2010. FEBRUÁR
2010. JANUÁR
2009. DECEMBER
2009. NOVEMBER
2009. OKTÓBER
2009. SZEPTEMBER
2009. AUGUSZTUS
2009. JÚLIUS
2009. JÚNIUS
2009. MÁJUS
2009. ÁPRILIS
2009. MÁRCIUS
2009. FEBRUÁR
2009. JANUÁR
2008. DECEMBER
2008. NOVEMBER
2008. OKTÓBER
2008. SZEPTEMBER
2008. AUGUSZTUS
2008. JÚLIUS
2008. JÚNIUS
2008. MÁJUS
2008. ÁPRILIS
2008. MÁRCIUS
2008. FEBRUÁR
2008. JANUÁR
2007. DECEMBER
2007. NOVEMBER
2007. OKTÓBER
2007. SZEPTEMBER
2007. AUGUSZTUS
2007. JÚLIUS
2007. JÚNIUS
2007. MÁJUS
2007. ÁPRILIS
2007. MÁRCIUS
2007. FEBRUÁR
2007. JANUÁR
2006. DECEMBER
2006. NOVEMBER
2006. OKTÓBER
2006. SZEPTEMBER
2006. AUGUSZTUS
2006. JÚLIUS
2006. JÚNIUS
2006. MÁJUS
2006. ÁPRILIS
2006. MÁRCIUS
2006. FEBRUÁR
2006. JANUÁR
2005. DECEMBER
2005. NOVEMBER
2005. OKTÓBER
2005. SZEPTEMBER
2005. AUGUSZTUS
2005. JÚLIUS
2005. JÚNIUS
2005. MÁJUS
2005. ÁPRILIS
2005. MÁRCIUS
2005. FEBRUÁR
2005. JANUÁR
2004. DECEMBER
2004. NOVEMBER
2004. OKTÓBER
2004. SZEPTEMBER
2004. AUGUSZTUS
2004. JÚLIUS
2004. JÚNIUS
2004. MÁJUS
2004. ÁPRILIS
2004. MÁRCIUS
2004. FEBRUÁR
2004. JANUÁR
2003. DECEMBER
2003. NOVEMBER
2003. OKTÓBER
2003. SZEPTEMBER
2003. AUGUSZTUS
2003. JÚLIUS
2003. JÚNIUS
2003. MÁJUS
2003. ÁPRILIS
2003. MÁRCIUS

2006. FEBRUÁR

  COPPE’ – 9 + 10 = 10th ANNIVERSARY! – 2CD (MANGO + SWEET RICE)
  THE HERBALISER – FABRICLIVE.26 – CD (FABRIC)
  STEADY DIGGIN WORKSHOP – WELCOME TO THE WORKSHOP – CD (CARBON IMPRINTS)
  HYDROPONIC SOUND SYSTEM – CHOICE CUTS VOL. 2 – 12” (SWEDISH BRANDY)
  PRIEST DA NOMAD – MR. MOOV SUMTHIN’ – CD (SPP WAXWORKS)
  DJ BOOTSIE – SWORD REMOVED – 12” (UGAR)
  KABANJAK MEETS PROTASSOV – GROW EP 2 – 12” (SWITCHSTANCE)
  V/A – LATIN VIBES: CLUB SELECTION – 2xCD (METTLE / DEEP DISTRIBUTION)
  H.S.G. – CONCEPTS 4 TEXT – 12” (DIAL UP)
  PHILIP K. DICK – ÁLMODNAK-E AZ ANDROIDOK ELEKTRONIKUS BÁRÁNYOKKAL? (AGAVE KÖNYVEK)
  MOD X VS KID LOCO – PICTURE MAN – 12” (ICE & SPICE)
  DR. RUBBERFUNK – WATCH THE TABLES TURN – 12” (GPS)
  GOTAN PROJECT – LA REVANCHA DEL TANGO LIVE – DVD (YA BASTA / DEEP DIST.)
  ED ROYAL & ENNE – GIFT OF FUNK – 12” (INNVISION)
  V/A – DOMU VS PAPA – 12” (PAPA)
  OVERTONE – GIVE IT AGAIN – 12” (REDBUD)
  MAHLON STEWART – DEM GIRLS – 12” (REDBUD)
  GHOST – THE PAYOFF – 12” (BREAKIN BREAD)
  V/A – JAZZ.TOYS – LP/CD (PERFECT TOY / DEEP DISTRIBUTION)
  ALESSANDRO OLIVIERO – SOUL REFLECTED EP – 12” (PERFECT TOY / DEEP DIST.)
  ÜTZ – EARTH (THE REAL ...) – 12” (META POLYP)
  PAROV STELAR – FAITH – MCD (ETAGE NOIR / DEEP DISTRIBUTION)
  SICANIA SOUL – LIFE IS A TREE – 12” (IRMA)
  RIOVOLT – BRISA – 12” (IRMA)
  V/A – HOT AS HEL! EP – 12” (NINE2FIVE)
  RAMJAC feat NATALIE GARDINER – ARISE – 12” (RAMJAC REC)

