2006. OKTÓBER

  CONJOINT – A FEW EMPTY CHAIRS – CD (BÜRO)
  MOVE D – KUNSTSTOFF – CD / 2LP (CITY CENTRE OFFICES)
  AS ONE – PLANETARY FOLKLORE 2 – CD (ARCHIVE)
  V/A – more pLUSH – CD (KRIZTAL)
  STORM THE UNPREDICTABLE – A2: WHAT SHOULD HAVE BEEN – CD (DOMINATION)
  MARTIN BÖTTCHER – GOGO WITH USCHI – CD (BRIGADE MONDAINE)
  FINGERTWISTER – I REMEMBER JAH – 12” (CHILLOSOPHY)
  ORLA WREN – BUTTERFLY WINGS MAKE – CD / LP (EXPANDING)
  THUNDERBALL – CINESCOPE – CD / 2LP (ESL)
  V/A – BRAZILIAN BEATS BROOKLYN – CD / 2LP (MR. BONGO)
  V/A – SENSACIONAL SOUL – 2CD / 2LP (VAMPISOUL)
  ENDE SHNEAFLIET – TWISTIN’ ON THE TOMBSTONES – 2LP (ENFANT TERRIBLE)
  ANNIE MAC – A TO Z – 2CD (SUNDAY BEST)
  ROLY SKENDER – ELECTRIC UMBRELLA – CD (LOCKJAW)
  PAUL DE ARAGON – LINEARPHASE – 12” (MICRODOT)
  V/A – DOWNBEAT LIQUID VOL. 1. – CD (CHILLCODE)
  DELADAP – LAUTLOS REMIXES – 12” / CD (CHAT CHAPEAU)
  STANTON WARRIORS – FABRICLIVE.30 – CD (FABRIC)
  THE FIVE CORNERS QUINTET – JAMMING – 12” (RICKY-TICK)
  BRAHMASONIC / KEISUKE SUZUKI – SPLIT SINGLE – 12” (COMPOST)
  FREDDIE CRUGER – SOUL SEARCH – CD / 2LP (TRU TROUGHTS)
  NOSTALGIA 77 OCTET – BORDERLANDS CD (TRU THOUGHTS)
  LORETTA HEYWOOD – LITTLE ANGEL – 7” (NANNY TANGO)

CONJOINT – A FEW EMPTY CHAIRS – CD (BÜRO)
Október utolsó napján kerül az utcákra a Conjoint régi-új nagylemeze. Újrakiadás, meg nem is, mert az 1997-es első nagylemez mellé adták ingyen, de a diszkográfiákban például, nem jegyzik. A Conjoint tulajdonképpen egy elvont, avantgárd, dzsesszt az elektronikával ügyesen vegyítő szupergrupp. A Warp, Fax, Compost és saját Source cimkéjén rengeteg megjelenéssel bíró Move D és Gunter Ruit Kraus jazz gitáros hozta össze annak idején a csapatot. Gunter is igencsak elismert zenész, dolgozott Peter Brötzmannal és Chaka Khannal is, de ezen az albumon is a számok többségének ő a szerzője. Hozzájuk csatlakozott Jamie Hodge a modern techno és az electronica jól ismert alakja, valamint Karl Berger a vibrafonos, aki Ornette Coleman, Bill Laswell és George Clinton zenekaraiban is megfordult már. A furcsa összetételű kolónia zenéje sem egyszerű, valami olyasmi mintha a Twin Peaks következő részeinek a filmzenéjét hallgatnánk. A vibrafon folyamatosan jelen van, a gitár bele-bele kapaszkodik, a tempó poroszkáló, az elektronikus hangszerek által gerjesztett hangulat sötét és baljós. Időtlen lemez, nem érződik rajta hogy kilenc éves lenne, ugyanennyire lehetne mai is, de ha két év múlva jellene meg valószínűleg akkor is ugyanezt mondanám.
Suefo

