2010. FEBRUÁR
2010. JANUÁR
2009. DECEMBER
2009. NOVEMBER
2009. OKTÓBER
2009. SZEPTEMBER
2009. AUGUSZTUS
2009. JÚLIUS
2009. JÚNIUS
2009. MÁJUS
2009. ÁPRILIS
2009. MÁRCIUS
2009. FEBRUÁR
2009. JANUÁR
2008. DECEMBER
2008. NOVEMBER
2008. OKTÓBER
2008. SZEPTEMBER
2008. AUGUSZTUS
2008. JÚLIUS
2008. JÚNIUS
2008. MÁJUS
2008. ÁPRILIS
2008. MÁRCIUS
2008. FEBRUÁR
2008. JANUÁR
2007. DECEMBER
2007. NOVEMBER
2007. OKTÓBER
2007. SZEPTEMBER
2007. AUGUSZTUS
2007. JÚLIUS
2007. JÚNIUS
2007. MÁJUS
2007. ÁPRILIS
2007. MÁRCIUS
2007. FEBRUÁR
2007. JANUÁR
2006. DECEMBER
2006. NOVEMBER
2006. OKTÓBER
2006. SZEPTEMBER
2006. AUGUSZTUS
2006.
JÚLIUS
2006.
JÚNIUS
2006.
MÁJUS
2006.
ÁPRILIS
2006.
MÁRCIUS
2006.
FEBRUÁR
2006. JANUÁR
2005.
DECEMBER
2005.
NOVEMBER
2005. OKTÓBER
2005.
SZEPTEMBER
2005.
AUGUSZTUS
2005.
JÚLIUS
2005.
JÚNIUS
2005.
MÁJUS
2005.
ÁPRILIS
2005.
MÁRCIUS
2005.
FEBRUÁR
2005
JANUÁR
2004.
DECEMBER
2004.
NOVEMBER
2004.
OKTÓBER
2004.
SZEPTEMBER
2004.
AUGUSZTUS
2004.
JÚLIUS
2004.
JÚNIUS
2004.
MÁJUS
2004. ÁPRILIS
2004.
MÁRCIUS
2004.
FEBRUÁR
2004.
JANUÁR
2003.
DECEMBER
2003.
NOVEMBER
2003.
OKTÓBER
2003.
SZEPTEMBER
2003. AUGUSZTUS
2003. JÚLIUS
2003. JÚNIUS
2003. MÁJUS
2003.
ÁPRILIS
2003.
MÁRCIUS
|
|
2004. JANUÁR
GHOST – GHOST STORIES –
12” (BREAKIN BREAD)
BACKINI – COMPANY B-BOY –
12” (LUMENESSENCE)
V/A – VINTAGE BEATS FOR THE
TRUE CONOISSEUR – 12” (JACQUES LAVERNE)
INNOCENT SORCERERS – BELIEVE
& SEE – 12” (FLUID OUNCE)
CLAUDIA BONARELLI – MAY ’68
– 10” (NO TYPE)
BOOKS ON TAPE – HEY TYPICAL!
– 10” (NO TYPE)
MONTA – MESSAGE FROM ISTANBUL
– 12” (CITRONA)
PIANA – SNOW BIRD –
CD (HAPPY)
TOLCHA – STREET VIBES –
2x12” (P-PACK)
PATCHWORKS – IMMO EP – 12” (Q-TAPE)
BENJAMIN WILD – WIE ES SEIN SOLLTE – CD/2LP
(SOURCE)
MOKADI – CHICA DA ICI – 12” (PERFECT
TOY)
HIRD - I LOVE YOU MY FRIENDS – 12” (DNM)
V/A – TV TOWER EP – 12” (PULVER)
FOCUS – EXAGR8 – 12” (4 LUX)
FUNCKARMA REMIX EP: DEMSONGZBYWE – 12” (ON
RECORDS)
GHOST – GHOST STORIES
– 12” (BREAKIN BREAD)
A
Norwichbõl elszármazott, Ghost álnéven
üzemelõ fiatal producer elsõ megjelenésén,
különbözõ stílusú MC-k garmadáját
mozgósította a megfelelõ hatás érdekében.
