2007. OKTÓBER

  REGAL – LOOP DREAMS – LP (UNIQUE)
  GREENWOOD RHYTHM COALITION – GRC EP – 12” (NAMES YOU CAN TRUST)
  SUN ELECTRIC – LOST + FOUND (1988-2000) – CD (SHITKATAPULT)
  HANNA & BEATR8 – BETTER THAN NOTHING – 12” (MUKATSUKU)
  ICARUS – SYLT – CD (RUMP)
  SARALUNDEN & ANDREY KIRITCHENKO – THERE WAS NO END – CD (NEXSOUND)
  ANDREY KIRITCHENKO – STUFFED WITH/OUT – CD (NEXSOUND)
  ROMANOWSKI – ALL STYLES, ALL SMILES – 12” (JAZZ & MILK)
  B-BOY DJ TIMBER – SUPERBAD - CD (BREAKIN BREAD)

REGAL – LOOP DREAMS – LP (UNIQUE)
A hajdani Wiseguy és Bronx Dog jó pár évnyi hallgatás és az elmúlt évben megjelent két maxi után előállt első szólóalbumával, ami hangzásában nem nevezhető a legfrissebbnek, de azért nem éppen utolsó hallgatnivaló. Regal természetesen maradt a jól bevált vagdosós technikánál, a korábbi formációira jellemző oridzsinál-hárdkór funkbreaks helyett azonban mélyebb, lelazultabb irányt vett. A lemez talán két szám kivételével a klasszikus trip-hop kategóriába sorolható: ismerős minták JB-től Deodato-ig, füstös hangulat, bólogatás zsibbadásig. A Wiseguys lemezeken volt egy-két ilyesmi darab, nekem egyértelműen ezek a többek szerint idejétmúlt számok tetszenek a leginkább a lemezről. Külön kiemelném a csodás „Keep On”-t és az „Old Friends” című varázslatot. Táncos múltidézésnek igazából csak a korábban már megjelent „Shock Ya’ Mind” maradt, ami azért még mindig ráver a mai tucat funkbreakek átlagos színvonalára. Regal tehát visszatért, ha nem is üt akkorát, mint tíz éve, azért én azt mondom, hogy érdemes rámenni.
Von Yodi

GREENWOOD RHYTHM COALITION – GRC EP – 12” (NAMES YOU CAN TRUST)
A Greenwood Rhythm Coalition a tavaly a Merlinben fellépő Monk One és E’s E duója, egyébként mind a csapat, mind a kiadó első megjelenése ez az Ep. A lemezen hét számcím van feltüntetve, ebből három egy-két perces átvezetés, a maradék négyből kettő felejthető (a „Pepita Stew”-ban mintha Demjén Rózsi basszustémája szólna a „Nálad van a menyországból”), kettő viszont egészen kiváló. Az „Over Easy’s” című istrumentális nóta a fanki billentyűknek köszönhetően nagyon jól működik, aztán még meg is tud újulni, lüktet végig, nekem leesik a fejem, az alsó szomszéd készíti a seprűt, szóval frankó kis nóta. Az igazi tutira azonban egészen a másik oldal közepéig várni kell, de a B2-es szuper jazzes interlude után megtudhatjuk, miért is érdemes ezt a lemezt beszerezni. „Aristocratic Bad Boy” ez a szám címe, a hatás pedig garantáltan nem marad el.. A leghúzósabb hip-hop ütemekre szerkesztett jamaikás fanki valami, amit az utóbbi időben hallottam. Egyszerűen nem tudom megunni, még mindig megmosolyogtat, pedig már majdnem három napja hallgatom. A korong értelme tehát egyértelműen ebben a nem egész négy percben keresendő, ebbe viszont annyi kraft szorult, hogy három másik lemeznek is jutna belőle!
Von Yodi