MOVE D – KUNSTSTOFF – CD / 2LP (CITY CENTRE OFFICES)
A Conjoint lemez újrakiadása után mindössze egy héttel újra megjelenik az első Move D korong is, úgyhogy már csak annak kell az eBay-t túrnia utána, akinek feltétlenül az első nyomásra van szüksége. Az 1995-ös Kunststoff Move D, azaz David Moufang saját kiadójánál, a Source-nál jött ki először, a kilencvenes évek közepén meglehetősen szokatlan hangot megütve. Alapvetően a detroiti techno határozza meg az anyagot, de egyáltalán nem hagyományos módon. A szikár Roland dobgép-képleteket és tudományos-fantasztikus hangjátékba illő puttyogást sok, dzsesszes, filmzenés feltéttel puhította, ami a Kunststoffot azok számára is hallgathatóvá teszi, akik nem bírják a detroiti hangzást. Ez alól még a Larry Heard előtt tisztelgő Tribute To Mr. Fingers sem kivétel. A sok újrakiadás után jövőre egy vadonatúj albummal jelentkezik emberünk, addig lehet szállni és múltat idézni erre a finom crossover muzsikára.
Suefo

AS ONE – PLANETARY FOLKLORE 2 – CD (ARCHIVE)
Tanulságos és barátságos elegy ez a nyolc szám! Szerzőjük Kirk Degiorgio, 1991 óta majdnem egy tucat nagylemezt tudhat maga mögött. Számos olyan álnéven tevékenykedett már, mint az Elegy, Critical Phase, Family Values, Super-A-Loof, The Off World Ensemble vagy az Esoterik. Most itt van, az egykori legendás Mo’Wax kiadó által megjelentetett, szintén legendás Planetary Folklore albumának második része, ami tulajdonképpen egy hangtani utazás egy elvarázsolt meseországba. Egy olyanba, ahol minden stílusjegy elveszíti eredeti jellegét, és újakkal van felruházva. Olyanba, ahol a hangok, mint egy úszó higany-plazma, a felületi feszültségtől sisteregve kúsznak-másznak oda-vissza, fel-s-alá. Atmoszférikus, csipetnyit pszichedélikus dalok követik egymást trip-hop, lounge, broken-beat, hip-hop, vagy épp a kortárs-zenei komponálás köntésébe bujtatva. Rendkívüli album ez; határozottan nyomot hagy az emberben – az első hallgatás után, amikor vége lett, csak kellemesen ültem, és 1-2 percig csöndben bambultam.
Clairvo [MustBeat]

V/A – more pLUSH – CD (KRIZTAL)
Az utóbbi években a Kriztal volt az az amerikai kiadó, amely a legjobb válogatásokat rakta össze az európai downtempo-nu jazz vonal bemutatása céljából. Most némi kényszerű pihenő után, a label végre felébredt Csipkerózsika álmából, és tette mindezt egyből egy fantasztikus válogatáslemezzel. A more pLUSH már az első hangoktól elbűvöli a hallgatót, és ez a hatás végig meg is marad. A nyitó Bitter:Sweet az év egyik nagy felfedezettje, itt a Marting Game című nagyszerű középtempós lounge számukkal vannak jelen, de érdemes meghallgatni a kislemezen megjelent Skeewiff és Kraak and Smaak által készített remixeket is. Visszatérve a válogatáshoz egy Martin Böttcher remixet hallhatunk az Ohm-G-től. Böttcher a német easy listening egyik kimagasló alakja, itt kiemelten is kezelték, hiszen az Ohm-G mellett egy fincsi Gabor Deutsch remix is felkerült a kompilációra. És nem ez az utolsó magyar vonatkozás: a Lushlife Project bemutatkozó lemezének címadó dalát, a Budapest Eskimost is megtaláljuk a tracklistán. A lista egyébként is elég impozáns, szerepel még a Future Loop Foundation, Max Sedgley, Ralph Myerz és a Praful is. Remek visszatérés ez a Kriztaltól!
Suefo

