2010. FEBRUÁR
2010. JANUÁR
2009. DECEMBER
2009. NOVEMBER
2009. OKTÓBER
2009. SZEPTEMBER
2009. AUGUSZTUS
2009. JÚLIUS
2009. JÚNIUS
2009. MÁJUS
2009. ÁPRILIS
2009. MÁRCIUS
2009. FEBRUÁR
2009. JANUÁR
2008. DECEMBER
2008. NOVEMBER
2008. OKTÓBER
2008. SZEPTEMBER
2008. AUGUSZTUS
2008. JÚLIUS
2008. JÚNIUS
2008. MÁJUS
2008. ÁPRILIS
2008. MÁRCIUS
2008. FEBRUÁR
2008. JANUÁR
2007. DECEMBER
2007. NOVEMBER
2007. OKTÓBER
2007. SZEPTEMBER
2007. AUGUSZTUS
2007. JÚLIUS
2007. JÚNIUS
2007. MÁJUS
2007. ÁPRILIS
2007. MÁRCIUS
2007. FEBRUÁR
2007. JANUÁR
2006. DECEMBER
2006. NOVEMBER
2006. OKTÓBER
2006. SZEPTEMBER
2006. AUGUSZTUS
2006. JÚLIUS
2006. JÚNIUS
2006. MÁJUS
2006. ÁPRILIS
2006. MÁRCIUS
2006. FEBRUÁR
2006. JANUÁR
2005. DECEMBER
2005. NOVEMBER
2005. OKTÓBER
2005. SZEPTEMBER
2005. AUGUSZTUS
2005. JÚLIUS
2005. JÚNIUS
2005. MÁJUS
2005. ÁPRILIS
2005. MÁRCIUS
2005. FEBRUÁR
2005. JANUÁR
2004. DECEMBER
2004. NOVEMBER
2004. OKTÓBER
2004. SZEPTEMBER
2004. AUGUSZTUS
2004. JÚLIUS
2004. JÚNIUS
2004. MÁJUS
2004. ÁPRILIS
2004. MÁRCIUS
2004. FEBRUÁR
2004. JANUÁR
2003. DECEMBER
2003. NOVEMBER
2003. OKTÓBER
2003. SZEPTEMBER
2003. AUGUSZTUS
2003. JÚLIUS
2003. JÚNIUS
2003. MÁJUS
2003. ÁPRILIS
2003. MÁRCIUS

2006. JANUÁR

  DALINDÉO – GO AHEAD, FLOAT – 12” (RICKY TICK / DEEP DISTRIBUTION)
  TIMO LASSY – AFRICAN RUMBLE – 12” (RICKY TICK / DEEP DISTRIBUTION)
  CHE – SEXY 70 – CD (VAMPISOUL)
  V/A – IMPEACH THE PRECEDENT – 2LP (KAJMERE)
  V/A – GIRLS ON THE ROCKS – CD (BRIGADE MONDAINE)
  UM - AFRICA IS A FRIDGE – 7” (STRANGE LIGHTS)
  ASCOLTARE – THE GIVING SET – 7” (STRANGE LIGHTS)
  V/A – ISAR GOLD – CD (COMPOST / DEEP DISTRIBUTION)
  V/A – FRESHLY COMPOSTED – CD (COMPOST / DEEP DISTRIBUTION)
  JANEK SCHAEFER – MIGRATION – CD (BIP-HOP)
  GAUDI:TESTA – CONTINUUM – CD (EM:T)
  ELECTRIC PRESIDENT - ELECTRIC PRESIDENT – CD/LP (MORR)
  B.FLEISCHMANN – THE HUMBUCKING COIL – CD/LP (MORR)

DALINDÉO – GO AHEAD, FLOAT – 12” (RICKY TICK / DEEP DISTRIBUTION)
A nagysikerû tavalyi Poseidon maxi után, a finn Dalindéo második kislemezével jelentkezik, ami ezúttal is két ragyogó, pörgõs latin jazz gyöngyszemet tartalmaz. A hat tagú zenekar a címadó Go Ahead, Float-ban zúz igazán. Jól eltalált basszusfutammal megalapozott, feszes dobokkal és harmonikusan illeszkedõ vokáltémákkal van dolgunk, amit a trombita és a fuvola szépen egészítenek ki. Az összhangzás nagyon tömör, élõben valószínûleg pazar lehet. A Voodoo valamivel nyugisabb, itt a dob és a fuvola viszi a prímet, de azért erre is el lehet lötyögni. Az egész anyag hangzásáért pedig Tuomas Kallio, a Nuspirit Helsinki és a Five Corners Quintet alapítója felel, lévén õ keverte. Remek anyag!
Suefo

