2006. AUGUSZTUS

  ETHER – INTIMO PERSONELLES – CD (MOUSIKE LAB)
  MORFAR – THE SKYWRITER – CD (FENÉTRE / HOW IS ANNIE)
  DRIFTKIKKER – COMING OF THE LIGHT – CD (DRIFTKIKKER PROD)
  MANOLOCO – MIND YOUR OWN GROOVE – CD (MIGHTY FAT)
  IMPERIAL BREED – ON THE RUN – 7” (MELTING POT MUSIC)
  THE BROKEN KEYS – GRAVITY – CD/LP (TRU THOUGHTS / DEEP)
  N.O.H.A. – TU CAFÉ – 12” (UNIQUE)
  HAJIME YOSHIZAWA – ECHO FROM ANOTHER SIDE OF THE UNIVERSE SAMPLER – 12” (ESPECIAL)
  JULIE DEXTER & KHARI SIMMONS – FOOLED BY A SMILE – 12” (DOME)
  PAUL MURPHY – THE TRIP – CD/LP (AFRO ART)
  TRAVIS BLAQUE – THE MANY FACETS OF T. B. – CD/2LP (UNIQUE)
  LA PERLA – NOIR – CD (MILAN)
  JAMES FIGURINE – MISTAKE MISTAKE MISTAKE MISTAKE – CD/2LP (MONIKA)
  QUANTIC – AN ANNOUNCEMENT TO ANSWER – LP/CD (TRU THOUGHTS / DEEP)
  ASM PRESENTS WAX SMOOTHIE – CD (ASM PRODUCTIONZ)
  DANNY BREAKS – TRANSMIT FANTASTIC - 12” (ALPHABET ZOO)
  SOIL & PIMP SESSIONS – PIMP MASTER – CD (COMPOST / DEEP DISTRIBUTION)
  THE NOVA DREAM SEQUENCE – INTERPRETATIONS – CD (COMPOST / DEEP DIST.)
  V/A – FANTASTIC FREERIDING – THE NEXT CHAPTER – 2LP/CD (SWITCHSTANCE)
  MORDANT MUSIC – DEAD AIR – CD (MORDANT MUSIC)

ETHER – INTIMO PERSONELLES – CD (MOUSIKE LAB)
Két Andrea az olaszországi Florenceben megalakítja az Ethert még a kilencvenes években. Első megjelenésük 2001-re datálódik. 2003-ban filmzenét készítenek a szerencsétlenül járt Prestige tankhajóról szóló dokumentumfilmhez. Később becsatlakozik az alkotói folyamatokba dj Biga is, ezáltal a csapat zenei határai is kitágulnak. Addig inkább egy sima IDM, electronica zenekarként lehetett volna elkönyvelni az Ethert, viszont az Intimo Personelles lemezen mindez már olyan, mintha egy absztrakt hip-hop alapot szednének még ízeire az electronica eszközeivel és megoldásaival, vagy éppen fordítva. Mondjuk a címadó tétel éppenséggel egy minimal-house, a Shinobile Mas meg breakcore, a számok többsége olyan mintha a Wordsound kiadó valamelyik válogatására ráengedték volna a Warp tagságát egy kis remix zúzás erejéig.
Suefo

MORFAR – THE SKYWRITER – CD (FENÉTRE / HOW IS ANNIE)
A norvég Mortem Samdal azon kívül, hogy újságírónak tanul, van egy saját kis kiadója a How Is Annie Records, két zenekara, a post-rock-ban utazó Youth Pictures of Florence Henderson és a noise-rocker Build Nest Sleep, még mindig túl sok szabadidővel bírt. Végül létrehozta szólóprojektjét a Morfart, ahol játszik melodikán és régi szintiken, de az egészet egy laptopon rakja össze. Az alap tulajdonképpen kattogós laptop electronica, de azért a képlet ennél bonyolultabb. Az egész anyagra rátelepszik egy templomi orgonás vonal, plusz Morten éneke, ami leginkább Robert Smiths-t idézi, ezzel egy olyan elegyet alkotva, aminek végeredménye egy elég érdekes hanganyag. A Skywriter EP hat számot tartalmaz, majdnem félóra hosszú és egy saját tervezésű, vicces papírtokban helyezkedik el. Talán hosszú téli estéken a legjobb ezt hallgatni, természetesen bevégtelenítve.
Suefo