A maxin 3 szám és ezek instrumentális verziói
szerepelnek. A nyitó Flip It-ben, a Receptor kiadónál
tevékenykedõ Kashmere és a másik szólamot
hozó DPF nyomja. Utóbbit már hallhattuk a Breakin
Bread-nél korábban is, egy Rob Life kislemezen. Amúgy
masszív kis szám, remek hangmintákkal, bólogatni
kötelezõ. Csakúgy mint az ezt követõ
Exactly-re. Ebben Verb T & Asaviour vokalizál. Kellemes
jazzy darab. A 42-ben Tommy Evans a szövegfelelõs, a
scratch betéteket pedig DJ IQ intézte, aki a 18 éven
aluliak DMC-jének nyertese. Ez egy szép belassult
szám, már inkább downtempo, mint hip-hop. A
másik oldalon van még egy ráadás, a
Dedication, afféle tisztelgés a mesterek elõtt,
hátborzongató zongora-loopra építve.
Ghost a produceri munka mellett, a stílus terjesztésébõl
is kiveszi a részét. Az Itch FM-en saját rádiómûsort
vezet szerdánként, ahol természetesen a hip-hop
a fõ téma.
suefo
BACKINI – COMPANY
B-BOY – 12” (LUMENESSENCE)
A
dél-angliai Brighton tiszta, tengeri levegõje valószínûleg
jó hatással van a kreativitásra, hiszen az
onnan származó zenék szinte kivétel
nélkül, új ízekkel fûszerezik, újra
és újra felrázzák a világ kissé
megfáradt, nagyüzemben termelõ downtempo szintereit.
Gondoljunk csak a Tru-Thoughts, vagy a Catskills kiadó mûvészeire.
Nos, a Backini és a mögötte álló
Rob Quickenden nyilvánvalóan a város legújabb
büszkesége. Zenéjében a downtempo és
hip-hop ütemek, a filmzenei betétek és gyermekkórusok
a legnagyobb természetességgel olvadnak egymásba,
valami egészen megkapó összképet alkotva.
Thread címû, elsõ nagylemezének veleje
bakeliten három kislemezen látott napvilágot.
Ezek közül a Company B-Boy maxin három számot
találunk. A címadó egybõl egy húzós
boogie-woogie hip-hop, amit személyes kedvencem, a Who's
Mad @ Who követ. Ez egy gyönyörû downtempo,
amiben a fent említett gyermekkórus mellett egy szerelmes
párbeszéd is fontos szerepet játszik. A Where
R U pedig tökéletes, elszállt hétvégi
zene. Maximum respect!
suefo
V/A – VINTAGE BEATS
FOR THE TRUE CONOISSEUR – 12” (JACQUES LAVERNE)
A
Jacques Laverne ötödik maxija megint egy válogatás,
mégpedig a Beatphreak és a Blue Foundation számaiból.
Elsõként a Beatphreak hallható egy nem is akármilyen
funk-break-hip-hop képzõdménnyel. Már
önmagában ezért érdemes lenne beszerezni
a lemezt, de a folytatás, ha lehet még meggyõzõbb.
A Soul Power szintén tõlük, az egyik legkomolyabb
party-funk, ami mostanában az utamba akadt. Görcsmentes,
pörgõs darab, Hammonddal, sikítással,
ahogy illik. A másik csapat, a Blue Foundation Koppenhágából
terjeszti az igét. 6 fõs alkotóközösségük
'98-ban alakult, azóta egy nagylemezt jelentettek meg az
April kiadónál. Most a sötétebb, elszállós
és a bulizós oldalukat is bemutatják egy-egy
mestermû segítségével.
suefo
INNOCENT SORCERERS –
BELIEVE & SEE – 12” (FLUID OUNCE)
Az
Ártatlan Varázslók négy varsói
dj formációja, akik nagyon jól elkapták
azt a zenei vonalat, ahol a nu jazz, a house és az electro
összegabalyodik. Hangzásuk elég szikár,
ebben nem különböznek újdonsült kiadójuk
többi mûvészétõl, a Zero dB-tõl,
vagy Carmel-tõl. A nyitó Believe & See a fenti
összetevõkön kívül élõ
berimbau-val és a Compost-os Joseph Malik vokáljával
is ékeskedik. A szám instrumentális verzióját
követõ The Lick egy-két árnyalatnyival
zordabb, dubos, technos elemekkel operáló track, trombitával,
MC-vel. A Walcyzk pedig frankó zárótétel.