COPPE’ – 9 + 10 = 10th ANNIVERSARY! – 2CD (MANGO + SWEET RICE)
Tavaly már ejtettünk pár szót a leginkább japán Björkként körülírható Coppe’ munkásságáról. A párhuzam annyiban megállja a helyét, hogy egy olyan lányról van szó, aki az elektronika nagyjaival dolgozik együtt évek óta, olyanokkal, mint Q bert, Nobukazu Takemura, a Tipsy, DJ Vadim, vagy Kettel. Kiveszi a részét a zeneszerzésbõl is, és gyönyörû hangjával megteremti a közös nevezõt a különbözõ orientációjú producerek munkái között. Saját kiadót futtat, mely az idén ért tíz éves korba, ezt megünnepelni pedig mivel lehetne jobban, mint egy nagyon szép kiállású dupla CD-vel? A felsorolt közremûködõk és még egy rakás kevésbé ismert, de ugyancsak ügyes haver segítségével 34 számot pakolt fel erre a lemezre, melyek egy része már korábbi kiadványokon is szerepelt, de jónéhány most hallható elõször. Björkkel ugyan már összehasonlítottam, de most még azt is hozzáteszem, hogy nekem Coppe’ annyival szimpatikusabb, hogy nem erõlteti a hangját folyamatosan az elõtérbe, pláne nem telepszik rá az anyagra, mint ahogy az, az izlandi énekesnõ esetében sajnos gyakran megesik. Jól tudja, hogy a kevesebb néha több, és így lehet, hogy igazán organikusnak, természetesnek halljuk ezt a sokszereplõs, maratoni anyagot. Ezt valószínûleg érzik a közremûködõk is. Takemura már rég tetszett ennyire, mint itt. A Tipsy felõl sem lehetett hallani mostanában, de nem kell aggódni, a Guardians Of Wetness címû számuk simán hozza a szintet. Samurai Chop, Ryan Breen és Terry D egy teljesen elborult pszichedelikus-pop alappal járult hozzá a jubileumhoz és a Legofriendly is valami hasonlóval kedveskedik. Persze a glitch electronica sem hiányzik, Skab és T, vagy Colongib és az Octopus Inc rendesen széttorzítottak minden kézre esõ ritmust és melódiát. Q bert egy hip-hop beatet szkreccsel körbe kíméletlenül, DJ Vadim meg szolidan downtempózik. Igaz, hogy japán nyomású a lemez, de internetes boltokból azért kisebb utánajárással be lehet szerezni és érdemes is.
Suefo

THE HERBALISER – FABRICLIVE.26 – CD (FABRIC)
A Herbalizék új mixlemeze nem egy vérszegény alkotás, már az elsõ számtól kezdve beindult hip-hop és funk finomságok sulykolják a hallgatót. Ollie Teeba és Jake Wherry lemezlovas kettõse olyan tempót diktál, ami a halottból is kihozza a b-boyt. A felhozatal igen vegyes, James Brown és Jackson 5, vagy Erik B. & Rakim a Coldcut mixében a klasszikusok részérõl, a Breakestra, Nextmen, Rjd2 és Diplo a mai titánok képviseletében. Gyengébb, vagy felesleges szám nincs a szelekcióban, az átmenetek gyors vágásokkal növelik az adrenalin-szintet, az ember legszívesebben rohanna a Fabricba egy nagyot zúzni (a lemezt ugyanis a híres londoni szuperklub adta ki), ahol a duó gyakori fellépõnek számít. A fél éve megjelent nagyszerû Take London címû, ötödik Herbaliser nagylemez után itt a méltó folytatás. A fém cigarettatárcás tok és a papírborító, pedig a megszokott fabricos minõségben teszi teljessé az élményt. Must have!
Suefo

STEADY DIGGIN WORKSHOP – WELCOME TO THE WORKSHOP – CD (CARBON IMPRINTS)
Angliában sok a vinyl, szóval lehet túrni rendesen. A Steady Diggin Workshop három kiváló dj-je bevezet a mûhelytitkokba. A szigorúan fekete lemezeket újrahasznosító csapat leporolja a 7”-eseket, megnyálazza a 12”-eseket, majd hip-hop ütemeken utaztatva juttatja el hozzánk a mixmasszát, amivel átmasszírozhatjuk hallójáratainkat. A lemez négy részbõl áll, amelyek további alegységekre vannak bontva. Ezeket a részeket nehéz elkülöníteni (mondom, hogy mestermix), pláne hogy scratchbõl sem fukarkodnak juttatni a vinyl dzsankijai. Kitûnõen felhasználható buliban, vagy autókázáshoz, dugásra csak komoly döngölésre vágyó sisták esetében ajánlott! Teszteld magadon, biztos pont, majd menj és túrj te is egy nagyot. Dig!
Rocky Bóbita

HYDROPONIC SOUND SYSTEM – CHOICE CUTS VOL. 2 – 12” (SWEDISH BRANDY)
A stockholmi Swedish Brandy kiadónál második vágását végrehajtó H.S.S. a mai hip-hop szcéna egyik érdekes hajtása. A rap gyökerek (X-Clan, Dark Sun Riders) hangulatából merítve házasítják a jazzt és dubot a dallasi homiek a texasi cowboyok legnagyobb rémületére. A lemez A oldala inkább a rádióbarát dolgokkal indít, egy Bavu Blakes fícsöringelt nem túl eredeti darabbal, erre S’ence dalol egy dzsesszeset a következõ tracken. Az oldal uccsó száma (Rush Beats), Headkrack (szép név!) nagyon durva rapjével kiegészítve bomba yo! A B oldal rögtön érezhetõ változást hoz a fejeknek, sõt a test egyéb részei is lüktetni kezdenek, ez a lemez partikon is játszható része. Levezetésként még egy fícsõrpicsipcsip MYK-kel, aki a Hydroponic nagylemezeken is vendégszerepelt már korábban, majd ugyanez nélküle. A mocskos dél, tisztán… növényeken.
Rocky Bóbita