STORM THE UNPREDICTABLE – A2: WHAT SHOULD HAVE BEEN – CD (DOMINATION)
Az amerikai hip-hop új generációja egyre erősebb dolgokkal jelentkezik. Az olyan előadókat, mint Afra Behn, a Tres kiadó összes ásza, The Procussions, vagy éppen Priest da Nomad ma már nem lehet megkerülni, és nem is érdemes. Az utóbb említett Priest da Nomad komája és munkatársa Storm is, aki nagyon helyesen választotta neve második részének a Kiszámíthatatlan jelzőt. Ezen az új nagylemezén minden dal frankón különbözik az előzőtől, de ettől függetlenül nagy élmény az egész anyag. Van itt egy csipetke Wu-Tang Clan, némi Slick Rick, valamivel több Nas hatás, de ezek csak az érintői annak az igazán egyéni alkotói térnek, amit Storm bejár az 53 perc alatt. A legzsírabb pillanatok: The Reintroduction, Suplex Reloaded, I’m Gone, Contradictions (bár minden hallgatásnál más tetszik jobban, nagyon él ez a cucc!)
Suefo

MARTIN BÖTTCHER – GOGO WITH USCHI – CD (BRIGADE MONDAINE)
A Brigade Mondaine töretlenül folytatja a ’60-as, ’70-es évek német easy-listening, beat kultúrájának feltárását. Eddig olyan nagyágyúk munkásságát mutatták be, mint Heinz Kiessling és Pete Jacques, de például a Beatplanet legjobb számait is közreadták. Most a filmzenéiről elhíresült Martin Böttcher került sorra, akit kábé úgy kell elképzelni, mint a helyi Ennio Morriconét. A ’60-as évek végi erotikus filmekben, krimikben (és ezek keverékében – Ich Schlafe mit meinem Mörder J) gyakran alkalmazták Böttcher és zenekarát. Ő pedig minden esetben hozta a formát, legyen szó kellemes szállós bossa ritmusokról, poroszkáló, szomorkás dallamokról, fütyülős, vidám easy-ről, vagy éppen dekadenciát árasztó, szitáros beat-zúzdáról. Az ide kiválogatott 23 darab 2-3 perces zenemű segítségével elég jól megismerhetjük a sokoldalú szerzőt, a fülszövegben pedig angolul és németül is olvashatunk róla, valamint egy szelektív filmográfia is segíti azt, aki a képeket is be akarja gyűjteni a hanghoz.
Suefo

FINGERTWISTER – I REMEMBER JAH – 12” (CHILLOSOPHY)
A Fingertwister zenéivel már lehetett találkozni az Animatrix, vagy a Spiderman filmzene lemezein is, most viszont egy önálló maxival jelentkeztek. Tulajdonképpen egy szám négy változatát rejti a vinyl. Először az eredeti kerül tű alá, ami egy szépen felépített dub, downtempo. Szépen szól, és az énekes Ras Iyah is jól nyomja. Az ezután következő Ooze az elektronika felé terelgeti a projektet, sikerrel. Nyomott még némi visszhangot a dubra, és a ritmust is jól összekuszálta. A másik oldalt nyitó Solead remix a progresszív house és az electro kereszteződésénél fut össze az eredeti szám dallamvilágával, ez különösebben nem dob fel, úgyhogy tovább is lépnék. A végére maradt az Elektrolux kiadót képviselő Sushi Club remixe, náluk a digitális hangzású lounge és a dub egy elég kellemes keverékét hallhatjuk. Lényegében a négy számból három bejött, ami nem rossz arány.
Suefo

ORLA WREN – BUTTERFLY WINGS MAKE – CD / LP (EXPANDING)
Aki látta a Mikrokozmoszt és szereti is, gyűjtse be ezt a lemezt. Orla Wren ugyanis leginkább természetfotózással tölti idejét, méghozzá növények és rovarok makrózásával (persze hogy a lemezborítót is ő készítette). Talán ebből már ki lehet találni, hogy zenei megnyilvánulásai is ezt a törékeny, érzékeny világot illusztrálják, méghozzá nagy odafigyeléssel, és mély belső ráhangolódással. Electronica, ambient, minimalizmus, zongoradallamok, kicsi zajok, zörejek. Simán el lehet hozzá képzelni az éppen kipattanó spórák, az elrugaszkodó szöcskék, vagy az olvadó jégcsapok megelevenedő képeit. Béke van az album egy órájában, pontosabban egy magasabb rendű nyugalom sugárzik belőle, akárcsak a lemezt inspiráló természetből.
Suefo