DRIFTKIKKER – COMING OF THE LIGHT – CD (DRIFTKIKKER PROD)
A Driftkikker egy holland nu jazz zenekar, bár a stílus meghatározást itt most nem a megszokott értelemben használom. Lényegében modern, elektronikus pop, dzsesszes kiszerelésben, ráadásul nagyon kellemes. A zenekarvezető Daddo írja az angol nyelvű szövegeket és el is énekli őket, alágitározik, fölészintizik és beleprogramoz. Társai hangszerekkel - Ned basszuson, John Kakiay pedig dobon – segítenek be. Daddo ugyan már évek óta foglalkozik audiovizuális projektekkel, mégis meglepően jól össze van rakva ez a lemez egy átlagos bemutatkozó albumhoz képest. Jól is szól, de ami lényegesebb jól megírt dalok hallhatóak rajta. Főleg otthon hallgatós zenék ezek, helyenként a Stereo MC’s, a Jamiroquai, sőt egy esetben még az Emil Rulez világát is megidézik, szóval ez egy könnyen megszerethető lemez. Megszerezni mondjuk nehezebb, de azért az internet segítségével nem is lehetetlen.
Suefo

MANOLOCO – MIND YOUR OWN GROOVE – CD (MIGHTY FAT)
A 27 éves izraeli Roman Giler bemutatkozó lemeze szépen ötvözi a downtempo, a psy trance és a dub elemeket. A számok nagyobbik fele a lassabb tempót hozza, nekem ezek jobban is tetszettek, főleg az első track a GTR & Me nagyon finom chillzene, a leginkább ez hozza vissza a lemez borítója által sugallt hangulatot. Belassított jungle alap, zongora, akusztikus gitár, szintiszőnyeg, nyugalom. A To The Beat már inkább a dubról szól, nem véletlenül, hiszen ez a felvétel a Kukan Dub Lagan remixében hallható a lemezen, szóval ez egy downtempo-dub hibrid. Izraelben ki tudja miért, de tény hogy nagyon erős a trance szintér, és amint már említettem ez a lemez is tartalmaz trance elemeket, de szerencsére itt valahogy sikerült megoldani, hogy az is képes legyen meghallgatni az anyagot, aki idegenkedik a stílustól. A Shpongle, az Eat Static, vagy a Naga & Amb duó nyugisabb számai ugranak be viszonyítási alapként. A Labels és a Fly Fly High című számok (főleg az utóbbi) szintén kellemes, szállós, álomszerű hangulatot teremtenek. A Second Trance már menetelősebb, de vicces a basszus hangszíne, és ez is elég elborult. Az Ask Britney is ügyes ezzel a post punk gitárriffel, és az utána következő Find Inspiration című dub is rendben van.
Suefo

N.O.H.A. – TU CAFÉ – 12” (UNIQUE)
A Balkan Hot Step hatalmas sikere után a N.O.H.A. ismét etnikus témát boncolgat az új kislemezén. Ezúttal nem a balkán felé vették az irányt, hanem a spanyol népi dallamokat ültették át elektronikus tánczenei alapokra. A végeredmény nagyon jól sikerült, a Tu Café ütni fog a bulikban. A rövidebb radio edit breakbeat, a hosszabb club verzió pedig drum’n’bass alapokra helyezi az akusztikus spanyol gitárt, no meg az új énekesnő, Minerva Diaz-Perez meggyőző vokálját. A kislemez másik oldalán a Lunatica című magával ragadó szépségű, nyugis, filmzenés dal eredetije és instrumentális verziója található. Az ilyen maxikra szokás azt mondani, hogy mindenki megtalálja rajta a kedvére valót
Suefo

HAJIME YOSHIZAWA – ECHO FROM ANOTHER SIDE OF THE UNIVERSE SAMPLER – 12” (ESPECIAL)
Hajime, mint billentyűs a japán acid jazz, nu jazz mozgalom egyik oszlopa. Saját Sleepwalker nevű projektje mellett olyan zenekaroknak tagja, mint a Mondo Grosso, vagy a Cosmic Village, de ha jobban megnézzük sok Kyoto Jazz Massive, Monday Michiru, vagy UFO számban is feltűnik. Ezen a maxin néhány remix hallható legutóbbi, Japánban megjelent szólóalbumáról. Az első, a Keep It Movin’ című szám Domu remixe, az egyik legjobb broken beat szerzemény, amit valaha hallottam. Beindult, van benne élet, dög, jók a vokálok, szóval nagyon meleg. Ezt a Verao No Ar követi méghozzá Da Lata remixben, mondanom sem kell, hogy a brazil vonalat erősítő, napfényes nu jazz. A másik oldalon a Believe Again már annyira nem bűvölt el. Ezt a Kyoto Jazz Massive készítette, de sajnos eléggé egyértelmű house lett belőle, nem annyira ezt várná tőlük az ember, még ha a zongora jó is. Végül a Beyond The Sunshine azért simán pozitív oldalra billenti a mérleget. A Jazzland kiadó Peter Erskine-je élő dobos remixe igen kellemes és gyors, idegnyugtató nu jazz.
Suefo