PRIEST DA NOMAD – MR. MOOV SUMTHIN’ – CD (SPP WAXWORKS)
Legyetek üdvözölve testvéreim e zenés kísérletben, melyet Mr. Moov Sumthinnak hívnak. A washingtoni hip-hop mûvész (bocsánat! lelkész) térít vissza benneteket a rap ipar elátkozott ösvényérõl a jó irányba, amely a hip-hop kultúra sárga köves streetje. Ez a „kék galléros zene” és Priestnek, a nomádnak elhiheted, amit mond, gyakori beszélgetései vannak istennel, lehet hogy a következõ lemezen lesz közös számuk is. Ezen az albumon viszont saját életének pozitív és persze negatív élményeit reppeli, az apaság örömeirõl, vagy éppen az alvás rossz oldaláról elmélkedve. A zene igen kellemes jazz és régi jó soul betétek kollázsa. Kicsit Common, kicsit Roots, meg szerintem olyasmi, mint a Real Live, de sajátosságai jól hallhatóak, úgyhogy másolásról szó sincs. Szóval hallgasd Priestet és imádkozzunk együtt, hogy halljunk még sok ilyen misét (mesét?).
Rocky Bóbita

DJ BOOTSIE – SWORD REMOVED – 12” (UGAR)
This Artist made a great spread between hard breakbeat floorkiller on the A-side and a smooth deep jazz and lounge attitude sound on the B-side. We talk about the latest 12" release from DJ Bootsie - "Sword Removed". With this 12" you see at the best that it´s possible to make a record for both experiences - the floor turntableist - and the couch vinyl turntableists. The Anorganik Oldschool Flava-Mix hits your face with breakbeat and falling basses but don´t forgets some brasses and jazzy tunes - like we love from brazilian drum´n´bass records. On the other hand the single mixdown shows how to move with a lady in bed if we play the role playing game like James Bond, smooth, deep and with a hard push. That makes a foretaste what will released on the new DJ Boostie Album "The Silent Partner".
*
DJ Bootsie Sword Removed címû elsõ maxiján, az A oldal kemény breakbeatjeitõl, a B oldalon hallható mély jazz és lounge közötti széles körben készültek számok. Ez az EP a legjobb peldája annak, hogyan lehet összerakni egy lemezt, ami megfelel a tánctérre és a kanapé mellé is. Anorganik Oldschool Flava mixe jól fejbevág breakbeatekkel és súlyos basszusokal, de ne felejtsük el a rézfúvósokat és a brazil drum’n’bass lemezeket idézõ jazzes cuccokat sem. Másrészt a EP megmutatja hogyan kell a hölgyet az ágyban mozgatni, ha éppen James Bondot játszunk, finoman, mélyen, egy kemény nyomással. Szóval, ez egy kis kostoló Bootsie Silent Partner címû szólóalbumáról.
B.S.Cooper (Kulturni Program)

KABANJAK MEETS PROTASSOV – GROW EP 2 – 12” (SWITCHSTANCE)
Kilenc hónappal az elsõ után, végre megérkezett az új bébi. Szép, egészséges, és természetesen imádnivaló. 26 perces, és a hat számból, 5 remix kapott rajta helyet. Mindez valójában 4 különbözõ számot takar. Az elsõ két szám a Brain In Dub, az utolsó kettõ pedig a These Streets We Walk változatai. Ez a kétszeres duplázás kedves keretbe foglalja a maxit, ami így rövid mivolta ellenére is igen csak bõvelkedik a legkülönfélébb hangzásvilágokban és hagszeres megoldásokban. Még mindig érdekesen cseng a funkos beathez az elektró szöveg-minta használata a Let’s Make Friendsben, akárcsak Painé karcos, harapós-basszusos remixe a Walking ’Round The Blockban. Ternészetesen a Jungle Bro’s is újra itt van és csak mondják, mondják és mondják. Egyszóval, hallgassuk csak, hallgassuk. Lendületes kezdettel állítja pályára a hallgató figyelmét, és akár egy porszívó, úgy szippantja fel a külvilág zavaró körülményeit.
Clairvo [MustBeat]