SUN ELECTRIC – LOST + FOUND (1988-2000) – CD (SHITKATAPULT)
Tom Thiel, és Max Lodenbauer, azaz a Sun Electric, nem árul zsákbamacskát. Új albumuk címe egyértelművé teszi, hogy a korongon nem éppen új zenék szerepelnek, de ez ne törjön le senkit, az egész lemez teljesen időtlen, kifinomult ambient electronica. A csapat 1990-1999-ig hat nagylemezt, és egy sor maxit jelentetett meg egyenletesen magas színvonalon, és ebbe a vonulatba a most összegereblyézett 54 perc is szervesen illeszkedik. A Tonnas, a Lomat, vagy a Shuttle (leginkább ez), mind-mind nagyszerű hallgatnivalók, főleg elszállt vasárnap délutánokra, de egyedül bolyongva a városban is egész jól elvarázsolják az embert, ahogy az igazi ambient / idm muzsikától el is várható. Miután befejezték a közös munkát, mindketten aktív szereplői maradtak a zenei világnak. Thiel, a Shitkatapult főnök Daniel Meteo társaságában inditotta be a Bus-t, Loderbauer, pedig az NSI, és a Chica and the Folder tagjaként folytatta. Most, hogy kiadták ezeket a majd’ egy évtizedes számokat újra fellépnek majd élőben is, valamint egy remix maxi is várható irányukból.
Suefo

HANNA & BEATR8 – BETTER THAN NOTHING – 12” (MUKATSUKU)
A göteborgi nu jazz/broken beat közösség legújabb felfedezettje az arrafelé oly jól bevált formulát választotta, miszerint egy fő felel a zenékért (Beatr8), a másik (meglepő módon egy hölgy), pedig a hangját adja a produkcióhoz (Hanna Olsson). A megtévesztő cím ellenére a dal nemcsak jobb a semminél, inkább egész jó. Az eredeti, szép lassan püfögő hip-hop ütemekből, azokat masszívan alátámasztó basszusból, valamint zongoraleütésekből, és csilingelő hangokból épül fel, no meg a már említett énekhangból. Simán el lehet képzelni egy Hird, és egy Jol szám között, bármely északi válogatáslemezen. A Bakura verzió jóval gyorsabb broken house brazilos ízekkel. Ez a csapat, mármint a Bakura, egy jól ismert producer, Domu projektje, itt Marin nevű társával húzza, és zúzza nagy egyetértésben. A Mukatsuku újabb felfedezettje, Guynamite is hozzátesz egy remixet amaxihoz. Ő is broken értelmezéssel jött elő, de egy kicsit gondolkodósabb fajtával, persze táncolni azért lehet rá. Végül a Bakura remix instrumentálja zárja lemezt.
Suefo

ICARUS – SYLT – CD (RUMP)
Az Icarus több mint tíz éves fennállása alatt eljutott a jungle-től a teljesen szétcsavart, absztrakt, kísérleti, kortárs elektronikáig. Ahol most tartanak az egy eléggé végletes szelete a modern zenének. Nyugis, elszállós dallamok, és őrült tempójú, folyamatosan változó, átalakuló ritmusok kavalkádja, amibe olykor belecsúszik oldalról egy karcosan befékező mozdony, vagy egy darabokra robbanó köszörűkő. Ezt a jövőzenei zajt egy-egy számban, például a Selfautoparentben, Mikrobi próbálja megemészteni, és lefordítani. Előtte és utána a lemez gerincét adó toulouse-i koncertfelvételek hallhatóak 18, és 17 perc t(g)erjedelemben, amelyek közül talán a második (Second Inf(e)raence) a betegebb, pedig az első is komoly kiképzés. Aki idáig eljut a lemez hallgatásában, annak már nehezen fog újat mutatni bármely laptopbuherátor, már csak ezért is érdemes elmerülni a zajfürdőben. Egyébként a zenekar két tagja, Ollie Bown, és Sam Britton imádják váltogatni a kiadóikat. Az első két albumuk még a Hydrogen Dukeboxnál jött ki, de azóta, többek közt már a Temporary Residence, az Output, és a Leaf Label is megvolt, miközben ráadásként elpottyantottak egy-egy remixet a Creatures, Murcof, és a Four Tet háza táján.
Suefo