Teljesen más jellegû, mint az elõzõek,
szép zongoraszólójával inkább
filmzeneszerû, modern jazz, szóval biztosan tartogatnak
még meglepetéseket.
suefo
CLAUDIA BONARELLI –
MAY ’68 – 10” (NO TYPE)
A
svéd mûvésznõ felvételei korábban
a Mitek és a Mille Plateaux kiadóknál láttak
napvilágot. Mûfajváltás nem történt,
tehát ezen a kislemezen is minimal-house és electronica
párosítása érhetõ tetten. Bár
otthoni hallgatásra ajánlják az anyagot, a
nyitó tétel, a Consumer Culture enyhén szólva
is zaklatott világa erre kevésbé alkalmas,
a mély hangoktól még kisebb hangerõn
is minden mozdítható berendezési tárgy
beindult a szobában. A címadó May '68 sokkal
lassabb, dub orientált, mély zene. A fonákon
pedig újra a sodróbb, lendületesebb, de azért
nagyonis atmoszférikus zenéké a terep. Akinek
bejönnek Kit Clayton, vagy a Tennis munkái, ezt is csípni
fogja.
suefo
BOOKS ON TAPE –
HEY TYPICAL! – 10” (NO TYPE)
A
Todd Books által életrehívott Books On Tape
formáció mindenképpen kielégíti
a kiadója által támasztott feltételeket,
miszerint alkotásai elég nehezen skatulyázhatóak
be. A kanadai mûvész beatpunk néven jellemezte
saját számait, ami nagyjából fedi is
a valóságot, de ezzel együtt valami elektronikus
dologra gondoljunk és akkor már képben is vagyunk.
Helyenként a Kid 606 ugrik be, a váltások és
a gegek terén, de itt azért nincs akkora zúzás,
sõt az Oceania címû szám már majdnem
downtempo, lehet rá bólogatni is. A 120 grammos, strandpapucskék
bakelit 3 figyelemreméltó dalocskát tartalmaz
a többit pedig a hamarosan megjelenõ, második
Books On Tape nagylemez rejti.
suefo
MONTA – MESSAGE
FROM ISTANBUL – 12” (CITRONA)
A
floridai Citrona kiadó legutóbbi megjelenésén
egy török telefonüzenet megzenésítése
hallható a Monta, azaz a Moore testvérek eloadásában.
Az eredeti verzió nyugisabb dzsesszes downtempo, amit Greg
Long a Citrona tulajdonosa kissé begyorsítva, dubosítva
tálalt saját remixében. A B oldalon az On The
Fly címu szám eredetije és remixe található.
Itt is a remix a beindultabb. Ezt Lars Behrenroth követte el,
aki a Perfect Toy kiadó Talk projektjébol is ismeros
lehet, egyéb remixei mellett. Az eredeti változat
furcsa, filmzeneszeru, lassú broken beat. A kiadó
és a zenekar is megérdemli a figyelmet, magas minõség.
suefo
PIANA – SNOW BIRD
– CD (HAPPY)
Taylor
Deupree a new yorki minimalista komponista Happy néven újabb
alkiadóval gazdagította saját cégét,
a 12k-t. Az eddigi vonaltól némileg eltérõ,
ritka, japán popzenéket szándékozik
a Happy címke alatt kihozni. Az elsõ megjelenés
a Piana debütáló lemeze, amit Japánban
a Cubic Music adott ki. Nos, a j-pop, azaz a japán popzene
valóban elég sokrétû, de ez idáig
inkább olyan elõadókat illettek a jelzõvel,
mint a Pizzicato Five, vagy Kahimi Karie. A Piana sokkal inkább
az electronica vonalon mozog, nyugodt, kissé melankolikus
muzsikájában, csak a japán nyelvû kislányos
nõi vokál mutat némi j-pop hatást. Inkább
a Tomlab, vagy a Morr mûvészeihez hasonlítanám.