V/A – LATIN VIBES: CLUB SELECTION – 2xCD (METTLE / DEEP DISTRIBUTION)
A Mettle Music Latin Vibes válogatásának legutóbbi részén a klub hangzású darabokra összpontosítottak. Ahogy elõzõ halászatuk, ez is magas színvonalúra sikeredett. A nu jazz, broken beat és bossa rajongók kívánságait maximálisan kielégíti a lemez A Bossa Electrica Veja O Sol címû számával nyílik meg a latin ütemek fékevesztett útja. A nemrégiben a Defectedhez igazolt remixmester Spiritual South által készített verzió vérpezsdítõ tört ritmikája mesterien és biztosan perdíti a közönséget a parkettre. A Grupo Batuque is ezt a vonalat folytatja, akik E Ruim címû számuk Zero dB által mixelt verziójával képviseltetik magukat. Hakan Lidbo és a Square One formáció egyaránt kubai stílusban, ütemes rángatózást „kényszerítenek” hallgatóikra, de Alex Valentin spanyol honban készített Brazil Nuts címû alkotása sem mentes a déli temperamentumtól. Nagyon bírom a Halftones formációt, õk már az elõzõ Mettle kiadványon is figyelemreméltót alkottak, a zongora, füttyszó és a feszes jazz tempó igazi gyógyír a füleknek. Sao Benitez és a Mettle Music után az Aquarius Lounge Life tréfásan behúzott a csávába: egy ellenállhatatlan fúvós rész rögtön megfogott és még csak ezután lépett be az ütem, ami négy negyedes…hát egye fene:) így is borzalmasan csípem! A Favela5, majd a Wagon Cookin pakolja az ütemeket, végül a Rio Orchestra zárja egy laza salsával a lemezt. A válogatás olyan neves kiadóktól kölcsönzött felvételeket, mint a Raw Fusion, Fluid Ounce, Freerange vagy Bar De Lune és ezzel biztosította a száz százalékos sikert, amellett hogy a Mettle saját számai sem lógnak ki a sorból.
Gandharva

H.S.G. – CONCEPTS 4 TEXT – 12” (DIAL UP)
A H.S.G. kislemeze akár a nem hip hop hívõket is simán meggyõzheti egy perc alatt. A fals-harmóniára és erõs ritmusokra (Concepts 4 Texts) szövegelõ srácok megdobbantják a szíveket rendesen. Lüktetõ ütemei egyenesen repítenek az emtíví klippekbe és szép lassan azt veszed észre, hogy már magad is kemény léptekkel járod az utcákat és láncot csatolsz a bõ gatyódra:) A Cypher Zone-ba kis franciás ízt csempésztek, ami igen jól áll neki, tiszta megõrülés! A rímek is nagyon fekszenek, nincs itt semmi hiba. Az Apocoliptic címû tétel egy „szimfonikus hip-hop”, vagyis a klasszikus hangszerek és scratch nyerõ együttese, kultúrgang hangulat. A Nuff Deep kicsit vészjósló, befordult, viszont jól sikerült. Az elsõ két szám ráadásként instrumentális változatában is feszít a lemezen. Akik pedig mindezt összehozták: Optimas Prime a zenéket, HeKler Kosh, Met, Skamma, Picton, 4Dee és Jnr Disprol pedig a szövegelést.
Gandharva

PHILIP K. DICK – ÁLMODNAK-E AZ ANDROIDOK ELEKTRONIKUS BÁRÁNYOKKAL? (AGAVE KÖNYVEK)
Az Agave kiadásában már jónéhány kötet megjelent a XX. századi sci-fi irodalom fontos alakjától, az amerikai Philip K. Dick-tõl, ezek közül némelyik elsõ alkalommal látott napvilágot magyar nyelven. A rejtélyes címû, Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? ugyan nem ilyen, hiszen korábban már két különbözõ fordításban is megjelent magyarul és a történet alapján forgatott Ridley Scott film, a Szárnyas fejvadász is közismert, mégis örvendetes ez a megjelenés. Az elõzõ fordításokhoz képest most egy alaposabb, körültekintõbb munkához van szerencsénk Pék Zoltán jóvoltából és a kötet borítója is nagyon jól sikerült. A tartalom meg ugye adja magát, nem kopott meg az elmúlt évtizedek során, épp annyira aktuális most, mint megjelenése idején, 1968-ban volt. Ennek oka leginkább a regény összetettségében rejlik, hiszen a mû egyszerre utópia, sci-fi, valamint krimi és lélektani értekezés, ami nem egy szokványos mixtúra. A Végsõ Világháború utáni zavaros idõket, a benne élõ különbözõ személyek – szerencsétlen sugárfertõzöttek, lázadó androidok és androidvadászok – szemszögébõl ábrázolja az író, teszi mindezt roppant olvasmányosan és elgondolkodtató módon. Kevés olyan irodalmi alkotás van, amiben az empátia problematikája ennyire fontos szerepet kap és egyúttal izgalmas is, Dick sikerrel kapcsolta össze ezeket a látszólag távoli területeket.
Suefo

MOD X VS KID LOCO – PICTURE MAN – 12” (ICE & SPICE)
A párizsi székhelyû Ice & Spice második kiadványa ismét egy Mod X kislemez. A készülõ debütáló albumról most a Picture Man címû felvételt préselték ki, ami egy lassabb tempójú broken beat, nõi vokállal, alapvetõen rádióbarát alkotás. Mod X alternate take alcímet viselõ saját remixe már jóval zaklatottabb. Gyorsabb ugyan az eredetinél, de a dobok brutális hangzása és összevissza ritmusa nem éppen a táncos lábaknak kedvez. A Kid Loco remix viszont rendben van. Érdekes módon mostanában az afro és a house világában tevékenykedik a mester (itt is), ami a korábbiakban nem volt rá jellemzõ. Szépen színesíti a kongákkal, az amúgy is jól eltalált ritmust, de az ének is inkább passzol az õ verziójánál, mint az eredetinél. Összességében egy nyugis és egy bulin is játszható szám található a korongon, ami azért nem egy rossz arány.
Suefo