SARALUNDEN & ANDREY KIRITCHENKO – THERE WAS NO END – CD (NEXSOUND)
Az album egy zenei kísérlet illetve együttműködés és egy ukrajnai turné eredménye, amelyet Kiritchenko és Lunden hozott össze a ukrán Nexsound kiadó (ami Kiritchenko sajátja) és a Swedish Institute szervezésében tavaly ősztől egészen 2007 tavaszáig. Saralunden 1998-ban kezdett el zenéket készíteni, és mára kiteljesedett az a hangzásvilág amely olyan egyedivé teszik projektjei hangvilágát, a disco-tól a sanzonon át az elektro-ig. Fellépései egyben performanszok is egyben, ezért – a hangja és énekei miatt is – egyből Laurie Anderson jut eszembe. A stockholm-i képzőművészeti egyetemen végzett, több kisfilmje készült a performanszok archiválása mellett. (www.saralunden.com; www.myspace.com/saralunden). Andrey Kiritchenko az ukrán experimentális elektronikában ismert és elismert producer, kiadótulajdonos. Egyike a kelet-európai experimentális zenék pioneer-jainak. Énekesként, zeneszerzőként és gitárosként kezdett el zenélni 1995-ben. Rengeteg projektet tett már le az asztalra hazájában és a legtöbb volt szovjet tagállamban. Dolgozott együtt Francisco Lopezzel, Kim Cascone-val, Jonas Lindgrennel, Jeff Surakkal, Kotra-val, Mantichora-val, a The Moglass-szal és a többi. Készített remixet Frans de Waard-nak, Brian Lavelle-nek, Scanner-nek, Marcus Maeder-nek és a 833-45-nek. 2006-ban díjat nyert a Qwartz Electronic Music Awards-on a „Discovery” [J] kategóriában. Elektroakusztikus zenéit most nagy erőkkel kezdte el szupportálni a világ minden tájára. Az album a turné felvételeiből hatot tartalmaz, a gyöngyszemeket válogatták ki a hihetetlen mennyiségű hanganyagból. Szférikus melankólia járja át az egészet, Lunden nagyszerű, bár néhol kissé unalmassá váló kántálásával, amelyet Kiritchenko legtöbbször jó helyen érzett meg és spékelt hozzá egy-egy kiváló hangot vagy effektet. A szövegek szintén ezt a melankóliát, alkoholgőzös estéket tolnak lassan a szobába, amiből az elektromos effektek garmadája rémít ki egy pillanatra, vagy épp húz még mélyebbre – jó értelemben. Természetesen a szerelem és a csalódás sem nélkülözhető ebből a hangulatból, ami így ősz táján tökéletes elegyet ad egy hasonló helyzeteket megélő hallgatónak. A kísérletező melankóliába vegyített nagyfokú érdekességhalmaz a lemez.
Kork

ANDREY KIRITCHENKO – STUFFED WITH/OUT – CD (NEXSOUND)
Kiritchenko önálló albuma már a borító tekintetében is nagyon megtetszett. Gyönyörű, ötletes, spirálosan csavarodó betűk, számcímek és grafikai elemek kompozíciója. Bárcsak több ilyennel lehetne találkozni, ahol a borító is igazi művészi kivitelű. Az LP címe akár preparált állatokra is utalhatna, de nem, ez esetben az összes szám valamely állatkában rejlő, meglévő attribútum történetét meséli el zenei eszközökkel. „Egy kígyó időutazása”, Egy nyúl valóra váltja álmait”, Egy egér tele érzésekkel”, „A behemótnak aki fél a sötéttől”, szóval igencsak érdekesen fog meg elektroakusztikusan, vagy épp konkrét-zenében egy témakört. Sokat kell figyelni és agyalni – de leginkább csak hangulatokra hagyatkozni – ha a számcímeket össze is akarjuk hozni a hallott motívumokkal és effektekkel. Kiritchenko gitárjátéka nagyon megfogja az emberben rejlő érzelmeket, mégha azokat tán mélyről is kell felhozni. Nem viccel, ahogy megtalál egy bizonyos szférába vezető kooperációt a gitár és az elektronikus kütyük között. Bár elsőre egy icipicit megrémültem, hogy itt teljesen olyan hangulat és gitárjáték jelenik meg, mint amikor grafikájának rettentően megörülve elővettük a Diablo nevű játék első részét, még úgy ’96 tájékán. De ez szerencsére az első meghallgatás közbeni első – néha félrevezető – gondolatok kavalkádja volt csak. Azóta az album egyes számait rendszeresen játszom hol a rádióban, hol egy buli elején vagy végén. És egy zene sikere ott mérhető, hogy rendre jönnek az érdeklődők amikor felteszem, hogy mi ez, és ki gitározik. Hát ő egy és ugyanaz: Andrey Kiritchenko, Kharkivból, Ukrajnából.
Kork