THUNDERBALL – CINESCOPE – CD / 2LP (ESL)
A páros új albuma nagyjából ismét a szokásos d’n’b-hiphop-dub vonalon mozog, de az eddigieknél érzékelhetően több fankival megspékelve. Ezt valószínűleg betudhatjuk a srácok közreműködésével romboló Fort Knox projekt három éves diadalmenetének a funkbreaks színtéren, ami azt hiszem, nem csak őket érintette nagyon mélyen. Na de haladjunk csak szépen sorjában. A nyitó szám hozza az ESL-nél már-már kötelezőnek gondolható keleti hangulatot. Szitártépés jut a következő szerzeményre is, de itt már táncos elektronikával bolondítva, s ha jól figyelünk egy korábbi fütyülős Fort Knox Five remix nyomaira is bukkanhatunk. Eztán elszabadul a tempó-pokol, jön két mulatós dobbasszus nóta, majd az egyik csúcspont, a hiphop ópapa Afrika Bambaataa-val megtámogatott „Thunder in the Jungle”. Kis pihenőként a korong közepén csendül fel a beszédes című „Strictly Rude Boy”, majd a jól eltalált filmszerű fúvós bomba ”The Mysterious Mr Sandobar” pörget fel ismét középtempóra. Pontot kap még a kedves kis bossa „Chicachiquita” Miss Johnna M. vokális varázslatának köszönhetően és a Mustafa Akbar-ral pörgősen jazzy „Elevated States” is. Összefoglalásképpen talán azt lehetne mondani, hogy igazából nem vágott földhöz a lemez, de mindenképpen korrekt alkotás
Von Yodi

V/A – BRAZILIAN BEATS BROOKLYN – CD / 2LP (MR. BONGO)
Van ugye a Mr. Bongo-nak a jól bevált Brazilan Beats című sorozata, ami évek óta az egyik meghatározó válogatás a színtéren, ez itthon is eléggé ismert. Brazilan Beats Brooklyn címmel viszont egy buli sorozat és egy dj kollektíva is fut Brooklyn, Williamsburg városrészében immár öt éve. A csapat három dj-je, Sean Marquand, Greg Caz és Claudio Meduza külön-külön és együtt is sokat tesz a samba-rock, boogaloo, és brazil funk terjesztésért. Saját klubestjeik mellett járják a világot Isztanbultól Hawaii-ig, forralva a helyi lakósság vérét. Most a Mr. Bongo lehetőséget adott a három amigónak egy válogatás elkészítésére, amit ők örömmel össze is zúztak, nem is akárhogy. 22 rövid és velős számot gyűjtöttek egybe, kb. a Favela Chic Postonove sorozatának szellemében. A nevek többsége nem sokat mond az egyszeri hallgatónak (Os Novos Crioulos, Som Trés, Tim Maia, Luiz Gonzaga, stb…), de ez is csak annyit jelent, hogy Brazilia bazi nagy, és az ottani gazdag zenei forgatag még sok kiaknázatlan kincset tartogat. A Brazilian Beats Brooklyn egy megbízható válogatás, amit örömmel fog hallgatni, aki beszerzi, akár házibuliban, akár autókázáshoz, akár az elvágyódás oldására-erősítésére használja.
Suefo

V/A – SENSACIONAL SOUL – 2CD / 2LP (VAMPISOUL)
37 szám a spanyol funk és soul történetének legjobb, korai darabjaiból! Kell ennél több hájpolás? Szerintem nem, de azért további adalékként hozzátenném, hogy a sosem hallott, beszerezhetetlen zenék ezen széles tárháza egytől-egyig nagyon durva, táncos cucc az 1966-tól 1976-ig tartó időszakból. Furcsa elegye a korabeli amerikai és brazil megfelelőjének, csak ajánlani tudom azoknak, akik meg vannak veszve a pszichedelikus Hammond szólókért, a zúzós breakbeatekért, hápogó gitárokért, transzban üvöltöző énekesekért. A Presidents, a Los Dixies, Augusto Alguero, a Finders, vagy a Grupo Anonimo ilyen. Emellett a megszokott magas színvonalú csomagolásról, valamint a fülszövegben található átfogó történeti áttekintésről se feledkezzünk meg. Használhatjuk lexikonként is, a Vampisoulban egyszerűen nem lehet csalódni.
Suefo

