2007. NOVEMBER

  FRAGILE STATE – REMIXED/CLASSICS – 3xCD (I LABEL)
  SINGAS PROJECT – YOLIFE – CD (CHAMELEON)
  HOT 8 BRASS BAND – ROCK WITH THE HOT 8 – CD (TRU THOUGHTS / DEEP)
  CASBAH 73 – PUSHIN’ FORTY – CD (HITOP / DEEP)
  MO ’HORIZONS – GREEN DAY – 12” (AGOGO)
  TURLITAWA SHUTKA – ROMANO CHAVO – CDM (CHAT CHAPEAU / DEEP)
  V/A – SHAPES 07:02 – CD (TRU THOUGHTS / DEEP)
  FLEVANS – UNFABULOUS – CD (JACK TO PHONO)
  JET SET SWE – GOODBYE PLUTO – CD (AJABU / DEEP)
  WUNMI – A.L.A. – CD (DOCUMENTED)
  EASTENDERS –BEYOND THE PATH – CD (POETS CLUB / DEEP)

FRAGILE STATE – REMIXED/CLASSICS – 3xCD (I LABEL)
A Fragile State egy nem mindennapi kiadvány megjelentetésével, három CD lemezen újra közreadja szinte az összes eddigi zenei produktumát. A kivételesen szép, papírtokba bújtatott matéria tartalmazza a Bar De Lune kiadónál megjelent albumaikat, a 2002-es The Facts And The Dreams-et, valamint a 2004-es Voices From The Dustbowlt teljes egészében. A két nagylemez megfejeléseként pedig egy majdnem teljes remixológiát is kapunk, ráadásul mindezt egy lemez áráért. Az első diszken helyet foglaló remixek között megtaláljuk a Ben Mynott és Neil Cowley által T-Kolai számára készített két remixet (Congo és Exodus), valamint a Fragile State számokból mások (Future Loop Foundation, Alucidnation, Ralph Myerz, Jimpster, 4Hero), és saját maguk által létrehozott variációkat. A színvonal egységesen magas, önálló albumként is jól funkcionál, ez a finom, filmzeneszerű, epikus 77 perc. Épp ezért nehéz is közülük kiemelni egyet-egyet, de azért a T-Kolai Congojábó készült remix, az Undercurrent Alucidnation Downtempo mixe, és a Hoop Dreams Ralph Myerz féle változata még ezt is megérdemli. Egy szó, mint száz, itt a kiváló alkalom egyben begyűjteni ennek a nagyszerű duónak a teljes diszkográfiáját, egy olyan csomagolásban, ami a karácsonyfa alatt mutat a legjobban, ha megengedtek egy tippet.
Suefo

SINGAS PROJECT – YOLIFE – CD (CHAMELEON)
Második nagylemezére a pécsi Singas Project nagyon sokat fejlődött, minden szinten. Koncertjeiken egy összeforrottabb bandát láthatunk, ami mára maradéktalanul képes lekötni, és pörgetni a közönséget, miközben megőrizték azt a pozitív kisugárzásukat is, amiből jól látszik, hogy nagyon élvezik a szereplést. Első lemezükkel, a Sign Of The Sunnal ellentétben, az új anyag már nem szerzői kiadásban, hanem egy független kiadónál jelent meg. Végül a legfontosabb változást maga a korong tartalmazza. Jobban szól az anyag, mind a hangszerek egyenként, mind az összhang, a végső maszter, ami a hazai gyakorlatban sajnos nem megszokott még, ezért Csernák Zoli a zenekar billentyűse, aki a keverést intézte, külön dicséretet érdemel. Dalma, az énekesnő már több különböző stílusú zenekarával bizonyította rátermettségét. Az utóbbi két évben a Singas mellett olyan bandák tagjaként is nagylemezt hozott ki, mint a Zagastic, vagy a Realistic Crew, és ez a feszített tempó úgy tűnik nem ártott meg neki. Az albumon egyaránt találunk dzsesszes (Holiday, Brazilectro), mókás népi (Killer Folk), és reggae beütésű (Oh Daddy, Rainbow) darabokat is, mégis egységes marad, nem hullik szét a produkció. Annak ismeretében, hogy már az első lemezükről is több szám felkerült különböző válogatásokra, például a Cafe Del Mar XIII-as részére, a Yolife-al ennél már csak nagyobb sikert, és ismertséget érhetnek el.
Suefo