JULIE DEXTER & KHARI SIMMONS – FOOLED BY A SMILE – 12” (DOME)
Julie Dexter sűrűn feltűnik nu jazz, broken beat projektekben, mint énekesnő. Hallhattuk már a Tate’s Place, a New Sector Movements, a KV5, Rodney P, a Rima, de még Grandmaster Flash számokban is. Saját maxijai is jelentek már meg, ebben a sorban pedig ez a Khari Simmons-szal közösen készített kislemez a legújabb. Khari a Jiva kollektívából lehet ismerős, ami egy jó kis jazzy banda. Maga a kislemez a Moon Bossa című album beharangozója, amin ’70-es, ’80-as bossa dalokat dolgoztak fel. A Fooled By A Smile ami eredetileg egy Swing Out Sister szerzemény itt hallható album verziója, csak némileg modernizálva lett, míg az Incognito remix már jócskán eltér az eredetitől, hiszen ez egy broken beat változat, fura de van egy ilyen nyolcvanas hangzása, kicsit a Mezzofortét idézi. Ennek az instrumentális verziója is felkerült a maxira, és végül egy Khari Simmons szerzemény, The Dove címmel. Ez is a nyolcvanas évek szellemét idézi némileg, legalábbis a szám első fele, a másodikban átvált house ritmusra. Ilyen is van…
Suefo

PAUL MURPHY – THE TRIP – CD/LP (AFRO ART)
Az Afro Art kiadót vezető, hazánkban is igen gyakran vendégszereplő ős jazz dj, Paul Murphy, több évtizedes zenebizniszi barangolás után idén egy önálló nagylemezzel jelentkezik. A régi és új jazz, broken beat és afro világát érintő album tartalmaz néhány jól ismert számot is a mestertől. Ilyen a Soul Call, ami ugyan teljesen át lett alakítva a kislemez verzióhoz képest, ugyanis annak az eredeti maszterei elvesztek időközben. Egy igazi groovy változat került fel az albumra, amin a lemez egyik társszerzője Davide Mantovani basszusjátéka is hallható bónuszként. A nyíregyházi Secta Chameleon közreműködésével készült Budapest Chachacha és a Kurosawa film betétdalának broken beat feldolgozása, a Seven Samurai a maxiról már ismert verzióban hallható. A Herbie Mann című szám viszont teljesen új, és nagyon finomra sikerült. Mantovani mellett, Roger Beaujolais zenél még élőben, ő vibrafonon. Maga a szám egy elszállt, pszichedelikus, lassan bontakozó mű, nekem a korai Akasha sejlett föl, mint viszonyítási alap. Amennyiben ez a hat perc nem lett volna elég a teljes elszálláshoz, a címadó The Trip majd rendbe teszi a dolgokat. Mr. Murphyt a hosszú indiai vonatozásai inspirálták a szám megírására, ami végül összejött az a Kraftwerk Trans Europe Expressének jazz dance megfelelője… és persze Trans India. A Baghdad a címe ellenére nem mutat túl sok arabs vonást, bár eléggé elvarázsolt hangulat uralkodik annyi szent, ez az egyik kedvencem a lemezről. Viccelődik ez a Paul gyerek a számcímekkel, az Acid Jazz kiadót alapító Eddie Pilliernek ajánlott szám, nem annyira acid jazz, inkább booty bass jazz, mondjuk ez azon nem változtat hogy igen furcsa öszvér :) Végül egy cím nélküli afro-nu jazz-electro szám zárja a lemezt. A legkiemelkedőbb a Herbie Mann és a Soul Call, de érdemes beszerezni az egészet, eléggé egyéni és hangulatos talpalávaló.
Suefo