ENDE SHNEAFLIET – TWISTIN’ ON THE TOMBSTONES – 2LP (ENFANT TERRIBLE)
Az Enfant Terrible újra egy igazi kincset bányászott elő a nyolcvanas évek eleji holland avantgarde elektronika fekete lyukából. A Trumpett Sounds válogatáslemezen már találkozhattunk az Ende Shneafliet egyik számával, most viszont egy egész dupla albumhoz van szerencsénk. Ez a 22 track talán a csapat összes jelentősebb anyagát tartalmazza, hiszen mindössze 1981-83-ig voltak aktívak. A Trumpett kiadónál anno kazettán megjelent dolgok ezek, csupa sötét hangulatú indusztriál, electro, new wave sújtás. A korszellem leveri a vesénket, Ian Curtis szelleme is beköszön, szóval vétek lenne kihagyni ezt a korongot. Összesen 500 példány jelent meg belőle szeptemberben, úgyhogy gyorsnak kell lenni, vagy várni még egy laza 25 évet a gyémántjubileumra, ha valaki hallani akarja a Midnight Train, vagy a Rendez-vous Met Betsy című örökérvényű ópuszokat.
Suefo

ANNIE MAC – A TO Z – 2CD (SUNDAY BEST)
Sajnos még a magyar dj csajokat sem ismeri eléggé a közönség (kivéve, ha kiteszik a didit), nemhogy a londoni BBC – Radio 1 üdvöskéjét, Annie Mac-et, pedig megérdemelné a figyelmet. Most a Sunday Best kiadótól kapott lehetőséget, hogy egy dupla CD-re összegyűjtse kedvenc zenéit, stílszerűen A-tól Z-ig. A lista természetesen illusztris, Roy Ayers-től, Goldfrapp-en és Hot Chip-en át az X-press 2-ig van itt minden. Sok olyan track is felcsendül, ami nehezen hozzáférhető egyébként, például a King of Clubs Johnny Dangerous-től, ami olyan súlyos elszállás, hogy már magában ezért érdemes beszerezni a lemezt. Goldfrapp DFA remixe is üt, meg a Thom York project az Exit Music. A számok közötti átmenetek mondjuk elég furcsák, lehet hogy jobb lett volna egy sima válogatásként elsütni a dolgot. A lényeg hogy ez egy jó kis szelekció 26 olyan számmal, amelyek közül egyet sem fogunk utálni, viszont a többségük nagyon szerethető.
Suefo

ROLY SKENDER – ELECTRIC UMBRELLA – CD (LOCKJAW)
Roly a kilencvenes évek elején kezdte pályafutását a Circus Murder nevű ausztrál indie zenekarban. Innen nyargalt át a VJ pályára, amivel elég nagy sikereket ért el, mind helyi, mind világszinten. Nemrégiben újra gitárt ragadt, zenekart gyűjtött maga köré és furcsa pop számokat kezdett írni. A most megjelent album néhol David Bowiet idézi, zeneileg a glam, a country, és az alternatív gitármuzsikák keverékeként. Egyébként végig elég nyugis, lazítós az anyag, nem kever különösebb indulatokat, viszont kellemes hallgatnivaló. Természetesen a csapat videóklipjeit saját maga gyártja, tavaly az egyikkel el is nyerte a legjobb ausztrál zenei videó címet.
Suefo