HOT 8 BRASS BAND – ROCK WITH THE HOT 8 – CD (TRU THOUGHTS / DEEP)
A Tru Thoughts (az Egyesült Királyság talán legmenőbb freestyle kiadója) legfrissebb kiadványa és egyben legújabb leigazolt előadója a „Hot 8 Brass Band” debütáló nagylemeze. A new orleansi formáció nevében szereplő nyolcas szám nem véletlen, a rezes banda pontosan ennyi taggal kezdte működését, ám azóta jó páran csatlakoztak: Bennie Pete (tuba, vokál), Dinerral Shavers (dobok, pergődob és vokál), Harry Cook (cin, dobok és vokál), Joseph Williams (harsona és vokál), Alvarez Huntley (trombita és vokál), Terrel Batiste (trombita és vokál), Raymond Williams (trombita és vokál), Keith Anderson (harsona és vokál), Jerome Jones (harsona és vokál), Jerrau Fournett (harsona és vokál), Wendell Stewart (szaxofon és vokál), Becky Lou (dobok). Az brightoni kiadó első tengerentúli bandájának tagjai 1995 óta zenélnek együtt, a világon már sokfelé bemutatkoztak koncertjeikkel: Japánban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Finnországban is nagy sikert arattak. Itt volt tehát már az ideje egy albumnak, amivel nyomot hagyhatnak maguk után. Ennek a lemeznek a megjelenéséhez nagyban hozzájárult a híres dj/producer, Quantic, hiszen az ő egyik szettjében hallott először Hot 8 Brass Band számot Robert Luis, a Tru Thoughts vezetője. Ez a nevezetes darab a Sexual Healing (Marvin Gaye klasszikusának rezes átirata), ami azóta bejárta az egész világot (október elsején hivatalosan is megjelent bakeliten), és olyan dj-k játsszák rendszeresen, mint Gilles Peterson, Rob da Bank, vagy a Coldcut. A rezesbanda ránézésre hozza a tradicionális ízeket, nem sokban tér el a megszokottól, „mindössze” keveri más stílusokkal: hip hop, jazz, funk és soul elemekkel. Így lesz összességében egy rendkívül eredeti hangzásvilága a zenei anyaguknak, a modern elemeket ügyesen ötvözve a hagyománnyal, egy vadiúj stílust hoznak létre a rezes muzsikán belül. A megszólalás elég ütős, ennél energikusabb már csak egy élő koncertjük lehet… A 13 számot tartalmazó nagylemezük több mint, hetven perces élvezetet nyújt a hallgatóságnak.
Gandharva

CASBAH 73 – PUSHIN’ FORTY – CD (HITOP / DEEP)
Oli Stewart dj és producer, a Casbah 73 művésznév alatt több figyelemreméltó megjelenéssel jelentkezett az utóbbi években. Cabo Verde Strut című második maxija óta megkerülhetetlen figura az eklektikus zenéket kedvelők számára. Az az őrült szám, és az első nagylemez, a Moods and Grooves több tétele is gyakran hallható a legkülönbözőbb dj-k szettjeiben. Tavaly egy igen érdekes válogatást hozott össze harminc-negyven éves ritkaságokból Jazz Travels címen, ügyesen áthidalva a két nagylemeze közti pihenőidőt. Az újonnan piacra dobott korongon is maradt a szépen kidolgozott, és jól bevált vegyes felhozatalnál. A számok többségében főleg a jazz, a funk, a disco, és a latin elemek keverednek, viszont azok kibogozhatatlanul, van olyan is, amelyikben egyszerre mindegyik előfordul. A vendégművészek közül mindenképpen meg kell említeni a new york-i veterán reppert, az Organized Konfusion tag Prince Po-t, aki a Welcome To The Casbah című dalban teszi helyre a dolgokat. Aztán ott van még Mariella Gonzalez, ő a Vinyl Junkie című laza funk-soulban ereszti ki a hangját, de az instrumentális tételek is legalább olyan izgalmasak, és sokrétűek, hogy vétek lenne oktalanul elmenni mellettük.
Suefo

