2007. JANUÁR

  ANALOGIK – SOENS FOLK – CD / 2x10 (AUDITORY DESIGNS)
  MALENTE – OPEN SECRET – 12” (UNIQUE)
  MISTER BOND PRESENTS – A JAZZY COCKTAIL OF ICE COLD THEMES – CD (LOCAL MEDIA)
  ROY DUBB – HARAMBEE / KELELE – 12” (MARCH)
  JUMBONICS – LAST NITE / RED ONE – 7” (TRU THOUGHTS)
  DUSTY - JAZZ&MILK EP – 12” (JAZZ&MILK)
  V/A - JAZZ&MILK BREAKS VOL. 1. – 12” (JAZZ&MILK)

ANALOGIK – SOENS FOLK – CD / 2x10 (AUDITORY DESIGNS)
A dán Auditory Designs kiadványai eddig is nagyon rendben voltak Ben Horn, a Splitbeat, vagy akár Badboe mindig kitettek magukért. Az Analogik zenekar eddigi két kislemezével viszont valami igazán egyéni vonalat képviselt a kiadón belül is. A négytagú csapat felállása már kapásból sejtet valamit rendhagyó jellegéből, van egy laptopbuheráló szkreccsmester, egy gitárnyűvő fuvolás orgonista, egy szaxis perkás, meg egy basszeros, de nehogy azt higgyük, hogy ő egyszerű eset, akusztikus basszusgitáron nyomja. Persze ettől még lehetne hulladék a zenéjük, de szerencsére nem az, sőt. A január másodikán megjelenő Soens Folk album, ha 2006-ban kijött volna most azt mondhatnám, hogy az év legjobb öt nagylemezének egyikéről van szó, így csak megelőlegezve némi bizalmat, az új esztendő nagy befutójaként említem. Persze ez nem egy slágerzene, sőt még meghatározni is elég nehézkes, hogy kábé miről van itt szó. Egyrészt nu jazz, másrészt electronica, aztán meg minden más, ami közben eszükbe jutott, folk, dub, és funk, de nem ám külön-külön, hanem hihetetlen egységbe olvasztva, rengeteg csavarral megbolondítva, hogy a kedves hallgató addig-addig bogozza, míg menthetetlenül belehabarodik. 2007-es zene, 2007-es hallgatóságnak.
Suefo

MALENTE – OPEN SECRET – 12” (UNIQUE)
Nos, én annyira nem vagyok elájulva az új Malente albumtól, a régebbiek közelebb áltak hozzám, de ezzel együtt az Open Secret azért egy igen fincsi zene. Modern, húzós és szexi funk muzsika, rekedtes férfi vokállal, finom utalásokkal a Funkadelic/Parliament munkásságára. A Fort Knox Five remixe ezen az úton megy tovább, csak már kevésbé jelzésértékű az utalás. Ez olyan mintha a Parliament megfiatalodott volna, és újra kezdené. A Fort Knoxtól meglepő ez az újítás, a megszokott kliséikről leváltak, és összehozták 2006 egyik legdisznóbb basszusvonalát. Jót tett nekik, ez a legjobb zene, ami kikerült a kezük alól a Big Score óta. A másik oldalon felvonuló Groove Allegiance remixe túl sokat nem tudott ehhez már hozzátenni, az electro felé vitte el a cuccot, szettben jól is működhet, de az eredeti dal értékei nélkül kevés lenne. Van még egy Sgt Rock remix is ugyanebből a számból, de ez sem ér fel az eredetivel, vagy az FK5-al. Talán érdemesebb lett volna egy másik dalt iderakni a végére, sőt biztos.
Suefo

MISTER BOND PRES - A JAZZY COCKTAIL OF ICE COLD THEMES – CD (LOCAL MEDIA)
Bond betétdalok feldolgozásával stílustól függetlenül a legtöbb zenekar megpróbálkozik ilyen-olyan formában, válogatás is jelent már meg a témából, nem is egy. Ezúttal Andreas Hillesheim és zenekara gondolt újra egy csokorra valót a legismertebbek közül. Egy komplett dzsessz zenekar játssza el a számokat, úgyhogy ezzel probléma nincs, sőt nagyon kellemes, lazulós változatok születtek. Az énekeseket a kellő odafigyeléssel választották ki, így például a De-Phazz csalogány Pat Appleton hallható a View To A Kill-ben, a Goldeneye-ban, vagy a Glashaus énekesnője Cassandra Steen a License To Kill-ben és a The Living Daylights-ban. Oliver Hartman is jól adja a Goldfinger tangósított verziójában. A lemez leginkább smooth jazz, bossa nova és lounge alapokra helyezi az ismert dallamokat, aki szereti ezeket a stílusokat, az ne hagyja ki, tetszeni fog.
Suefo