PAUL DE ARAGON – LINEARPHASE – 12” (MICRODOT)
Paul De Aragon egészen fiatalon, nyolc évesen kezdett el zenével foglalkozni, és tizenegy éves korától már olyan iskolákban képezte magát, mint a Guildhall School of Music, vagy a Purcell School of Music. Ezen helyeken főleg klasszikus és kortárs zenei oktatásban részesült. Rövid idő alatt elég magas szintre jutott, díjak és elismerések garmadáját gyűjtve be. Később a tánczenei szcéna felé fordult, ahol szintén felfigyeltek tehetségére, John Digweed és Danny Howells is felrakta egy-egy válogatására. Remixelt a Hooverphonic-nak, Sasha-nak, Dido-nak, szóval befutott. Kreativitása azonban még tartogat meglepetéseket. Ezért hozta létre saját kiadóját a Microdotot, amit a Linearphase maxival indított be. A lemez egy elszállt, lassú leftfield számmal, a High Windows-al kezdődik, amiben operaénekesnő, és furcsán egymásra dobált hangok hangolják a tudatunkat a kortárs electronica területeire. A következő szám, a címadó már inkább minimál-techno, de hagyományosnak ez sem nevezhető, furcsa dallamfoszlányok, bevisszhangosított szövegtöredékek csipkézik a masszív alapokat. Ezt egy ambient darab követi (Linearsophie), női szöveg szamplingje ismétlődik, a háttérben zongora, megfordított ritmusok elől. Ezután megint egy technoid darab, rádióbevágásokkal, ez ugyan tánczene de eléggé elvont. A következőben marad a hangulat, de inkább electro, kicsit a Download zenéjét felidézve. Az utolsó pedig ismét ambientes, Coil-os matéria. Egy biztos, a kiadó neve telitalálat ehhez a muzsikához!
Suefo

V/A – DOWNBEAT LIQUID VOL. 1. – CD (CHILLCODE)
A német Chillcode kiadó első válogatásán kilenc különböző előadó, tíz felvételét találjuk, Többségük az ambient, trance, chill felől közelít a címben jelőlt downbeat felé. Leginkább a kilencvenes évek közepén oly népszerű Dream Injection válogatások nyugisabb számainak hangzásvilágával tudnám rokonítani. A nyitó HIFI Companions például ambientben utazik, végigputtyogtatják a számot, az őket követő Enterprise-ban már van dob is, de ez meg eléggé pop-os helyenként. Igazából a harmadik versenyző Jong az, aki először megérint dubba ágyazott keleties számával, a Hymn to Kalival. Amellett hogy nem lóg ki a koncepcióból, mégsem altató a tempója. Az Enterprise következik egy újabb dallal, ami már meggyőzőbb, de az izgalmakba azért a későbbiekben sem fogunk belehalni. Leginkább chill-transz hívőknek ajánlható ez a korong, a szabadtéri bulik reggeli agyösszekaparó tevékenységéhez aláfestőnek.
Suefo

DELADAP – LAUTLOS REMIXES – 12” / CD (CHAT CHAPEAU)
A DelaDap formáció második nagylemezén is túl van, sőt az új anyagot már többen át is dolgozták, így mostanra egy újabb remix maxit foghatunk a kacsónkba. A zenekarról valószínűleg már semmit nem kell mondanom bemutatásképpen, de azért néhány adat meggyőző lehet: kevesebb mint két év alatt több komoly válogatáslemezre felkerültek (Latin Vibes, Globalibre, Cafe Solaire 7…), megjelent két nagylemezük és ezenkívül megannyi maxi/remix bakelit és compact disc. Óriási sikerek övezik az élő fellépéseiket is, a modern balkán hangulat mindenkit magával ragad idehaza és külföldön egyaránt. A szóban forgó lemezen ött remix kapott helyet, plusz az eredeti album verzió. Saját magát két ízben gondolta újra a zenekar, egy rövidebb rádiós és egy kimértebb, club remix formájában. A Unique kiadó ásza, a  N.O.H.A. a Goldregen című nótát dolgozta át, és ez igen jól passzol a formáció ízléséhez, az ethno és a klub-beat ötvözéséhez. Jeremia egy 4/4-es ütemekkel megáldott változatot rakott le az asztalra. Utolsóként említjük a kiadótárs Dunkelblunt remixét (ám a lemezen nem az utolsó), nagyon ügyesen dub-ra veszi a figurát, amivel eddig érintetlen felületet talált el. A színvonal nem kopott, élvezzük csak!
Gandharva