DR. RUBBERFUNK – WATCH THE TABLES TURN – 12” (GPS)
A készülõ, új Rubberfunk albumról itt van az elsõ ízelítõ maxi, ami az eddigi tesztalanyokat egyértelmûen meggyõzte arról, hogy van még a doktorban bõven kurázsi. Van ebben a számban minden, funk, break, hip-hop, kellemes nõi rap és ének, szkreccs, beatbox, hápogó gitár. A hangját Sara J adta a produkcióhoz, aki dolgozott már a Stereo MC’s-zel is, de egész biztos, hogy fogunk még hallani felõle. A lemez másik oldalán egy beat-a-pella verzióban kerül elõ a szám, ahogy a címében is olvashatjuk, a dobok társaságában elõször a beatbox, majd üresben Sara J, végül hosszan újra a nyers dobox és a beatbox váltogatják egymást. Elég jó kis darab felpörgetéshez, meg csak úgy egyébként is. Végül a Live Wired címû teszi egyértelmûvé a lemezvásárló számára, hogy ezt a korongot bizony vétek lenne másoknak meghagyni. Blues gitár, funk-break, lazulás, kitûnõ háttérzene semmittevéshez.
Suefo

GOTAN PROJECT – LA REVANCHA DEL TANGO LIVE – DVD (YA BASTA / DEEP DIST.)
Gotanék, a 2001-es nagysikerû bemutatkozó album óta tulajdonképpen csak járják a világot, fellépnek zenekarral, vagy lemezlovasként, nagy néha kiadnak egy-egy maxit, mixlemezt, a rajongók pedig várnak türelemmel az új albumra. Nos, úgy tûnik néhány hónapot még várhatnak, hiszen a legújabb kiadvány ismét egy visszatekintés. Nincs ebben semmi rossz, végülis jó munkához idõ kell, õk pedig kétségkívül elég magasra tették a lécet a nu tango forradalom beindításával. Most tehát hátra lehet dõlni, és immáron képpel együtt élvezni a jól ismert számokat. Elõször egy hatvan perces, 2003-as Londonban készült koncertfilmen legeltethetjük szemeinket, és ha figyelembe vesszük, hogy nyersanyagnak valószínûleg nem voltak híján, hiszen a zenekar kétszáz koncertet adott a világ különbözõ pontjain, akkor joggal gondolhatjuk, hogy ez lehetett az egyik csúcspont. Szép koncertterem, hatalmas vetítõvászon a zenekar háta mögött, amin a Ya Basta videómûvésze, Prisca Lobjoy által vágott gyönyörû képek peregnek. Az elektronikus alapokat hozó Philippe Cohen Solal és Christoph H. Müller elõtt egy asztalon kütyük és lemezjátszók rogyásig, az asztal elõtt és mellett Eduardo Makaroff akusztikus gitáron, Victor Villena az elmaradhatatlan harmonikán, Lalo Zanelli zongorán és Line Kruse hegedûn játszik. Mindannyian nagyon jól teszik a dolgukat, de külön kiemelném a zongoristát, aki hihetetlen dolgokat mûvel idõnként. Rajtuk kívül természetesen Veronika Silva az énekesnõ is fontos szerepet kap, az idõnként feltûnõ táncosok, pedig kevésbé fontosat viszont látványosat. Az album anyagán kívül két feldolgozás is helyet kapott a mûsorban, az argentín The Chamberlains zenekar Kyrie címû szerzeménye és Plaza Juliantól a Nocturna. Jó kis koncert, simán meg lehet nézni párszor. A következõ húsz perces rész Encore címen fut és szerepel benne egy eddig kiadatlan finomság, a Sola. A záró részben három percben bemutatják, hogyan zajlanak a Gotan próbák, öt percben képeket villantanak a világturnéból, majd a 11 éves Victor Villena beszél arról, hogy õ miért is választotta a harmonikát hangszeréül. És mindez 5.1-ben!
Suefo

ED ROYAL & ENNE – GIFT OF FUNK – 12” (INNVISION)
Miközben számos label megfeneklett a kíméletlen konkurenciaharcban, zenedömpingben és fájlcserélõ-mizériában osztrák funk-breaker barátaink magabiztosan haladnak elõre a lemezkiadásosdi rögös útján. A Gift Of Funk címet viselõ legújabb korongjuk már a hatodik Innvision megjelenés. Az eredeti verzióban minden benne van, amitõl jól funkcionál egy efféle track: húzós basszusvonal, meggyõzõ dobok, orgona, wah-wah gitár, perkák és mindez megfejelve fuvolával, szóval táncra ingerlõ kis mûremek, szokás szerint. A szám remixének elkészítését a portlandi Soundphonic Soundsystemre bízták. A srácok rátettek a tempóra, belenyomtak még egy adag perkát, zongorát, visszhangosítottak és a jazzy-house irányába vitték el a funkot. A lemez végén bekeményítettek Ed Royalék és Rock The Beat címen, még egy korai Chemical Brothers és Leftfield hatásokat mutató breakbeat is becsúsztattak.
Suefo