ROY DUBB – HARAMBEE / KELELE – 12” (MARCH)
Christoph H. Müller a Gotan Project egyik fele, most valami egész mást hozott össze, mint amit megszokhattunk tőle. Ehhez egy új kiadót, és egy új alteregot is életre hívott. Voltak neki már a Gotan előtt is sikerei olyan bandákkal, mint a Touch el Arab, The Boyz from Brazil, vagy a Stereo Action Unlimited, úgyhogy még egy név a sorban már fel sem tűnik. Azért barátkozzunk meg a gondolattal, hogy Roy Dubb a 2007-es év egyik befutója lesz. A March Music már el is készült a három első kiadványával, amiből kettőt jegyez Roy Budd, egyet pedig a Radiokijada (ami egy újabb Müller produkció, ezúttal egy perui arccal, de erről majd később). Az első Roy Budd maxi két számot tartalmaz, a house és a broken beat határán mozgó, akusztikus gitárral, és észak-afrikai gyermekkórussal feldobott Harambee, aminek netes bevételeiből 50%-ot ezek a gyerekek kapnak iskolaépítésre egy segélyprogram keretein belül. A másik oldalon hallható Osibisa feldolgozás, a Kelele már egy fokkal rafináltabb. A dobalap kezdetben broken, de ez is átmegy házba, amire nagyon húzós basszus, elszállt billentyűk, és vokálok épülnek, végeredményként egy erős klubzenét kapunk.
Suefo

JUMBONICS – LAST NITE / RED ONE – 7” (TRU THOUGHTS)
Rob Mac és Matt Smooth duója a Jumbonics egy franya kislemezzel tért vissza a Tru Thoughts-hoz, ahol bemutatkozó albumuk a Super Baxophone 2005-ben jelent meg kedvező fogadtatással. A köztes időben sem unatkoztak a srácok, hiszen párhuzamosan egy másik projektet is futtatnak Gum Drop néven, amivel 2006-ban az Altered Vibes-nál hoztak ki egy debütáló albumot. Ha még így sem lennének ismerősek, akkor lehet, hogy a Speeka név hallatán beugrik valami, de ez most mindegy, térjünk vissza a kislemezhez. A két oldalon egy-egy szám, egyik jobb, mint a másik, laza soul-funk érezhetően csuklóból kirázva. Először egy feldolgozást hallunk, a The Strokes slágerét, a Last Nite-ot, amit elragadóan funkosítottak, a rock eredeti csak nyomokban van jelen, a vonósok pedig teljesen új irányba vitték a dalt, a slágeresség viszont megmaradt. A másik oldalon a Red One című instrumentális downtempo, funk cucc még nagyobb dobás. A Lucy Wilkins által feljátszott vonós részek itt is nagyon rendben vannak, ha ilyen lesz a februárban megjelenő új nagylemez is, akkor számíthatunk még komoly meglepetésekre.
Suefo

DUSTY - JAZZ&MILK EP – 12” (JAZZ&MILK)
A DJ Dusty vezette müncheni Jazz&Milk kiadó már két remek koronggal is megörvendeztette az eklektikus – főként a jazz és funk szellemiségét a mai hangzásokkal ötvöző – zenék rajongóit. A Dusty saját szerzeményeit bemutató első megjelenés igazi dj-barát EP: több műfajból is magas minőségű dalokat tartalmaz. Mindjárt a nyitó Dealin With Fire cool rhodes-hangzással megtámogatott fifikás downtempo, a következő Revolver Theme oldschool funkja bármelyik Bronx Dogs, vagy FK5 lemezre felfért volna. A B-oldalt nyitó Gemini trükkös ritmikájú jazz-beat, nagyon húzós fúvóstémákkal fűszerezve, míg a záró jazz’n’bass (Think Twice) emlékezetes basszusmenettel és élő hangszereléssel hagy nyomot a hallójáratokban. A számokat ötletes „skit”-ek, hangszeres szösszenetek választják el egymástól.
Fonetik

V/A - JAZZ&MILK BREAKS VOL. 1. – 12” (JAZZ&MILK)
A Jazz&Milk Breaks olyan erős válogatás, amely bármikor a hónap lemeze lehetne. A Free The Robots nyitódarabja egyszerű, easy-s zongorára épülő középtempós break. Mr Chop Snob-ja fuvolás funk, tömény, szennyes garázshangzással. Romanowski szerzeménye kijöhetett volna a Tru-Thoughts-nál is, szenzációs, dúdolós vokállal megküldött témája a korai Treva Whateva darabokat idézi.  Proxy Art of Leisure-je komplex, kószáló dobokkal és jazzfúvósokkal operáló track-je egyszerre idézi a füstös jazzklubokat és a Four Tet akusztikus eklektikáját. Végül az eddigi legütősebb Dusty szerzemény zárja a lemezt, amely nemcsak hangzásában erősebb a korábbiaknál, de a már védjegynek számító gyilkos fúvósokat izgalmas ritmikai és dramaturgiai megoldásokkal alapozza meg. Meg kell említeni, hogy a kiadó nagyon erős az arculat frontján is: lemezborítói, tejesdoboz tematikájú matricái, flyerei erős koncepcionális elkötelezettségről árulkodnak.
Fonetik