STANTON WARRIORS – FABRICLIVE.30 – CD (FABRIC)
A Fabric mixsorozat legújabb hőse a Stanton Warriors. A két tagból álló formáció mára az egyik legismertebb breakbeat előadóvá nőtte ki magát. Ahogy saját maguk írják honlapjukon: „We’re not in the backrooms anymore, we’re not leftfield anymore. We’re mainstream.” Hát igen, ezért is jelenik meg 2006 szeptemberében a Fabric-nél a mix CD-jük:) Saját bevallásuk szerint ez a diszk deep & dirty, tehát lehet rá rázni rendesen! Ez így is van. Tele van tűzdelve a lemez kiváló, ismert és newcomer producerek munkáival: Kerri Chandler, Peace Division, Booka Shade, Wahoo, Claude Vonstroke, Old Skool Junx, Deekline & Ed Solo, Chase & Status, Baobinga & ID, Freeform Five, Kling Unique, Splack Pack és persze Stanton Warriors művekkel. Több esetben eddig ki nem adott szerzeményeket hallhatunk, a srácok lemeztáskájának jelenlegi állapotába pillanthatunk bele. A csomagolás a szokásos exkluzív, fém cigarettatárca, amilyennel csak a Fabric jutalmazza a vásárlókat, a borító is szép, szintén nem meglepő módon. Kemény break és laza testű harcosok: „Shake The Ass Bitch!”
Gandharva

THE FIVE CORNERS QUINTET – JAMMING – 12” (RICKY-TICK)
A The Five Corners Quintet debütáló albuma óriási siker volt világszerte a jazz / nu jazz témakörben. Többek között nálunk is csodás koncertet prezentálva vívták ki az elismerést maguknak. Ennek megfelelően szeptemberben jelent meg új remix kislemezük, amin a főszereplők a (nu) jazz hírességei: Nicola Conte és Povo a remixerek közül, és a legendás Mark Murphy a mikrofonnál. A korongon elsőként a Jamming című szám hallható „For friends and relatives” alcímmel, amit az olasz Nicola Conte bolondított a saját formájára, jól táncolható ütemek, és szállós, szép dallamok. Külön hangsúly a zongorán! A második mű a This Could Be The Start Of Something, már egészen más világ. Ezt a dán Povo dolgozta át, hip-hop ütemekre jazzy melódiák, Mark pedig mintha egy musicalből lépett volna elő. Kiváló muzsikák születtek, amik tovább öregbítik az FCQ nevét. Ha így folytatja a Ricky-Tick léböl, akkor az egyik legmutatósabb jazz kiadó lesz a piacon (vagyis már most az).
Gandharva

BRAHMASONIC / KEISUKE SUZUKI – SPLIT SINGLE – 12” (COMPOST)
A német Compost kiadó nemrég indult új sorozatának a Black Label szériának a hatodik tizenkét incses maxija természetesen a dzsesszről szól, csak az a kérdés, hogy honnan közelít felé. A lemez „A” oldali képviselője, Brahmasonic még bemutatkozási időszakát éli, jelen esetben Kholi Number című számát mutatja be a közönségnek, ami a future jazz egyik ékes példája, beteg looppal, furcsa dobokkal és zongorával. Azoknak akik a Compostot leginkább a Future Sound of Jazz válogatások miatt kedvelték meg ez igazi csemege lesz. A „B” oldalon Keisuke Suzuki szerepel, akinek Water Samba című nótája ül a résekben. A leftfield és a jazz fúziója lehet talán a legkifejezőbb erre a számra nézve. Érdekes próbálkozások, elgondolkodtató motívumok és hanganyagok. Minden érdeklődő típusú embernek ajánlom, többszöri hallgatást igényel a muzsika!
Gandharva