TRAVIS BLAQUE – THE MANY FACETS OF T. B. – CD/2LP (UNIQUE)
Travis Blaque tehetséges MC, régóta mozog már az iparban, dolgozott a Herbaliserrel, még régebben külön Ollie Teebaval, a Quiet Boyz-zal, remixelte RJD2, breaktáncolt, az utóbbi tíz évben pedig a Soul Brother lemezboltot vezette, szóval érett már az a nagylemez is. Az új szériát három maxival kezdte a Unique-nál, ezekkel szép sikereket ért el, közben pedig összejött az elég színesre sikeredett album anyaga is. Vannak rajta olyan számok, amelyek akár egy Herbal lemezen is megállnák a helyüket, de a modern UK hip-hop legkülönbözőbb fajtái szintén teret kaptak. A Vowel Movement például teljesen új hangzású, az electronica felé nyitó szám, ennek fantasztikus Florian Keller remixét sem érdemes kihagyni a Compostnál frissen megjelent Party Keller válogatás második részéről. A Home már megint más tészta, ez egy nyugis délutáni, dúdolni való zene, ehhez hasonló a Let Me Be The One. Az All Is Dead viszont egyesíti a Herbaliser filmzenés világát, a hetvenes funk-soul és a modern hip-hop elemeivel, szóval eléggé összetett. Az I Couldn’t Help flowja Roots Manuvát idézi, az ének mindegyik számban teljesen más, mondhatni univerzális. Persze jó hip-hop lemezhez illően a társaság sem maradt el, olyan segítői voltak Travisnek többek közt, mint Noel McCoy az Incognitoból, vagy Dom G, aki Ty zenekarában rappel.
Suefo

LA PERLA – NOIR – CD (MILAN)
A La Perla név mögött a bolognai music designer Danilo Venturi áll, ezt a megnevezést is ő maga ötlötte ki, mivel olyan jellegű zenéket készít amelyek szépen passzolnak divatbemutatókhoz, kiállításokhoz, butikok, éttermek és hotelek belső életének aláfestésére, persze mondhatnánk azt is egyszerűbben, hogy lounge. Danilo amellett, hogy heti rendszerességű rádióműsort készít a fent vázolt témakörben, több lounge válogatáslemezt is összerakott már. Ez az első szerzői albuma, és koncepcióból itt sincs hiány, ezúttal a fekete színt, mint az éjszaka, az erotika, és az új hullám egyik meghatározó motívumát járta körül a művész. Zeneileg a Dimitri From Paris, Towa Tei, United Future Organization féle filmzenés, bossa, lounge vonalat lehetne megemlíteni mint inspirációt. A nyitó Inverno a Capri például egy Dimitri lemezen is simán elférne, a Jazz Set meg a pörgősebb UFO számokat idézi, mind hangulatában, mind a váltások és a szerkezet terén. Van egy Gotan Projectre hajazó cucc is, de nem árul zsákbamacskát, a címe Tango Nada. Nekem még a Toi et Moi és a Ciel Bleu tetszik, a többi sem rossz, csak azok kevésbé érdekesek, mindenesetre ha egy albumról hat számot ki lehet emelni az már jónak számít, aki szereti az említett, mostanában mélyen hallgató ikonokat vigasztalódhat a La Perlaval.
Suefo

JAMES FIGURINE – MISTAKE MISTAKE MISTAKE MISTAKE – CD/2LP (MONIKA)
A Dntel és a Postal Service Jimmy Tamborelloját rejti az álnév, mégpedig azért, hogy egy kicsit más oldaláról is bemutatkozhasson… minimál-techno, electro, ilyesmik. Hát az első szám az 55566688833 éppenséggel még egy nagyon finom electro-pop, de az utána következő Leftovers már minimal, a Ruining The Sundays pedig már hangulatilag is komorabbra vált. A Pretend már újra electro-pop, ebben John Tejada volt társszerző, meg még három további számban, valamint az album mixelését is ő végezte. Számomra az említettek voltak a lemez kiemelkedőbb pillanatai, de minimal kedvelőknek szerintem tetszeni fog az egész, jól összerakott, ügyes munka, sok vokállal és vendégszereplővel (Morgan Nagler, Erlend Oye, Jenny Lewis).
Suefo