TIMO LASSY – AFRICAN RUMBLE – 12” (RICKY TICK / DEEP DISTRIBUTION)
A februárban Budapesten is koncertezõ Five Corners Quintet ügyesen építkezik. A zenekar saját kiadványai sikeresek a régi dzsessz fejek körében is, de az elektronikán nevelkedett generációk is ráéreztek. A fejlõdés természetes útján a szólóanyagok következnek. Elõször a zenekar trombitásának Jukka Eskola-nak debütáló maxija jelent meg a múlt évben, amin Timo szintén szerepelt, most pedig õ maga is elõhozakodott két saját szerzeménnyel. Az anyagot a Five Corners dobosa, Teppo Mäkynen, basszerosa, Antti Lötjönen és egy külsõs zongorista, Georgios Kontrafouris segítségével hozta össze. A két szám együtt tíz perc és egy kicsit talán elvontabb, mint az az anyazenekartól megszokott, de így is még simán hallgatható és játszható. A Ricky Tick nagyon jó úton halad, határozottan kiállva a minõségi zene mellett.
Suefo

CHE – SEXY 70 – CD (VAMPISOUL)
Mára a ’70-es évek brazil zenéit szinte minden oldalról megvizsgálták, összegyûjtötték, át- és feldolgozták a legkülönbözõbb módokon. Ezen a kiadványon mégis egy olyan szegmenssel ismerkedhetünk meg, ami ezidáig valahogy elkerülte a zenészek figyelmét. Konkrétan a szoft-erotikát a humorral ötvözõ, Braziliában igen népszerû filmek, a pornochanchada-k háttérzenéje. Egy kis jazz, némi bossa és funk keveredett kellemes aláfestésként ezen filmekhez, hasonló módon, mint a Schulmädchen Report válogatáson nagy népszerûségre szert tett német megfelelõjüknél. Annyiban más a Sexy 70 tartalma, hogy itt nem csak egyszerûen összeválogatták a dalokat. Alexandre Capparoz, azaz Che, elõbb szépen összegyûjtötte a legszebb darabokat, aztán átdolgozta õket némileg naprakésszé formálva a végeredményt. Hallhatunk szoftos dárenbézt is, de szerencsére nem ez a mérvadó, hanem a lounge. Kellemes instrumentális zene, amit csak néha szakítanak meg kéjes nõi sikkantások és nyögések, valamint rövid, férfias rávezetõ monológok.
Suefo

V/A – IMPEACH THE PRECEDENT – 2LP (KAJMERE)
Kicsit több mint egy éve hallottam ennek a lemeznek a beharangozó maxiját, rá is pörögtem, de idõközben megjelent a teljes anyag és atom jó. A téma: politikai, valamint gazdasági paradigmaváltás hiphop-funk-soul nyelven. Nem, nem kattantam meg, a borító tanúsága szerint ez az album konkrét küldetéssel bír. A fentieken túl felszólít az esõerdõk védelmére is, de fõ erénye, hogy egészen kivaló zenékkel ad hangot követeléseinek. A lemez összeállítása öt évet emésztett föl, de hát ugye jó munkához…és ez kétségtelenül az. A lemezt Shortkut klasszik funkvagdaltja nyitja, aztán jönnek szépen lassan a többiek: Dj Einstein, People Under the Stairs, Crown City Rockers hiphop-orszagból, de képviselteti magát a kortárs funk-kör krémje is: a Breakestra, a New Mastersounds, Sharon Jones és a nemrégiben errefelé kalandozó Poets of Rhythm is szállít egy-egy számot. Felkerült továbbá a Jazzanova album nyitószáma is pár középtáji nyugtató ballada mellett. Az album összességében nagyon fogyasztható, semmi elborultság, végig könnyed, dallamos és a csomagolás is tuti. Aki tehát szomorkodni vágyik, az inkább kotorásszon tovább a lemezek között, ha összeakadna ezzel a darabbal.
Von Yodi