V/A – DOMU VS PAPA – 12” (PAPA)
A deep-house és a broken beat egyik legfontosabb londoni fellegváraként számon tartott Papa Records 29.-ik legújabb kiadványával egy olyan sorozatot indított el, aminek minden részén általuk sokra tartott producereket bíznak meg korábbi Papa megjelenések újraértelmezésével. Az elsõ választott a Solar Circle, Domu és Rima alteregók alatt tevékenykedõ Dominic Stanton, a west-londoni broken beat szcéna prominens személyisége. Két tavalyi megjelenést választott ki és öltöztetett új ruhába emberünk. Az elsõ a Simon Grey által jegyzett The Galáctica Suite, ami már eredetiben is egy nagyon izgalmas és jól sikerült próbálkozás volt a hetvenes évek végi ûrdiszkó modernizálására. Domu nem túl meglepõ módon a dobokat piszkálta meg a leginkább, méghozzá mesterien. Megtartotta a szám kellemesen elszállt hangulatát, a finom billentyûket és vokált, viszont gördülékenyebbé tette az eredetinél. A másik térfélen a The Realm & V slágerébõl, a One Chance-bõl viszont csak a vokálokat hagyta meg és egy erõsen pulzáló broken beatet kanyarintott köré, sõt egybõl kettõt, mert van itt egy dub verzió is, amibõl már a vokál témák is kimaradtak. A lemez A oldala mindenképp megér egy misét, de broken fanok bírni fogják az egészet, úgy ahogy van.
Suefo

OVERTONE – GIVE IT AGAIN – 12” (REDBUD)
A new yorki Redbud a dub minden fajtájában otthon van, a nyugis, soul-os vonaltól, a tech-esig bezárólag. A litván Overtone Give It Again-je, ez utóbbi kategóriába sorolható. Az eredeti verzió egy folyamatos és baljós basszusmorgásra épül, amit nem túl vidám vokálok, igen mély lábdobok és digitális, cincogó cinek tesznek teljessé. Egyébként nem rossz darab ez, viszont az Al-Haca, vagy a The Bug kiadványokhoz hasonlóan sötét a hangulat. A Tim Wagner által jegyzett Dither Down remix már sokkal közelebb áll hozzám. Sikerült életet lehelni a cuccba, egy funky basszus, billentyûk és mozgalmasabb ritmusok alkalmazásával. Érdekes, hogy ugyanaz az éneksáv mennyivel másképp hat ebben a környezetben. A pulveres Inverse Cinematics két verziót is készített a számból. Az A oldalt záró beats, kifejezetten száraz broken beat, figyelemre méltóan felépítve. Szépen lépnek be a kongák és a második felétõl némi karneváli arzenál is bevetésre kerül. A normál remix lényegében annyiban különbözik az elõzõtõl, hogy ebben van ének is, persze nem az egész csak mutatóban valami vágott és effektezett foszlány. Nekem az utoljára maradt Dublicate Dub It Again tetszik a legjobban, ami Paulius Kilbauskas és Geneez munkája. Ez egy hagyományosnak nevezhetõ dub remix, hipnotikus dobokkal és visszhanghegyekkel, ahogy kell.
Suefo

MAHLON STEWART – DEM GIRLS – 12” (REDBUD)
A korábban 7”-esen is kiadott Dem Girls (ami eredetiben talán egy kicsit nyálaska volt) itt számos remix alakjában köszön vissza, szerencsére elõnyére változva. Elsõként egy Mad Professor szerû megoldásokkal operáló EMO verziót hallhatunk, amiben az ének is sokkal dögösebb, sokkal jobban érvényesül, mint az eredetiben, sõt ugyanez felkerült instrumentálban is, ami pedig cakkumpakk az egész remixcsokorból a legjobban talált el (legalábbis engem). A redbudos Apenaut is készített egy átiratot, ami a dancehall partik felvezetõ részében biztosan jól mûködik, de akár rádióban hallgatva is kellemes lehet. Az õ munkája is megtalálható a korongon szöveg nélkül. Marad még az Al-Haca Soundsystem dub verziója, a szokásos sötét, tech-dub alapokkal, amikhez kicsit furcsán passzol ez a bájgúnár style, amiben Mahlon elõadja, de a kiállásnál mégis sikerül úgy szétszabdalniuk a vokált, hogy mûködjön a dolog. Egy kicsit kevesebb énekkel ez a verzió is tetszetõsebb lett volna.
Suefo

GHOST – THE PAYOFF – 12” (BREAKIN BREAD)
A Breakin Bread minden kiadványával hatalmas lépéseket tesz elõre, így van ez Ghost legújabb maxijának esetében is. Elõzõ kislemezei is nagyon ütõsre sikeredtek, de ez a Payoff valami olyan természetes lazaságot áraszt, mind a funkos zenei alapok, mind Verb T és Asavoir szövegelésén át, hogy az ember hajlamos szünet nélkül újra és újra meghallgatni. Rögtön az oridzsi után instrumentálban is élvezhetõ az anyag, hogy jobban elõjöjjenek a finom zongorás és vonós megoldások, az elszántan kopogó dobok és öblös basszus mellett. A következõ szám (The Plan), szintén gondos produceri munkát, zuhogó dobokat és jól elkapott zongoraloopot rejt. Ebben Kashmere és Severe osztja az észt, természetesen remekül. Egy fordítás után egy újabb ultra-funky darab, az Alien Invasion hallható, a detroiti rapper – Finale részvételével, a masszív alapokat pedig Biscuit színesíti fuvolajátékával. Az instrumentál után még egy utolsó szerzemény hallható az EP-n, az egyik korábbi maxin már szereplõ Flip It remix verziója. Elég nagy átalakuláson ment keresztül, bejön így is, de talán egy csöppet kilóg a lemez többi száma közül. Az viszont biztos, hogy ez egy remek hip-hop korong, ráadásul még a borítója is tetszetõs.
Suefo