QUANTIC – AN ANNOUNCEMENT TO ANSWER – LP/CD (TRU THOUGHTS / DEEP)
A Tru Thoughts századik kiadványaként megérkezett az új, immár negyedik Quantic nagylemez. Az ő megjelenéseit mindig nagy várakozás előzi meg, nem hiába, hiszen ilyen beateket kevesen képesek legyártani, és ha már dömpingszinten is nyomja a zenéket, azért többnyire a minőséget tartja szem előtt. Az új anyagra nem lehet panasz, a legtöbb szám jól működik otthon és buliban is, van bennük dög, de érdekes dallamok, bravúros megoldások úgyszintén. A lemez egy laptopon készült a művész világjárása közben, az egyik szám Nigériában, a másik Puerto Ricoban és ez hallatszik is szépen, sőt érdekes mód sok ázsiai hatás is kiérződik a dalokból. Például az egyik húzónóta, az Ohmega Watts vendégreppelésével megturbózott Blow Your Horn egyszerre vonultat fel afro és ázsiai elemeket, mindezt egy igen brutális alapra. A Bomb In A Trumpet Factory Quantic Soul Orchestra szám is lehetne, lehet hogy annak is indult, de aztán rendesen meg lett szabdalva. Az ezt követő Politick Society a személyes kedvencem, egy húzós latin szám bendzsóval és Noelle Scaggs énekével, olyasmi mint egy jobb Ojos De Brujo dal, igazi nyári sláger. Van még egy szám Ohmega Watts közreműködésével, valamint house és broken beat, de én inkább az asian-downtempo bevezetőt az Abscene Heard, Presence Felt címűt ajánlanám még, plusz az első lemezt idéző vágott-mintás címadó funk-hop-ot.
Suefo

ASM PRESENTS WAX SMOOTHIE – CD (ASM PRODUCTIONZ)
A német ASM Produstionz (A State Of Mind) kötelékébe tartozó előadók ezen a lemezen mindenféle finomságba belerángatnak minket a downtempotól, a funkon át a hip-hop-ig, de leginkább ezek keveréke érvényesül. Aki bírja a Madlib és Bonobo által határolt zenei területet bátran belekóstolhat ebbe a Wax Smoothie-ba is. Mivel az album 28 számot tartalmaz ezek hossza ritkán megy 3 perc közelébe, de ennyi idő általában elég is egy funk alapú hip-hop-nak a bizonyításhoz, többségük jól működik. Itt egy zongora, ott egy szaxi horgolódik a bika basszus és dob köré, kevés szöveges kísérettel. A számok többségét Fade, valamint Green-T alkották, de egy-egy nótát B-Side, Vini O’Connell, és Elliot Cheng is jegyez. Személyes kedvencem a Night Time Jazz, ami szemérmetlenül négy perc fölé lavírozott, ez Fade munkája, de kiemelném még a Hip-Hop Historyt szintén tőle, valamint a vidám Blue Sky-t Green-T-től.
Suefo

DANNY BREAKS – TRANSMIT FANTASTIC - 12” (ALPHABET ZOO)
Itten az új Danny Breaks! Több mint egy éve nem adott korong alakú életjelet magáról, de itt a bizonyíték, hogy közben sem hagyott fel a lemezkarcolással. A különbözõ dimenziókat feltáró, négy lemezbõl álló EP-sorozat után sem fog senki csalódni, aki csípte az angol korábbi hasonszõrû munkáit. Lényegében ugyanezt kapjuk most is, mint eddig: instrumentális hiphop darabok jellegzetes Danny Breaks stílusban, azaz ütõs beat, humor, lusta jazzy hangulatok és persze az utólérhetetlen bakelit sikamika, de mindez egy pillanatig sem csap át unalmas önismételgetésbe. A nyitóoldal úgy ahogy van szuper, a túlfél is hibátlan egészen a második szám második feléig. Igazából még az is oké, viszont az amúgy nagyszerû „La La La” harmadik része (még) nem tetszik annyira. Személyes kedvenc a már méltatott A oldal intróstul, de a bulikon valószínûleg a „Duck Rock” hódít majd a jól bevált analóg szinti zúzdával. Frankó lemez tehát, remélem ezúttal, majd nem kell egy év a folytatáshoz.
Von Yodi