V/A – GIRLS ON THE ROCKS – CD (BRIGADE MONDAINE)
A Brigade Mondaine egy újabb frankó kis válogatással állt elõ, ahogy ezt tõlük már megszokhattuk. A céget irányító Zack Stingl korábban már összeállított latin, easy és bárzenés válogatásokat is a Brillant Music és a Quadriga zenetár készletébõl. A ’70-es évek német film- és alkalmazott zenéinek ezen gazdag gyûjteményeibõl minden bizonnyal még jónéhány különbözõ kompiláció ki fog kerülni. A Girls On The Rocks a diszkó, a funk és a soul vonalán halad végig, és ha nem tudnánk, hogy az itt hallható zenék német, vagy svájci eredetûek, simán gondolhatnánk, hogy a forrás Amerika. A számok jelentõs többségét adó Heinz Kiessling és Pete Jacques olyan lazán hozza a Philly-Sound-ot, hogy nem lehet külön kezelni õket amerikai sporttársaiktól. Húzós dobok, vinnyogó gitárok, erõteljes fúvós-szekció, néha még hegedû is felcsendül, a végeredmény pedig egy tökéletes házibuli lemez. A kiadó másik fõnöke, Karel Jahns is így érezte és mixer lévén összekotyvasztott hat exkluzív koktélt, melyek receptjeit a belsõ borító tartalmazza. Teljes szerviz!
Suefo

UM - AFRICA IS A FRIDGE – 7” (STRANGE LIGHTS)
Még 2004-ben jelentette meg a cambridge-i UM kislemezét a Strange Lights, 500 példányban, átlátszó 7”-es kiszerelésben. Ha belebotlasz, vedd magadhoz, ritka is meg jó is. Zenebohóckodás, lazaság, de azért rendesen összerakott és egyéni számok jellemzik az egyszemélyes projekt munkásságát. Az elsõ szám, a Holy Fire például valami digitálisan megpiszkált reggae, tulajdonképpen egy-két szempling az egész, amire rákerülnek ilyen-olyan zajok, plusz az éneksáv, mégis nagyon szórakoztató. A Freak magáért beszélõ címe nem hazudik, Casio-puttyogás, Beck féle szürreális hangulatok és torzított beszéd. A túloldalon ez folytatódik a Man’s Got Me Beat-tel, némi exoticával vegyítve. A címadó sem egyszerû darab. Kétszeres sebességen lehetne akár break-core is, de így is abba a vonulatba tartozik, amit Jason Forrest, vagy Kid606 neve fémjelez. Kevin Blechdommal, Damo Suzukival és Felix Kubinnal játszott is már együtt emberünk, hogy könnyebb legyen elhelyezni a sakktáblán. A végén egy teljesen betegre pitchelt oroszlán-hõbörgés teszi fel a pontot az i-re, szóval kell ez neked nagyon.
Suefo

ASCOLTARE – THE GIVING SET – 7” (STRANGE LIGHTS)
Dave Henson alias Ascoltare saját kiadója, a Tripel mellett a Strange Lights berkeiben is kiadott egy kislemezt 2005-ben. Afféle testvér megjelenések voltak ezek. Míg a Strange Lights kiadványt, tejfehér 7”-es kiszerelésben lehet megkaparintani, addig a Tripel-es folytatást egyszerûen le lehet tölteni a kiadó oldaláról. Amit itt hallunk, az digitális vartyogás, electronica, finom kis kattogó zajokból és összeollózott orgonamelódiákból. A három szám közül a Crucible Process még a Wire 2004 decemberi CD mellékletére is fekerült. Staalplaat, Thrill Jockey, Bip-Hop és Active Suspension hívek ebben sem fognak csalódni.
Suefo