MO ’HORIZONS – GREEN DAY – 12” (AGOGO)
Légy igazán mohó és szerezd be ezt a korongot, biztos pont lesz a gyűjteményedben. Mindhárom remix nagyon üt, ami manapság nem kis szó, ráadásul mindegyik egy kicsit máshogy lobbantja be a táncteret, tehát kellően változatos. Az Alister Johnson, azaz DJ Catalyst által elkövetett első remix nem sokat lacafacázik, mondhatni ajtóstul ront a házba, van benne funk is, break is, meg az énekenőt is hagyják azért kibontakozni. Az Agogo frissen szerződtetett zenekara, az Una Mas Trio már egészen másképp közelített a feladathoz. A sajtóanyagban azt írják, hogy dzsesszes, soulos hatvanas évek feelinget teremtenek, és ez így is van, mintha Jimmy Smith zúzna a Fania Allstars társaságában. Végül egy másik dal, a Shake Ya Byron zárja a sort, amiben az feszes, és mégis laza latin világ találkozik némi exoticával, majd az egészet megbolondítják egy Ananda Shankar hangmintával.
Suefo

TURLITAWA SHUTKA – ROMANO CHAVO – CDM (CHAT CHAPEAU / DEEP)
Az nem is kérdés, hogy a macedón Turlitawa Shutka a nagy előd, Boban Markovic köpönyege mögül lépett elő, az itt hallható Romano Chavoval simán beillettek volna bármelyik Kusturica film nagyjelenetébe. Ez a zene ma már mindenkiből bevodkázott cigányok, és Kalasnyikovok képzetét csalogatja elő. Mindazonáltal a dal egy hatvanas évekbeli számra, a Zigeunerjungére épül, szóval az inspiráció azért régebbi. Bizonyos, hogy sok hatás érte a duót, ahogy az egészséges is jobb helyeken, a végeredmény pedig őket igazolta, a Romano Chavo tényleg egy üvöltözni való sláger lett. Az eredeti szám talán jobban sikerült, mint a club verzió, de az első, kicsit szárazabb perc után az is élvezhetőre vált. A maxi végére felkerült még egy teljesen más hangulatú darab, a La petit fille en blanc. A srácok itt megmutatják, hogy tudnak ők cizelláltak is lenni, és igazi világzenét gyártani, francia nyelvű énekkel, és marokkói dallamokat idéző zenével. Németországban már népszerűvé vált a zenekar, komoly fórumokon játszanak, szóval biztosan hallunk majd még felőlük.
Suefo

V/A – SHAPES 07:02 – CD (TRU THOUGHTS / DEEP)
A Tru Thoughts legújabb válogatásán, ahogy azt a korábbi kompilációk esetében már megszokhattuk, ízelítőt kaphatunk a kiadó újdonságaiból, valamint a már jól ismert közönség kedvencektől is összegyűjtöttek néhány ritka, esetleg kiadatlan dalt. A lemezt nyitó francia Azaxx az első csoportba sorolható, frissen szerződtetett előadó, latin-amerikai jazzy hip-hoppal bűvöl. Ezután a Nostalgia 77 következik a dán Povo remixében, ami ugyan belassítja a tempót, viszont nagyon kellemes modern dzsesszel kárpótol. A nemsokára Budapesten is fellépő Belleruche zenekar, DJ Vadim felfedezettjeként stílszerűen az ő mixében hallható itt is. A csapat énekesnője, Katherin DeBoer csodálatos hangjával megfelelő utódja lehet a kiadót nemrég elhagyó Alice Russelnek. Ezen a válogatáson viszont van még egy remek remix Alice-től is, méghozzá a Seven Nation Army című White Stripes feldolgozás Grant Phabao féle reggae mixe, ami mindent visz, és ráadásul exkluzív. Külön kiemelném még a TM Juke Damn című számához készült kitűnő liquid drum’n’bass remixet, amit a brazil Drumagick crew követett el. A Tru Thoghts hip-hop testvércége, a Zebra Traffic egy latin hip-hop gyöngyszemmel képviselteti magát, melynek előadója a nemrég debütált Up Hygh duó. A felsoroltakon kívül is csupa érdekes, finom zenét rejt a 73 perces korong, ráadásul igen nyomott áron, egy átlagos lemez árának mindössze a feléért kapható a kiadvány.  
Suefo

