Zack Stingl már első összeállításával (Ambros Seelos – Groove collection) a szívünk közelébe férkőzött, így most biztos kézzel nyúltam az új kiadvány után. Ezúttal a funkyt félretéve a bossa nova stílust helyezi előtérbe. A borító most is kihívóan jól sikerült, úgyhogy hámozom is kifele a lemezt. Heinz Kiessling "Young sound"-jával nagyon magasan indít a lemez, ami merészsége mellett óriási jópont. Akár egy francia filmzene, amely alapból csillagos ötösről indítja a filmet. Syd Dal "Elianá"-ja ugyancsak a bossa mesteri megtestesítője. A legszebb ezekben a nótákban az az, hogy csupa élő hangszeres áll a háttérben, és így az újramászterelés után tökéletes hangzásban élvezkedhetünk rajtuk. Egy idő után tényleg csak leesett állal sorolja a (már) kedvenceit az ember: Round trip to rio, Talk shop, Viva la samba, Chica do verrao, Rebecca, Peacherino... Persze a darabokban felfedezhető több stílus is a bossán kívül: ez easy listening, a jazz és persze némi funk is. A '60-70-es években készült himnuszok – amelyek közül jópár most ezen a kiadványon élte meg első megjelenését – a mai fiatalokat is ugyanolyan hévvel ragadja el, mint annak előtte. A "Holiday in Brazil" amellett, hogy kuriózum, vagyis ritkaság értéke óriási, nagyszerű betekintést tesz a műfaj nagyágyúinak életművébe. Ha valaki nem szerzi be ezt a korongot, akkor simán az utóbbi évek egyik legjobb lemezéről csúszik le.