V/A – ISAR GOLD – CD (COMPOST / DEEP DISTRIBUTION)
Hát ez nagyon ott van! Pop és disco mániákusok, elõre. Itt a mûfaj korhû metszete, ráadásul a hõskort meghazudtolóan átfogó spektrumban. Lötyögés (Queen Of Japan: Apostol Of Love), seggrázás (Discopatrol: A Long Way To The Top), extázis (Magnifique: Magnifigue Part 1), lassúzás (Lali Puna: Together In Electric Dreams), és keménykedés. Elhiszem, hogy az utolsó jelzõ elsõ hallásra idegenül hangzik a disco szó mellé társítva, de aki kételkedne, annak mindenekelött a válogatásról Cio’D Or „4 Men Terror” c. számát ajánlanám. Bár, szerintem nem véletlenül kapott helyett a játékidõ közepén. Itt tud csak igazán kiteljesedni, úgy nyer teljességében értemlet, ha felvezetheti az elötte álló 7 szám, és feloldja a feszültséget az utána követekezõ újabb 7 tétel. Szal’ mindenki jól hallgassa csak meg magának, aki egy képzeletbeli éjaszakát akar tölteni München-ben, vagy aki nem, az is tuti többször örömét leli majd az albumban. Elsõ hallásra nekem nem sikerült eldöntenem róla, hogy ez most egy hagyományos válogatás, vagy inkább mix cd. Késöbb sem. Annyira sajátságos a felépítése, a számok precízen harmonizálnak egymással, a mixek rövidek ám csodásan lényegretörõek. A tempováltások miatt, helyenként beiktatott egy-kát szám közti szünet sem töri meg az ívet; okos visszhangoknak hála. Ha valaki pedig történetesen épp tényleg München-be készül, akkor a belsõ boritón található térképen és információkón kívül nem is lesz sok minden másra szüksége.
Clairvo [MustBeat]

V/A – FRESHLY COMPOSTED – CD (COMPOST / DEEP DISTRIBUTION)
Kicsit talán túl privátra sikeredett ez a CD, mint válogatás. Olyan meghitten dúdolgatós lett. Egy csésze meleg tea és az otthon varázsa bizony elkél mellé. A Product.01 feledhetetlen „Heart Ov Glass”-jának, Justus Köhncke generációkat átívelõ remixéhez hasonlóan van rajta még pár kiemelkedõ, tánctérre való darab is, ám szép számmal kerültek fel rá elnyújtott szituációknak, ejtözös körülményeknek kedvezõ mûvek, mint pl. Jean-Paul Bondy-tól a „Cold Reformer”, vagy említhetném még Laurent Garnier remixét Alex Attias „10000 Leagues Deeper”-jébõl. A válogatás értékét mindazonáltal az is növeli, hogy olyan számokat tettek általa hozzáférhetõvé, amik eddig csak a DJ-k, vagy a bakelit gyüjtõk kiváltságait élvezték, és így, távol maradtak a hétköznapi zenehallgatási eszközöktõl és berendezésektõl. Végtére is, ez a kiadó 200. lemeze; megérthetõ a személyes hangvétel: kitartóan hûséges vásárlóiknak kedveskednek vele, akár csak az egyedi csomagolású, kerekített élû tip-top CD tokkal. Kívûl-belül, igazi csemege!
Clairvo [MustBeat]

JANEK SCHAEFER – MIGRATION – CD (BIP-HOP)
Schaefer mester igazi, régi motoros, olyan kiváló kiadók vannak már mögötte, mint a Fat Cat, az Asphodel, vagy a Mutek. A Bip-Hop is kiválóan illik ebbe a sorba, hiszen megkerülhetetlen, mint a modern elektronikus törekvések egyik fontos központja. A Migration címû legújabb lemeze, ami egyébként a Liz Gerring tánctársulat egyik darabjához készült aláfestõ zene tulajdonképpen field music-ként kezelhetõ még leginkább, hosszan kitartott hangok, gerjedések, távolról beszûrõdõ, torz rádiófoszlányok, pattogások, madárcsicsergés (ez utóbbi elég gazdagon). A számcímek valamiféle utazásérzetet erõsítenek (to Nairobi to Manaus to Walton, to Oval to Cologne, stb) és ennek megfelelõen mintegy varázsszõnyegen repked a hallgató, nagy, üres területeken át, a civilizáció pedig értelmezhetetlen zajaival épp csak megérinti itt-ott (pontosabban az elsõ fél órában éppencsak, a másodikban nagyonis). Az egész anyag pontosan egy órát vesz igénybe az életünkbõl. Akkor hallgassuk, ha nincs más dolgunk, viszont szeretnénk kikapcsolódni a világból, de nem egy mindent elmosó kellemes ambient párnával, hanem egy kábító hatású, rejtélyes audio-trippel. Utána meg egy jó alvás!
Suefo

