2010. FEBRUÁR
2010. JANUÁR
2009. DECEMBER
2009. NOVEMBER
2009. OKTÓBER
2009. SZEPTEMBER
2009. AUGUSZTUS
2009. JÚLIUS
2009. JÚNIUS
2009. MÁJUS
2009. ÁPRILIS
2009. MÁRCIUS
2009. FEBRUÁR
2009. JANUÁR
2008. DECEMBER
2008. NOVEMBER
2008. OKTÓBER
2008. SZEPTEMBER
2008. AUGUSZTUS
2008. JÚLIUS
2008. JÚNIUS
2008. MÁJUS
2008. ÁPRILIS
2008. MÁRCIUS
2008. FEBRUÁR
2008. JANUÁR
2007. DECEMBER
2007. NOVEMBER
2007. OKTÓBER
2007. SZEPTEMBER
2007. AUGUSZTUS
2007. JÚLIUS
2007. JÚNIUS
2007. MÁJUS
2007. ÁPRILIS
2007. MÁRCIUS
2007. FEBRUÁR
2007. JANUÁR
2006. DECEMBER
2006. NOVEMBER
2006. OKTÓBER
2006. SZEPTEMBER
2006. AUGUSZTUS
2006. JÚLIUS
2006. JÚNIUS
2006. MÁJUS
2006. ÁPRILIS
2006. MÁRCIUS
2006. FEBRUÁR
2006. JANUÁR
2005. DECEMBER
2005. NOVEMBER
2005. OKTÓBER
2005. SZEPTEMBER
2005. AUGUSZTUS
2005. JÚLIUS
2005. JÚNIUS
2005. MÁJUS
2005. ÁPRILIS
2005. MÁRCIUS
2005. FEBRUÁR
2005. JANUÁR
2004. DECEMBER
2004. NOVEMBER
2004. OKTÓBER
2004. SZEPTEMBER
2004. AUGUSZTUS
2004. JÚLIUS
2004. JÚNIUS
2004. MÁJUS
2004. ÁPRILIS
2004. MÁRCIUS
2004. FEBRUÁR
2004. JANUÁR
2003. DECEMBER
2003. NOVEMBER
2003. OKTÓBER
2003. SZEPTEMBER
2003. AUGUSZTUS
2003. JÚLIUS
2003. JÚNIUS
2003. MÁJUS
2003. ÁPRILIS
2003. MÁRCIUS

 

2008. OKTÓBER

  NAPZ – INNER VIBES – 12” (BACKSLIDE)
  BELLERUCHE – ANYTHING YOU WANT (NOT THAT) – 7” (TRU THOUGHTS)
  BEN VAUGHN- DESIGNS IN MUSIC – CD/LP (VAMPISOUL)
  AL-PHA-X – SHOWDOWN – CD (I LABEL)
  HOWIE B VS CASINO ROYALE – NOT IN THE FACE – CD (FABRIC)
  GYPSY SOUND SYSTEM – ISKRA – CD (GSS)
  7 SAMURAI – EL MUNDO NUEVO – CD/2LP (POETS CLUB)

NAPZ – INNER VIBES – 12” (BACKSLIDE)
Napz-t eddig a legkünlönfélébb, kis független kiadóknál, korlátozott példányszámban megjelenő, igazi ritkaság számba menő bakelit lemezeiről lehetett ismerni, mely számokat, marseilles-i szerzőtársával, Maelstrommal közösen követett el. Ezek a stíluskorláttól mentes számok egy-két kivételtől eltekintve mind táncparkettszaggató gyöngyszemek voltak. Ez a mostani lemez inkább az otthonülő arcokat fogja megmozgatni. Négy, átlagosan 5 perc terjedelmű, gyönyörű kristálytiszta hangzású szám, amelyek csak úgy dúskálnak az ötletekben: minden további nélkül egy füstös kis jazz-bárban érezhetjük magunkat amint felcsendülnek a One Way zongora futamai és megnyerő szaxofon dallamai; ahonnan messzire röpítenek az All The Time billentyű effektjei és klarinét hajlításai. Az Inner Vibes női vokálja pedig végképp kiszakít minket a valóságból - már ha fogékonyak vagyunk az ilyenre. Ha nem, akkor meg nyugodtan kapaszkodhatunk a realitásba a Sur La Lune ciripelő cintányérjának taktusát követve. A fent felsorolt muzikalitás ráadásul egy olyan groove alapú, vaskos basszusú környezetbe lett csomagolva, amire - érzésem szerint - mindenki rábólint. Még te is
Clairvo [MustBeat]