FREDDIE CRUGER – SOUL SEARCH – CD / 2LP (TRU TROUGHTS)
Szerintem már maga sem tudja, éppen melyik álneve alatt ténykedik, de a végeredmény szempotjából ez teljesen mindegy is. Akár Freddie Cruger, akár Red Astaire, biztosak lehetünk, hogy fejünk görcsbe áll a folyamatos bólogatástól. Az album végig a soul-hiphop téma köré szerveződik alkalmankénti extrém kilengésekkel mindkét végpontba, helyenként erős reggae hatásokkal, esetenként mindezek egyszeri megjelenésével. A száraz definíció után merüljünk el a szubjektív részletekben, kedvemceim a lemezről: „Running From Love” a jamaikás dolgok közül, a nyolcas „Special Lady” a soulosabb vonalról, a hiphop cuccoknál pedig az „I Feel Qoute” és a „Bap Your Head” tetszik legjobban. Üt még a záró darab vonós szekciója is, főleg ha el tudunk vonatkoztatni a már kissé túlzásba vitt éneklősditől Desmond Foster részéről. Ha már itt tartunk, a közreműködők ­Linn, mc ADL, Swingfly, Rapadon, Cee-Rock- jól teljesítenek végig, de az alapok minden esetben még inkább rendben vannak, hallani, hogy a svéd már több mint tizenöt éve foltozgatja az ütemeket. Nincs is más hátra, minthogy minden érzékenyebb lelkületű hiphop arcnak kötelezővé nyilvánítsam ezt a korongot.
Von Yodi

NOSTALGIA 77 OCTET – BORDERLANDS CD (TRU THOUGHTS)
Két önálló nagylemez és egy Natural Self-fel közös LP után itt van Ben Lamdin legújabb projektje a Nostalgia 77 Octet, ami valahol más, mint az eddigi munkái, de leginkább azért nem. Újdonság, hogy a nyolcas teljesen élőben nyomja, így a korábbi stúdiómunkáiban lépten-nyomon felbukkanó jazzes hangulatok kristálytiszta dzsesszé értek. Azt mondják, a csapat London legtehetségesebb fiatal zenészeiből állt össze, a lemezt hallgatván azt hiszem, ebben nem kételkedik majd senki. Vad szólók, baljós, nyugtalanító atmoszférák, aztán üdítő könnyedség és kezdődik az egész előlről. Két kedvencem, a nyitó „One For Nan” a nagyon cool fúvósaival, funky dobokkal és a már címében is laza „The Cat”, aminek a refrénjét akár Fred Wesley is szerezhette volna. A korong nem partikellék, az biztos, de otthoni élvezetekhez kiváló, aki pedig még több virtuozitásra vágyik, annak tudom ajánlani a csapat szigorúan limitált szériájú vinylen megjelenő, „The Impossible Equation” címre keresztelt, kizárólag hosszadalmas improvizációkat tartalmazó LP-jét, amit e lemez felvételeivel párhuzamosan rögzítettek. Hajrá!
Von Yodi

LORETTA HEYWOOD – LITTLE ANGEL – 7” (NANNY TANGO)
Az angol énekesnővel korábban a szépemlékű nu jazz label, az Earth Project különböző kiadványain találkozhattunk. Dolgozott például Seijivel az Everyday People egyik lemezén. Még korábban, a kilencvenes évek végén két önálló maxit is kiadott, amelyeken például olyanok remixelték számait, mint a London Electricity, a Scratch Perverts, Aaron Jerome, vagy éppen Daz-I-Kue. Legutóbb egy saját kiadású nagylemezzel jelentkezett (The Boy Across The Road). Az albumon több jazz, soul gyöngyszem is található, viszont elég nehezen beszerezhető. Erről a nagylemezről lett kimásolva ezen 7 inches korong témája, a Little Angel is. A Nanny Tango kiadásában megjelent kislemez tartalmazza a szép, akusztikus gitárral, érzéki énekkel delejező eredeti verziót, egy borús hangulatú broken beat adaptációt Oblique műhelyéből, valamint egy kellemes Jung Collective remixet a túloldalon. Ez is broken ritmikailag, de a szomorkás éneket ügyesen kiegyensúlyozó perkával és billentyűkkel. A kislemezről talán ez a legjobb verzió, de azért az eredeti Loretta Heywood számokat is érdemes meghallgatni a This Boy That Girl kiadónál megjelent, fentebb említett albumról.
Suefo