GAUDI:TESTA – CONTINUUM – CD (EM:T)
Finom hallgatnivaló akadt horogra… Stílusilag ambient, dub és electronica, de mindez valami hasonló sodrással és elbûvölõ energiával elõadva, ahogyan az a korai Orb, Neotropic, vagy Zion Train lemezeken volt megszokott. Emellett nem szimpla visszatekintésrõl van szó. A Micro-Evolution címû számban például valamiféle idõutazás érzet is felsejlett, csak az nem volt világos, hogy egy régi idõgépen a jövõbe, vagy éppen fordítva zajlik ez a mozgás, szóval nagyon el lehet rajta szállni. Ami mindenképpen plusz ezen a lemezen, az a fõ zajkeltõ Gaudi által összerakott finom alapokat mesterien kiegészítõ Antonio Testa közremûködése. A házilag barkácsolt hangszerekkel (kalabash, mbira, csont fuvolák, kagylók, stb.) dolgozó Testa nagyon finomra fûszerezte a kész fõzetet. Sokszor meg lehet hallgatni ezt a korongot és mindig más arcát mutatja felénk. A Dub Hypnosis-t meg egyszerûen minden ambient-dub hívõnek hallani kell egyszer. Gaudi pályájáról lehetne hosszan értekezni, a lényeg az, hogy a nyolcvanas évek eleje óta aktív a srác, olasz lévén az összes korai IRMA válogatáson rajta van valamilyen formában, fõleg Dub Alchemist-ként, készített két szólóalbumot a PolyGramnál, aztán Londonba emigrált, ahol nem állt meg a fejlõdésben, hanem szanaszét remixelte a világzene nagyágyúit a Black Star Linertõl, Trilok Gurtun keresztül, Nusrat Fateh Ali Khanig. Ezen munkái egy részében DJ Pathaan-nal, a Stoned Asia Records fõnökével társult Orchestral World Groove néven. Nem unatkozik, amióta leírtam ezt a pár sort már be is fejezett egy újabb albumot Pete Namlook-kal, ami 2006 elején kerül a boltokba.
Suefo

ELECTRIC PRESIDENT - ELECTRIC PRESIDENT – CD/LP (MORR)
A legutóbbi lemezbörzén egy vén kufár elõadta, hogy õ azért szereti a country-t, mert még az a legkevésbé zsidó mufaj. Nos, ettõl a ténytõl igazából nem került közelebb hozzám a stílus. Alapból nem bírom; az se jött be, ahogy a Ween játszotta, pedig azt a lemezt meg lenejlonozott, 180 grammos vinylen hozta egy haver Párizsból, extra kislemezzel, amikor a leginkább Ween-mániás voltam, stb. Késõbb se jött be a stíl, maximum a Beck féle mutációk formájában. Most itt van még egy próbálkozás az egyik kedvenc electronica kiadómtól, a Morr-tól. A srácok erõsen rajta lehettek a peyote-on, amikor kiötlötték ennek a lemeznek a megjelentetését. Sok baromságot hallottam már és elég toleráns is vagyok, de képzeljetek el egy nyugielectronica-country-indie-pop elegyet, amire egy borzasztó orgánum, kilúgozott Billy Corganként osztja a vokális rettenetet. Három ülésben sikerült végighallgatni, de azt hogy melyik embercsoportnak tudnám ajánlani nyugodt szívvel, még nem döntöttem el. A borító viszont kifejezetten jó.
Suefo

B.FLEISCHMANN – THE HUMBUCKING COIL – CD/LP (MORR)
Bernhard Fleischmann a tavalyi évben a groovebox-nak szentelt egy tiszteletkört (Herbert Weixelbauerrel közösen, ugyancsak a Morr Music berkeiben), idén az elektromos gitár hangszedõje ihlette meg albumnyi terjedelemben. A témaválasztás nem rossz és Fleischmann azt is tudja, hogyan kell hozzányúlni úgy, hogy 2005-ben még érdekes is legyen. Az elõzmények alapján nem nehéz kitalálni, hogy az elektromos gitár hangja belengi az egész anyagot, de azért semmiképpen se húrtépésre gondoljunk. Meleg hangulatú, harmóniát árasztó, lassú, pop és poszt-rock szerzemények váltják egymást. Ügyes gerjedések, leheletfinom dobok, nagyon ráérõs az egész. Néhány dalban (Gain és From To) vokálisan, egyben (Static Crate) pedig klarinéttal segít be a régi alkotótárs, Christof Kurzmann. Lusta hétvégék átvészeléséhez nagyszerû háttérzene.
Suefo