Ettõl függetlenül a Snow Bird érdekes, kedves
lemez, amit az ember simán elhallgatgat egy egész
hétvégén át, úgy hogy csak teát
fõzni mászik ki az ágyból.
suefo
TOLCHA – STREET
VIBES – 2x12” (P-PACK)
A
Tolcha egy nemrégiben alakult négytagú zenekar
Berlinbõl. Muzsikájuk hûen reprezentálja
a mai német underground egészét, hiszen mindenféle
stílusból felhasználnak elemeket. A dub, az
electro, a kisérleti elektronika, a punk és a hip-hop
egyaránt tettenérhetõ náluk. Elsõ
kislemezük, ami egybõl duplára sikerült,
szintén errõl a sokszínûségrõl
szól. Az címadó szám eredetije mellett
egy nagyon erõs, táncos, elektrós remixet hallhatunk
a Bungalow kiadó dj fenoménjaitól, a Le Hammond
Inferno-tól, egy különös hangzású
broken beat / hip-hop egyveleget Seidemann-tól és
hip-hop-ot Mellowmark-tól. Az utolsó lemezoldalon
ismét egy eredeti Tolcha szerzemény szerepel, a Planet
Fuki aminek bombasztikus alapját álomszerû gitármelódiával
bolondítottak meg. Ennek remixét a Morr Music jeles
mûvésze, Ms John Soda intézte. A tõle
megszokott poszt-rockos elektronikával van dolgunk most is.
A Tolcha-ra és a P-Pack új kiadványaira egyaránt
érdemes lesz odafigyelni.
suefo
PATCHWORKS – IMMO
EP – 12” (Q-TAPE)
A
fiatal francia lemezcég diadalmenete folytatódik!
Nem is akárhogyan, a címadó Immo ügyesen
egyensúlyoz a deep-house és a downtempo között,
miközben végig az afro elemek dominálnak. Ezt
követi a Million Toes interlude, ami a párizsi éjszaka
hû lenyomata egy percben. A Corn Bread deep-house és
disco elegye, a korai I:Cube lemezeket idézi, csak jóval
dzsesszesebb azoknál. A másik oldalon a Corn Bread
két remixét találjuk. A Crusho féle
ügyes broken beat átirat szinte áthömpölyög
az ember feje felett, pszcihedelikus jazz. A Sylvester Over mixe,
pedig nagyon-nagyon deep-house. Tartalom és forma, vagy amit
akartok, mindenesetre ez az egyik legminõségibb kiadvány
2003-ból.
suefo
BENJAMIN WILD –
WIE ES SEIN SOLLTE – CD/2LP (SOURCE)
Hogy
repül az idõ! A Source (Move D, Klettermax aka Golden
Boy) Hamburgból már tíz éves elmúlt.
A sikeres Open Source válogatás után egy szerzõi
albumot pottyantottak ki: mi más, mint újra ez a koncentrált,
tömör szépség-house. Egy két szinti
pad, cintányér, lábdob. A gondolkodás
kikapcsolása, odaadás és szeretet - másnéven
minimal house. Olyan mintha az ember forró teát inna
a minusz tízben. Talán elektronikus teát? Érzelmes
popnóták (You Never, Flora De La Noche) funk (112
bpm Rocker) és a többi. Szép munka, ideje volt
már.
rr
MOKADI – CHICA DA
ICI – 12” (PERFECT TOY)
Ralph
Kieper a Hipnosis zenekar billentyûse, Marc Frank a Les Gammas
kreatív igazgatója és Dita von Aster énekesnõ
hozta létre ezt az ígéretes, új formációt,
a Mokadi-t, aminek már elsõ kislemeze nagy feltûnést
keltett nu jazz berkekben. Nem véletlenül, hiszen a
soul, a funk, a jazz és az elektronika éppen megfelelõ
arányban fuzionál a dinamikus Chica Da Ici-ben, ami
tánczeneként és otthoni hallgatnivalóként
is megállja a helyét. A hangszerek nagyon a helyükön
vannak és még jól is szólnak. Dita a
díva pedig igazán lenyûgözõ dzsesszénekesnõ,
bármit kiénekel és ezt nem is titkolja. A jutalomjáték
a másik oldalon hallható My Favorite Things a Muzsika
Hangjából. Ezt általában nem szokták
rosszul játszani, itt pedig egy kifejezetten jó verzióval
van dolgunk. A Mokadi a Perfect Toy egyik legszebb meglepetése.