BELLERUCHE – ANYTHING YOU WANT (NOT THAT) – 7” (TRU THOUGHTS)
A hip-hop gyökereiből táplálkozó, a lemezjátszókat teljesen újszerűen és absztrakt módon, önálló hangszerként használó, azokból a legnyakatekertebb hangok kicsikarására is alkalmas turntablism, és az autentikus amerikai blues összeházasítását remekül sikerre vivő brit banda legújabb kislemeze nem okoz meglepetéseket. Annál több örömöt. 7"-es kiadvány lévén két számot találhatunk rajta, viszont újra és újra meg kell fordítani; soha nem elég belőle. A címadó szám egy középtempós kis tánctér sláger gyanús költemény, talán kicsit lassú ahhoz, hogy egész Európát letarolja, de vidám dallama és kedélyes hangulata jó pár klubban megteszi majd a magáét. A másik, csak itt megjelenő szám, a Don't Let Them Push You Around talán még izgalmasabb mint a társa. Kate hangja itt is ellenállhatatlan csak úgy mint bármikor máskor, de valahogy ebben a zenei környezetben még igézőbb mint valaha: Electro blues vagy folk hip-hop? Mindenki döntse el maga...
* * *
You won’t find anything considerably breaking-through on the latest single of the british posse Belleruche who had the turntablism married to blues quite successfully. Simply, what you’ll find is joy. As being a 7” single, it has two tracks all together, but then you’ll find yourself flipping the disc over and over again like one just can’t get enough. The title song is a mid-tempo dancefloor hit suspect. Perhaps, it’s too slow a little bit to reign Europe, but its happy melodies and vibes will do the job at many clubs. The other song is called Don’t Let Them Push You Around, released solely on this single and, if possible, is  just even more interesting than the title. Kate’s voice is more undeniable than ever, especially in this musical environment: electro blues or folk hip-hop - everybody shall decide on one’s own.
Clairvo [MustBeat]

BEN VAUGHN- DESIGNS IN MUSIC – CD/LP (VAMPISOUL)
Ben Vaughn gitáros, dalszerző, komponista a nyolcvanas évek közepe óta tolja a zenét a hollywoodi filmek, showműsorok, és egyebek alá, miközben nyolc saját lemezt is elkészített főleg alternatív rock irányban. Emellett több banda lemezén, mint producer működött, közülük a leghíresebb a műfaji mutációk iránt igen nyitott Ween zenekar, akiknek country lemezén producerkedett (ennek külön örültem, hogy eszembe jutott ily módon, mert az évek során sikerült elkótyavetyélnem, pedig manapság 140 euró körüli listaáron mozog, ááá). Na mindegy, ez az új Designs In Music című album feledteti bánatomat, hiszen sokkal jobb, country (amit annyira nem csípek) mindössze egy hallható rajta, az is a jobbik fajtából. Ez egy nagyon komoly easy-listening, funk, és jazz korong. Egyes számok Lalo Schifrint (Crash Point), mások Les Baxtert és Esquivelt (Too Happy, Blues From Nowhere), a Combustible Edisont (Apt. 604, The Big Parade), vagy Ennio Morriconét (While We’re Here) idézik, de mindegyik nagyon kimunkált, és egyéni is egyben. Amerikában már 2006-ban megjelent ez a lemez, így igazán hálásak lehetünk a Vampisoul kiadónak, hogy áthozták Európába is, és nem hagyták, hogy lemaradjunk róla. Én nagyon csípem a cég szinte összes megjelenését, lévén klasszikus jazz, funk, latin, afro lemezek újrakiadásai, de talán most, ezzel a Ben Vaughn anyaggal okozták eddig a legnagyobb örömöt nekem.
Suefo

AL-PHA-X – SHOWDOWN – CD (I LABEL)
Az i labelt talán nem kell már bemutatnunk, hiszen működésének néhány rövid éve alatt a finom, szépen kidolgozott chill zenék egyik legmegbízhatóbb szállítójaként épp eleget bizonyított. Mi is többször írtunk már elismeréssel kiadványaikról. Most az al-pha-x zenekar negyedik szerzői albumához van szerencsénk, ami szintén nem tér el a kiadó eddigi profiljától. Szállós, éteri chill out muzsika, soul és ambient hatásokkal. Helyenként a Morcheeba, és a Zero 7 képe is felsejlik, mint viszonyítási pont, bár ezeknél kevésbé popzenei a produkció. A producer, Declan Flynn korábban adott már ki lemezt a Bar De Lune, a High Note, és az Abstrait cimkéknél is, szerepelt a Buddha Bar-on, a Hotel Marrakesh-en, és még egy szakajtónyi nívós lounge válogatáson, szóval aki az ilyesmit szereti azt nem érheti kellemetlen meglepetés.
Suefo