SOIL & PIMP SESSIONS – PIMP MASTER – CD (COMPOST / DEEP DISTRIBUTION)
Hát kérem szépen, lehet felkötni a gatyát! Ezek a japán fiúk beleadnak apait-anyait; és nem kímélnek senkit. Jazz izzadásig; és azon túl... Európai fülnek talán kicsit erõszakos is egy-két tétel: hihetetlen zongorafutamok; nyakatekert trombiták; szédületes nagybõgõ témák. Aki kedveli a Mr.Bungle és Mike Patton féle õrületeket, az semmiképpen sem hagyhatja ezt ki. A lemez észvesztõ lendülettel bír - ami csak a csövön kifér hatvan percen át! Még azok is, akik nem fogékonyak a zene matematikai megközelítésére, tisztelettel kell, hogy adózzanak ilyen élõ-zenei teljesítmény elött.
Clairvo [MustBeat]

THE NOVA DREAM SEQUENCE – INTERPRETATIONS – CD (COMPOST / DEEP DIST.)
Németországban, természetesen, értõ fülekre talál az ilyen kisérletezõ elektronikai kezdeményezés, és véleményem szerint, nálunk sem lesz szomorú sorsa. Tizenöt értelmezésben álmodja meg mondanivaóját King Britt, aki termetes hang-orkánokat szabadít ránk, miközben zúgó-búgó és sistergõ harmóniákkal vonja el figyemlünket a külvilágtól. Fõ irányvonalát tekintve azonban, az albumon mégis a finom, puha minimal muzsika stílusjegyei a mérvadóak. Ebbõl kiindulva hajlanak el a számok a techno, az electro, és a deep-house túlsúlya felé. Minõségi munka, stúdió-technikai precizitás az utolsó hangig.
Clairvo [MustBeat]

V/A – FANTASTIC FREERIDING – THE NEXT CHAPTER – 2LP/CD (SWITCHSTANCE)
A Jungle Brothers fiúkkal beigért teljes nagylemez elmarad ugyan, de a kiadó hangzását kedvelõ arcok most végre örömmel kárpótolhatják magukat ezzel, a Switchstance már jól ismert, és újdonsült mûvészeit népszerûsítõ válogatással. Protassov továbbra is hozza dallamos, kissé emelkedett számokat komponáló formáját. A Fort Knox Five-nak készített táncparkett-barát, funk-groove remixe után, az Ancient Astronauts egy lassú turntablista számmal jelentkezik. A friss Subrok Mission elsõ két megjelenése hüen tükrözi választott nevüket: mély tartmányokból kinduló, kellemes, zsígerekig ható hip-hop-ot komponáltak. Kabanjak, az örök elmerengõ, még mindig visszautasíthatlanul bensõséges. Deela pedig, az igazi uptempo b-boy! A fiúk õszinte, mindennapi emberek. Számaik valós élethelyzetekrõl és érzésekrõl árulkodnak; ezért hatnak bármikor gyógyírként az elmére.
Clairvo [MustBeat]

MORDANT MUSIC – DEAD AIR – CD (MORDANT MUSIC)
A Mordant Music, mint kiadó és mint zenekar 2001 óta tevékenykedik. A mögötte álló Baron Mordant és Admiral Greyscale eddigi mûködésük során már több kislemezt összehoztak, most pedig egy egész albumnyi zenével álltak elõ. A CD már az ötletes borítóját kézbevéve is megérinti a szemlélõt, hiszen ez a digipack egy D betüt formáz, amit ha kinyitunk egy szív alakot kapunk. Innen még tovább lehet hajtogatni a borítót, és legbelül némi információt is találunk, például arról, hogy ki is annak a hangnak a gazdája, aki az album több számában is feltûnik hibátlan angolságával. Õ Philip Elsmore, aki a ’60-as évek óta bemondóként, narrátorként és mûsorvezetõként számos angol TV mûsorhoz adta a hangját. Persze egy angolnak biztos ütõsebb élmény ilyen zenei közegben hallgatni egy igazán ismert TV-s személyiséget, azért így is mûködik, kb. olyan mintha David Attenborough szövegelne. Maga a zenei alap nem túl vidám inkább borongós, helyenként ambient, többnyire electro, grime-pop és indusztriál. Mindezen stílusok egészségesen közös nevezõre vannak hozva, valamint mindegyiknek a könnyedebb vállfaja hallható, szóval nagy zúzások nincsenek, könnyen hallgatható az anyag. Ami nekem felderengett hallgatás közben, mint kapcsolódási pont: Skinny Puppy, NIN, Planet Mu, Warp, Timothy Leary, The Orb…
Suefo