V/A – JAZZ.TOYS – LP/CD (PERFECT TOY / DEEP DISTRIBUTION)
A Spinning Wheel estek egyik szervezõje, Marcus Hacker állított össze egy kellemes dalcsokrot olyan számokból, amiket igen nehéz lenne levadászni eredeti alakjukban, lévén igen ritkák. Harminc évvel ezelõtt, pár száz példányban kinyomott európai jazz, funk, soul és easy remekmûvekrõl van szó. A 13 számból mindössze kettõnek az elõadója volt ismert számomra. Egyiküket, az Orchester Heinz Kisslinget ezek közül is egy ritkaságokat összefoglaló korongról ismerem, a másik Chet Baker, de itt kiegészülve a Boto Brasilian Quartettel. Nos, a lemez elejétõl a végéig überzsír. Az ismert számok feldolgozásai (Chameleon, Fever) igazán figyelemreméltóak, a többi pedig ezekhez méltó régi-új klasszikusként vésõdik be a szerencsés lemezbirtokosok szürkeállományába. A Marcus által írt részletes fülszöveg végén ugyan kitér arra is, hogy felesleges ezeket a lemezeket kutatni annyira esélytelen rájuk akadni, de az olyan elõadók, mint Othella Dallas, Wendy és a Nolan Ranger Orchestra, vagy Idili Tsaliki ezentúl kétség kívül a vinyl junkiek kedvelt célpontja lesz.
Suefo

ALESSANDRO OLIVIERO – SOUL REFLECTED EP – 12” (PERFECT TOY / DEEP DIST.)
Alessandro új maxiján öt szám kapott helyet, ezek közül az A oldalon található Homelands és ennek második része, igen húzós future jazz, amiben a basszus, a lábdob és a cin, a különbözõ bevágott effektek, filmzeneszerû pszichedelikus minták igen sûrûn és tömören alkotnak egységet. Figyelemre méltó produkció, de ez nem az a zene, amit az ember gyakran hallgat otthon, vagy játszik egy klubban, annál leterhelõbb. A másik oldalon található három számot már sokkal könnyebb megszeretni. Nu jazz és downtempo, ami ugyancsak az elõbb említett összetevõkbõl épül fel, de hallgathatóbb végeredménnyel. A három közül is a második (Down To Earth) elszállt-pszichedelikus downtempója sikerült talán a leginkább. Hárfa, konga, szaxofon és visszhangosított szöveg kábít, miközben a dobok biztosan visznek tovább. Végül a Walk On That Thing egy szép hipnotikus nu jazz szaxiszólóval, kongákkal és simogató billentyûkkel.
Suefo

ÜTZ – EARTH (THE REAL ...) – 12” (META POLYP)
DJ Shir Khan, mint német bootleg király már megfordult kétszer Budapesten, rendesen összezilálva a nagyérdemû partiközönséget. Kevésbé ismert azonban zenészi oldaláról, pedig zenekarával a Tolcha-val már több kislemezt jegyez és lassan egy albummal is elõáll, valamint ezen túlmenõen egy saját kiadót is futtat Meta Polyp néven. Ezúttal a kiadó legújabb kislemezén a Tolcha egyik alapítója, Rasda, valamint az Al-Haca Soundsystembõl MCC és RQM projektje jelentkezik egynéhány beteg ütemmel. Aki ismeri az említettek korábbi munkáit biztosan nem számít életvidám himnuszokra, de azért az Earth címû zönge még így is meglepõ lehet. Befordult, sötét és lehangoló elektronikus dub-hop. A történet elég meleg, miszerint az éppen egy észak-német erdõ közepén stúdiózó Al-Haca vityillójába bekopogtatott valaki, az esõ elõl menedéket keresve. Egy Dunlock Backson nevezetû, japán-ausztrál illetõségû utazóról van szó, aki rövid idõ alatt ráhangolódott a borongós zenékre és megírta az Earth szövegét. A legenda szerint egy nem mûködõ e-mail címen kívül nem hagyott maga után más nyomot. A bé oldalon egy hasonló hangulatú, de zeneileg talán izgalmasabb Stereotyp remixet élvezhetünk, sejtelmes zajokkal és nagyszerû hangzással. Természetesen mindkét verzió szerepel instrumentális változatban is a korongon.
Suefo

PAROV STELAR – FAITH – MCD (ETAGE NOIR / DEEP DISTRIBUTION)
A mindössze két éve feltûnt és ez idõ alatt nagy sikereket elért Parov Stelar tavaly év végén már második albumát jelentette meg. Ennek egyik legszebb darabja, a Faith címû nyugis, downtempo, amiben az olasz Odette Di Maio énekel érzéki hangján. Odette a Lorbi nevû zenekarral hamarosan egy önálló nagylemezt is megjelentet az Etage Noir címkén. A maxi CD-re a Faith album, valamint rövidített verziója mellett egy dobszegény Wolf Myer válozat is felkerült, amiben az énekesnõ és az akusztikus hangszerek (gitár, basszusgitár, harmonika és mutatóba egy kevéske dob) viszik a prímet. Nem mellesleg Wolf Myer és zenekara kísérik Parov Stelar élõ fellépéseit. A maxi zárásaként egy Walkner.Hintenaus dub verzió hallható, ami valamivel gyorsabb, mint az elõzõek, a basszus és a dob hangzás némileg a nyolcvanas éveket idézi, az ének pedig természetesen visszhangosítva került rá. Összességében egy kellemes, rádióbarát dalcsokorral van dolgunk.
Suefo

