminek bombasztikus alapját álomszerû gitármelódiával bolondítottak meg. Ennek remixét a Morr Music jeles mûvésze, Ms John Soda intézte. A tõle megszokott poszt-rockos elektronikával van dolgunk most is. A Tolcha-ra és a P-Pack új kiadványaira egyaránt érdemes lesz odafigyelni.
suefo

PATCHWORKS – IMMO EP – 12” (Q-TAPE)
A fiatal francia lemezcég diadalmenete folytatódik! Nem is akárhogyan, a címadó Immo ügyesen egyensúlyoz a deep-house és a downtempo között, miközben végig az afro elemek dominálnak. Ezt követi a Million Toes interlude, ami a párizsi éjszaka hû lenyomata egy percben. A Corn Bread deep-house és disco elegye, a korai I:Cube lemezeket idézi, csak jóval dzsesszesebb azoknál. A másik oldalon a Corn Bread két remixét találjuk. A Crusho féle ügyes broken beat átirat szinte áthömpölyög az ember feje felett, pszcihedelikus jazz. A Sylvester Over mixe, pedig nagyon-nagyon deep-house. Tartalom és forma, vagy amit akartok, mindenesetre ez az egyik legminõségibb kiadvány 2003-ból.
suefo

BENJAMIN WILD – WIE ES SEIN SOLLTE – CD/2LP (SOURCE)
Hogy repül az idõ! A Source (Move D, Klettermax aka Golden Boy) Hamburgból már tíz éves elmúlt. A sikeres Open Source válogatás után egy szerzõi albumot pottyantottak ki: mi más, mint újra ez a koncentrált, tömör szépség-house. Egy két szinti pad, cintányér, lábdob. A gondolkodás kikapcsolása, odaadás és szeretet - másnéven minimal house. Olyan mintha az ember forró teát inna a minusz tízben. Talán elektronikus teát? Érzelmes popnóták (You Never, Flora De La Noche) funk (112 bpm Rocker) és a többi. Szép munka, ideje volt már.
rr

MOKADI – CHICA DA ICI – 12” (PERFECT TOY)
Ralph Kieper a Hipnosis zenekar billentyûse, Marc Frank a Les Gammas kreatív igazgatója és Dita von Aster énekesnõ hozta létre ezt az ígéretes, új formációt, a Mokadi-t, aminek már elsõ kislemeze nagy feltûnést keltett nu jazz berkekben. Nem véletlenül, hiszen a soul, a funk, a jazz és az elektronika éppen megfelelõ arányban fuzionál a dinamikus Chica Da Ici-ben, ami tánczeneként és otthoni hallgatnivalóként is megállja a helyét. A hangszerek nagyon a helyükön vannak és még jól is szólnak. Dita a díva pedig igazán lenyûgözõ dzsesszénekesnõ, bármit kiénekel és ezt nem is titkolja. A jutalomjáték a másik oldalon hallható My Favorite Things a Muzsika Hangjából. Ezt általában nem szokták rosszul játszani, itt pedig egy kifejezetten jó verzióval van dolgunk. A Mokadi a Perfect Toy egyik legszebb meglepetése.
suefo

HIRD - I LOVE YOU MY FRIENDS – 12” (DNM)
A götheburgi Christoffer Berg alias Hird, 2003-ban Keep You Hird címû elsõ maxijával, mindössze 20 évesen szinte berobbant a nu jazz színtérre. Nevét gyorsan megismerték, hiszen egy sereg válogatáslemezre felkerült, valamint a Koop és Ennio Morricone számára is készített remixet. A most megjelent második maxi igen jól sikerült, ugyanazt a finom zenei világot hozza, mint elõdje. Az I Love You My Friends az év egyik legkönnyedebb deep-house szerzeménye, jó kis Rhodes szólóval. Címének megfelelõen nagyon baráti, meleg hangulatot áraszt, és bár még nem voltam sítáborban sohasem, nagyjából ilyennek képzelem a tökéletes aláfestõ zenét egy téli estéhez a menedékházban. A The Shore Of My Coast hasonló hangulatú, funk-os, karácsonyi downtempo. A másik oldalt nyitó Burn-ben a funk és a downtempo maradt, bejött egy jó kis hip-hop ütem, viszont sokkal sötétebb, már-már baljós ez a darab. A zárószám pedig egy igencsak bellasúlt altatódal, lélekmelengetõ nõi vokállal. Öt pont.
suefo

V/A – TV TOWER EP – 12” (PULVER)
A lemez a Solarstar zenekar Diskohit címû számával, pontosabban annak Dublex Inc remixével kezdõdik. Finom XXI. századi funk, Fola Dada személyében egy briliáns énekesnõvel megtámogatva. Az A oldalon egy dub verzió is helyet kapott, amit ugyancsak a Dublex Inc. készített. A korongot megfordítva további 2 Solarstar szerzeményt találunk, melyek közül az elsõ broken beat és funk hibridjébõl készült, a második pedig egy erõsen popzenei ihletésû ballada.
suefo

FOCUS – EXAGR8 – 12” (4 LUX)
Phil Asher nu jazz, broken beat projektje a Focus, rendszerint a Versatile címkén szokott megjelenni. Ezúttal az ott publikált Sweet & Sour albumról készített és adott ki a holland Gerd egy zúzós remixet új kiadójánál, méghozzá 500 példányban limitálva. A lemezen hallható Gerd Gangsta Jazz remix igazán jól sikerült, pörgõs darab, az átlátszó vinyl is szép, bár sokkal jobb is lehetne, ha nem csak ez az egy szám került volna rá.
suefo

FUNCKARMA REMIX EP: DEMSONGZBYWE – 12” (ON RECORDS)
Don és Roel Funcken mélyen megmártózott a jazz, a reggae és a dub világában, mielõtt komolyabban foglalkoztatni kezdte õket az elektronica. A múltat sikeresen feldolgozták, mostani munkáikon talán a dub hatás érzõdik még valamelyest, de inkább tisztán elektronikus zenekét képzeljünk magunk elé. Sötét hangulatú glitch-hop ez, amihez hasonlót az ismertebb nevek közül például a Funkstörung játszik. A párhuzam sem véletlen, hiszen õk a Funckarma elsõ, 1998-as kislemezére is készítettek már remixet. A Funckarma több kislemezt és két albumot is megjelentetett a Dub, a Delikatessen és a Neo Ouija címkéken, most pedig az On Records adta ki néhány remixüket összegyûjtve. Az eredeti számokat Ontayso, Céline, Kero és Slemper jegyzi, akikrõl ugyan sok nem derült ki, mindenesetre a Funcken testvérek itt szépen közös nevezõre hozták õket.
suefo