FLEVANS – UNFABULOUS – CD (JACK TO PHONO)
Ki tudja miért, de Bonobo, Jon Kennedy, és Alice Russell után, legkedvesebb barkács komponistánk is otthagyta a Tru Thoughts vonalait. Mindegy, túl sokáig nem volt szerződés nélkül, a Jack To Phono biztos kézzel lecsapott rá, és márciusban már egy maxit, most pedig egy egész albumot is megjelentetett tőle. Flevans ott folytatja, ahol első nagylemezén abbahagyta, és nagyjából ugyanazt csinálja, valószínűleg ugyanazzal a jól bevált szempleres-magnós looplopkodós módszerrel (legalábbis nagyon úgy hangzik). Az ő főzetébe aztán sok minden belefér, idióta vokálrészletek, Debussy, és egyéb klasszikus zenei idézetek, nagyon sok fúvós innen-onnan kicsípve, funk, disco, hip-hop alapok, egyszerűbben minden, ami mosolyt csalhat a party népének arcára. A keverést egy hasonszőrű szemplerbajnok, Rob Quickenden, azaz Backini intézte, és ez is tökéletes lett. Ajándéknak kiváló, ezt biztos nem fogják a fejedhez vágni!
Suefo

JET SET SWE – GOODBYE PLUTO – CD (AJABU / DEEP)
Az easy-listening rajongók ünnepelhetnek, a Jet Set Swe egy fantasztikus lemezzel jelentkezett, rajta a legkomolyabb easy klasszikusok újrajátszásaival. Üldözős krimi-funk, űrhajós bossa, harmonika lounge laza egymásutánban, és olyan könnyedséggel, amit utoljára talán a Bungalow kiadó legendás Sushi 3003 válogatásán hallhattunk. Azzal a lemezzel egyértelművé vált, hogy a japánok még bőven tartogatnak meglepetéseket a Pizzicato Five-on kívül is, most a svédekről derült ki, hogy nem csak broken beatben vannak otthon. Ez a lemez hangzásában teljesen megegyezik az említett Sushi koronggal, és hogy közben eltelt, több mint tíz év az egyáltalán nem zavaró. A hatvanas-hetvenes évek easy örökzöldjei kicsit felújítva, és még jobban megbolondítva egyszerűen megunhatatlanok, házibulik, és partik csúcspontjai lehetnek ezek a számok. Már a zeneszerzők névsora is magáért beszél - Hugo Montenegro, Bob Crewe, Ennio Morricone, Henry Mancini - egy ilyen gárdával hibázni nem lehet. A szelekció szintén nagyon erős, a Lady in Cementtől, a Barbarellán, és Tico Ticon keresztül eljutunk a slusszpoénig, Jean-Michel Jarre Oxygéne-jéig. A jet Set legénysége, pedig mindent bevet, vibrafon, xilofon, harmonika támogatja a visító Hammond orgonát, na meg egy kis cimbalom a magyar köménymag kedvéért. A borító is über easy, úgyhogy én is csak ajánlani tudom ezt az albumot!
Suefo