ROMANOWSKI – ALL STYLES, ALL SMILES – 12” (JAZZ & MILK)
A müncheni J&M kiadó válogatásain már korábban is szerepelt san fransisco-i Romanowski nemcsak vizuális művészként ismert az öböl környékén. Már fiatalon Shadow-val és Cut Chemist-tel lépett fel az eredeti Future Primitive Sound45 esten (ez az, ahol minden a 7 inch-es lemez körül forog, meg persze azok forognak). Azóta dj-ként turnézott világszerte, elejtett egy-egy maxit vagy remixet pl. az Up, Bustle & Out-nak. Ennek a lemeznek két új remix az apropója, de nem feltétlenül ezért izgalmas. A két éve rögzített Daze & Days énekmintáját már sokan használták Mobytól a Bobby Hughes Combination-ig - egyébként Barbara Lynn I’m A Good Woman-jéről van szó -, de eddig messze ez a legjobb feldolgozás. A trombita mellett csak hangmintákra épül az epikus, bluesos, reggaes track, amely a felétől Skatalites-os ska-ra vált, de a gyors tempóban is megőrzi borongós hangulatát, amelyet az improvizációk, ritmikai játékok lazítanak. DJ Smash nu-jazzes remixe számomra nem adott hozzá semmit az eredetihez. A korábban szintén megjelent Strudel Strut gazdagon hangszerelt, vérbő latin téma, amely simán megőrzi a hip-hop „vágd ki, illeszd be” játékosságát is. Az Up, Bustle & Out remix dob-basszusra csupaszítja a témát, csak némi rub-a-dub vokált, meg visszhangokat ad hozzá. Egyszerűsége adja hipnotikus erejét: órákig el lehet hallgatni, annyira maga alá gyűr, ráadásul példás hangzást kevertek neki.
Fonetik

B-BOY DJ TIMBER - SUPERBAD – CD (BREAKIN BREAD)
Ha szereted a koszos, élő hangzást, ez a te lemezed! De, ha a kristálytisztára polírozott pergők és kifogástalanul kövér basszusok elszánt híve vagy, akkor sem lesz semmi baj; a lemez töretlen lendülete és vaskos hangulata hozzád is utat talál majd. A klasszikus funk és rap számok mellé bekerült még egy kis latin fűszerezés, itt-ott leheletnyi rock hatás, de számlista; az sehol! Nem is csoda, hiszen pont Timber olthatatlan lelkesedése a lemezek turása és kutatása iránt az, ami olyanná teszi az anyagot amilyen. Nem várhatjuk el tőle, hogy kiterítse az ütőkártyáit. Olyanokat, mint például a 12. track, ami egy LGT szerzemény, a jobbak közül, biztos nagy becsben tart. Tartsuk mi is abban, ezt az igazi hőskori zenéket felvonultató mix CD-t, amin hol kifogástalan beat-mix-ben, hol nyers, de ritmustartó cut-olásokban váltják egymást a jobbnál jobb számok, amikre ráadásul még külön fel is lettek pofázva a zene történét megérteni segítő kommentárok: ki, mikor, hol, előszőr, kivel…
Clairvo [MustBeat]