suefo
HIRD - I LOVE YOU MY FRIENDS
– 12” (DNM)
A
götheburgi Christoffer Berg alias Hird, 2003-ban Keep You Hird
címû elsõ maxijával, mindössze 20
évesen szinte berobbant a nu jazz színtérre.
Nevét gyorsan megismerték, hiszen egy sereg válogatáslemezre
felkerült, valamint a Koop és Ennio Morricone számára
is készített remixet. A most megjelent második
maxi igen jól sikerült, ugyanazt a finom zenei világot
hozza, mint elõdje. Az I Love You My Friends az év
egyik legkönnyedebb deep-house szerzeménye, jó
kis Rhodes szólóval. Címének megfelelõen
nagyon baráti, meleg hangulatot áraszt, és
bár még nem voltam sítáborban sohasem,
nagyjából ilyennek képzelem a tökéletes
aláfestõ zenét egy téli estéhez
a menedékházban. A The Shore Of My Coast hasonló
hangulatú, funk-os, karácsonyi downtempo. A másik
oldalt nyitó Burn-ben a funk és a downtempo maradt,
bejött egy jó kis hip-hop ütem, viszont sokkal
sötétebb, már-már baljós ez a darab.
A zárószám pedig egy igencsak bellasúlt
altatódal, lélekmelengetõ nõi vokállal.
Öt pont.
suefo
V/A – TV TOWER EP
– 12” (PULVER)
A
lemez a Solarstar zenekar Diskohit címû számával,
pontosabban annak Dublex Inc remixével kezdõdik. Finom
XXI. századi funk, Fola Dada személyében egy
briliáns énekesnõvel megtámogatva. Az
A oldalon egy dub verzió is helyet kapott, amit ugyancsak
a Dublex Inc. készített. A korongot megfordítva
további 2 Solarstar szerzeményt találunk, melyek
közül az elsõ broken beat és funk hibridjébõl
készült, a második pedig egy erõsen popzenei
ihletésû ballada.
suefo
FOCUS – EXAGR8 – 12”
(4 LUX)
Phil
Asher nu jazz, broken beat projektje a Focus, rendszerint a Versatile
címkén szokott megjelenni. Ezúttal az ott publikált
Sweet & Sour albumról készített és
adott ki a holland Gerd egy zúzós remixet új
kiadójánál, méghozzá 500 példányban
limitálva. A lemezen hallható Gerd Gangsta Jazz remix
igazán jól sikerült, pörgõs darab,
az átlátszó vinyl is szép, bár
sokkal jobb is lehetne, ha nem csak ez az egy szám került
volna rá.
suefo
FUNCKARMA REMIX EP: DEMSONGZBYWE
– 12” (ON RECORDS)
Don és Roel Funcken mélyen megmártózott
a jazz, a reggae és a dub világában, mielõtt
komolyabban foglalkoztatni kezdte õket az elektronica. A
múltat sikeresen feldolgozták, mostani munkáikon
talán a dub hatás érzõdik még
valamelyest, de inkább tisztán elektronikus zenekét
képzeljünk magunk elé. Sötét hangulatú
glitch-hop ez, amihez hasonlót az ismertebb nevek közül
például a Funkstörung játszik. A párhuzam
sem véletlen, hiszen õk a Funckarma elsõ, 1998-as
kislemezére is készítettek már remixet.
A Funckarma több kislemezt és két albumot is
megjelentetett a Dub, a Delikatessen és a Neo Ouija címkéken,
most pedig az On Records adta ki néhány remixüket
összegyûjtve. Az eredeti számokat Ontayso, Céline,
Kero és Slemper jegyzi, akikrõl ugyan sok nem derült
ki, mindenesetre a Funcken testvérek itt szépen közös
nevezõre hozták õket.
suefo
|