WUNMI – A.L.A. – CD (DOCUMENTED)
Úgy vagyok ezzel a lemezzel, hogy ha nem írnék róla egy kis kritikát, akkor nem tudnék nyugodtan aludni, hiszen ha valamire, akkor erre az albumra fel kell hívnom becses figyelmeteket! Rengeteg hanganyagon szerepelt már Ibi Wunmi, én először Ras, Do Your Dance című szerzeményének hallgatása közben lettem szerelmes a hangjába, aminek hatása azóta is tart. Csak a teljesség kedvéért sorolnék fel néhány művészt, akit már elvarázsolt, és közös munkára inspirált a művésznő orgánuma: Bugz In The Attic, Trüby Trio, Soul II Soul, Pastaboys, MAW, Raw Artistic Soul, King Britt, ...szép kis névsor 'nemdebár'? Tavaly ősszel már kijött egy maxija, a Danny Krivit által re-editált Talk Talk Talk-al, de akkor még nem sejtettük mi várható majd a nagylemezen. Szóval hét év vendégvokalistáskodás után saját albummal jelentkezett, ez a gyöngyszem. Szerencsére csak azt hozza itt is, ami nagyon jól áll neki, ezt a döntően afro hangzásvilágú, könnyen táncparkettre csalogató muzsikát. A producerek (Fauna Flash, Seiji, Tony Nwachukwu, stb), és ő maga is jól tudják, hogy mi kell a népnek. Akkor teljesedik ki igazán a hangja, ha a mögöttes zene broken beat irányultságú, persze a korongon van egy-két jól sikerült kivétel is, egy deep-house beütésű (Fanatics), egy mély érzelmű alkotás (Woman Child), és persze a lemez egyik húzószáma, egy Police feldolgozás (S.O.S. - Message In A Bottle). Számomra eddig az ősz legjobb nagylemeze. Vigyázat, erős függőséget okoz a művésznő hangjának túlzott hallgatása, én már teljesen rabja lettem...
Les P.

EASTENDERS –BEYOND THE PATH – CD (POETS CLUB / DEEP)
Számomra a remixalbumok mindíg izgalmat okoznak, mert mindíg érdekes, új köntösbe bújtatni, egy már amúgy is kiváló albumot. Igaz, hogy most ez csak 75%-ban igaz, mert a 12 felvételt tartalmazó korongon, 4 a saját muzsika, míg 8 db az újraértelmezés. Az Eastenders produkció mögött két úriember: Stefan Mueller (aka DJ Eastenders) és Cem Buldak (aka Afrit), rajtuk kívül román, egyiptomi és marokkói vendégzenészek és énekesek szerepelnek, és ami nagy dobás az hogy Bajkát (ismerhetitek a Bonobo, Beanfield felvételeiből) is felkérték a Capitalism című nóta vokalistájának, amivel kezdődik a hanganyag, ami persze olyan alaphangot ad, hogy majd tényleg eshetünk ám ámulatba. Jönnek szépen  sorban a remixerek: !DelaDap, Gaetan Fabri a balknáni, illetve Cay Taylan, Kieser.Velten, The Underwolves és a hazánkat képviselő Vono Box DJs, pedig inkább az elektronikusabb tánczenét favorizálja az újrakeveréseiben. (Az utóbb említett négy remix egy bakelit maxin is megjelenik nemsoká'.) Amikor a buli a csúcspontján lenne, akkor jön be kettő dárenbész remix, Kabuki és Bassface Sasha részéről, akik tényleg felteszik a habot a mi kis fincsi tortánkra. Persze nem mehetünk el szó nélkül, a saját számaikban tomboló szitárbeatek [Sex and Cookies], és a török mondanivalójú [Allez-Allez] mellett sem. Zárásképp [Road to Marrakesh] egy közel ötperces, igencsak relaxáló marokkói hömpölygéssel búcsúzunk ideiglenesen a korongunktól, mert biztos hogy újra és újra lejátszuk majd.
Les P.