SICANIA SOUL – LIFE IS A TREE – 12” (IRMA)
Ez a kislemez talán az utóbbi idõk legjobb IRMA kiadványaként összegezhetõ röviden. Érdekes módon egybõl az elsõ szám egy remix, méghozzá a Trüby Triótól. A közel hét perces alkotás elsõ fele nagyon rendben van. Nu jazz, húzós basszussal és Lara Luppi tökéletesen illeszkedõ vokáljával. A második fele már kicsit szögletesebb, én jobban bírtam volna, ha az elsõ részt boncolgatják tovább, de így is rendben van. A második szám a Sicania Soul által élõben elõadott verzió a lemez legjobban sikerült darabja. Amint a sajtóanyagban is említik ez olyan nicolacontés és tényleg. Igazából ez a bossa, jazz dance dolog megy a legjobban az olaszoknak és itt sem egy rossz másolattal van dolgunk, remélhetõleg a nagylemezre is jut még ebbõl a fajtából. A túloldalon mélyebbre utaznak a srácok, jazzy-deep-house remixet hallunk, sok hangszeres bravúrral, igazán elbûvölõ ez is. Végül, hogy teljes legyen az élvezet az elõzõ dub verziója következik, a dob mintegy metronómként vezeti a hallgatót, finom billentyûs és extra szájharmonikás támogatással.
Suefo

RIOVOLT – BRISA – 12” (IRMA)
A második Riovolt album, a Sambarama elsõ maxiján a Brisa címû szerzemény négy változatát találjuk, úgymint original, Sicania Soul remix és a 12 Fingers duó két átirata. A kilenc perces album verziót itt négy percesre rövidített formában élvezhetjük, szóval szigorúan csak a lényegre koncentrálva, ami a laza hangulat, a sodró tempó, a bossa varázs és egy jó énekesnõ – Ju Cassou képében realizálódik. Érdekes a bossa-house felület alól néha szolidan kibugyogó savazás. A hét percesre nyújtott Sicania Soul remix, egyrészt jóval darabosabb, másrészt érdekes, újító próbálkozás. A detroiti hangzást eddig még nem volt szerencsém brazil vokálokkal keverve hallani. Olyasmi ez, mintha a Model 500 remixelte volna Bebel Gilberto-t. Hmm.. Az elsõ 12 Fingers remix egy beindult latin-house tétel, nem rossz, de sok ilyet hallottunk már, mindenesetre simán játszható ez is. Végül ugyanõk zárják a sort egy elszállt, igen hipnotikus dub verzióval. A bevezetõ három percben csak a ritmusszekció nyomul, ami teljes révületet okoz, ezután bekúszik egy szintiszõnyeg és az erõsen bevisszhangosított éneksáv is. A maga mûfajában – dub-tech-house – szerintem rendben van, a magam részérõl viszont maradnék az eredeti verziónál.
Suefo

V/A – HOT AS HEL! EP – 12” (NINE2FIVE)
Nem elírás, azért szerepel egy L a címben, mert nem a pokolról van szó, hanem Helsinkirõl, ez a válogatás ugyanis a finn elektronikus jazz és soul világát járja körül. A CD verzión az elmúlt napokban Budapesten is celebráló Five Corners Quintet is hallható, ami már mindenképpen egy biztos pontnak számít. Ezen a beharangozó maxin viszont három eléggé eltérõ hangulatú és stílusú szerzemény kapott helyet. Elsõnek itt van a Present Sence, egy hat tagú zenekar, akik a broken beat árnyaltabb, muzikálisabb vonalán egyensúlyoznak, ezúttal Tuomo vokáljaival felvértezve. A következõ produkció zenei alapjait a mostanság felkapott Dharma One rakta össze, a finom soul zenére pedig Katriina énekel bársonyosan simulékonyan, ahogy ilyesmire kell. Nem az a kifejezett underground csemege, kereskedelmi rádiókban is elboldogulna, de azért még simán vállalható kategória. Végül a J-City duó pörgõs, de egyúttal elszállt és technikás future jazz dolgozata következik, ami szintén nem egy rossz darab.
Suefo

RAMJAC feat NATALIE GARDINER – ARISE – 12” (RAMJAC REC)
Natalie Gardiner neve már ismerõs lehet korábbi broken beat / soul produkciókból, például a holland Gerd oldalán, stb, itt egy elég meglepõ újítással van dolgunk. Az Arise-ban Ramjac barátunk beházasította a broken beatet a kísérleti elektronikával. Legalábbis annyira, hogy a már szokásosnak nevezhetõ broken ritmusképleteket még átengedte néhány szûrõn, roncsolgatta, koszos, elektronikus zajokkal átitatott dobhangzást elõállítva. Ehhez hozzápasszintotta az analóg billentyûk és Natalie finom hangját, az így nyert végeredmény pedig egészen megkapó. A másik dalban, a Sweetest Child Of Mine-ban nincs ennyi zaj, itt inkább a billentyûkön van a hangsúly. Mindkét szám hallható instrumentális verzióban is. A maxi március elején kerül a boltokba, amit nem sokkal késõbb egy teljes album, a Transfusion követ majd.
Suefo