HOWIE B VS CASINO ROYALE – NOT IN THE FACE – CD (FABRIC)
A most megjelent, Howie B nevével fémjelzett legutóbbi Fabric kiadvány egy hosszú együttműködés gyümölcse. Howie még 1997-ben, egy U2 turné alkalmával találkozott, az előzenekarként fellépő, milánói Casino Royale zenekarral. Már ekkor elgondolkoztak a közös zenélés lehetőségén, ami négy évvel később realizálódott először egy műhelymunka során. Ez az anyag még nem jelent meg, viszont 2006-ban, a Casino Royale 20 éves fennállására megjelentetett Reale című albumon már Howie volt a producer. A zenekar kevert stílusa, a funk, a ska, a trip-hop, a drum’n’bass a rock és a pop elemeiből áll össze, mindez olasz nyelven énekelt szövegekkel. A neves producer úgy érezte, hogy ugyanebből az anyagból ki lehetne hozni némi stúdiómágiával egy teljesen más hangulatú, a nemzetközi piacon is működőképes lemezt, és neki is állt átszabni, megremixelni az egész lemezt. Ennek végeredménye lett a Not In The Face című korong, amiben szinte alig maradt ének, a fő zenei irány pedig az electronica, a dub, és a rock foszlányok keveréke. Elég minimál az egész, de néha pont erre van szükség, ahhoz képest, hogy nem sok minden történik benne, meg lehet hallgatni zsinórban háromszor. Az eredetit ugyan nem hallottam, de az olasz alternatív rock nem is szívügyem, így Howie B változatát tudom csak értékelni: a borító borzalmas, a zene egyedül hallgatva kiváló, társaságban pedig még nem jutott eszembe feltenni.
Suefo

GYPSY SOUND SYSTEM – ISKRA – CD (GSS)
A balkán, turbófolk dj pörgésből kevesen veszik ki annyira a részüket, mint a svejci DJ Olga és Dr. Schnaps, azaz a Gypsy Sound System. A féktelen dorbézolás utazó nagyköveteiként elhíresült páros Budapestet is többször bevette már, és jönnek is még (legközelebb december 6-án). Iskra című válogatáslemezükre olyan előadók számait pakolták, akikkel a hosszú túrnék során, összehozta őket a véletlen szerencse. Ez nekünk, hallgatóknak is örömünkre szolgál, ugyanis pont ez a hozzáállás különbözteti meg a hasonló zenei felhozatallal készült többi válogatástól. Nem a szokásos nagy nevek követik egymást, sehol egy !Deladap, sehol egy Shantel. A 15 számos kompilációról mindössze a Vagalatschk (amiben Olga, mint énekesnő vesz részt) és a La Familia neve volt ismerős. Hozzá kell tennem mindkét említett zenekar nagyot alakít, előbbi a Politika Tremalu című balkán csűrdöngölővel, utóbbi pedig pályafutásának egyik legszebb, egyben legütősebb számával, az Amaliaval. Ez a két előadó meg is határozza a lemez keresztmetszetét, miszerint a balkántól a mediterrán vidékeken át Gibraltárig tevékenykedő zenekarok szerepelnek rajta. Opa Novyi God a La Familiához hasonló rézfúvós big banddel zúz, némi cirkuszi zenei plusszal. Tőlük két szám is hallható, akárcsak a DJ Olgával kiegészült DjikSon-tól. Az ő zenéjükben helyenként már több az arab vonás, mint az európai, valamint az elektronika is fontos szerepet kap. A lemezt nyitó Pad Brapad Moujika az egyik legjobb etno hip-hop trekket tette le az asztalra derbukával, hegedűvel, harmonikával, szkreccsel. Aki beszerzi a lemezt gazdagabb lesz egy tuti válogatással és megismer egy csomó olyan bandát, amit kár volt eddig nélkülözni.
Suefo

7 SAMURAI – EL MUNDO NUEVO – CD/2LP (POETS CLUB)
Az osztrák 7 Samurai már több nagylemeznyi maxit kiadott működése során, főleg ha figyelembe vesszük a két tag, Tom Wieland és Marc Frank egyéb projektjeit is (Les Gammas, Panoptikum, Dubben, Mokadi, Difusora). Tevékenységük igencsak szerteágazó, de leggyakrabban latin, dub, jazz, és house motívumok fordulnak elő a számaikban. A feldolgozásokra és bootlegekre szakosodott svéd kiadónál, a G.A.M.M.-nél egy egész sor 12”-es korongot kitermeltek, tavaly viszont a német Poets Club-hoz tették át székhelyüket, ahol két 7”-es kislemezt, és egy dub válogatást (Poets Dub) hoztak össze, ez utóbbiról szintén kijött egy maxi. A most megjelent albumuk tulajdonképpen ennek az utóbbi három kislemeznek dub, reggae számaiból (Jah Music, The Moment Is Gone, Feel The Same), az első G.A.M.M. kislemezdalból (Bluesanova), egy MC Coppa közreműködésével készült brazil-dancehall keverékből (Favela Gyal), valamint remixekből áll. A remixek leginkább latin, brazil és jazz irányultságúak, az eredeti művekért pedig olyanok felelnek, mint Jorge Ben, Alessao Vilhoso, Janko Nilovic, Otto de Rojas, Idae 6, Mo ’Horizons, Andrea Pozzi Trio és a Dining Rooms. Ezt a nyersanyagot nehéz lett volna elrontani, de ilyesmiről szó sincs, sőt egyik jobb, mint a másik! Freestyle dj-k és a laza tánczenék irányában nyitott hallgatóság számára aranybánya ez a korong.
Suefo